A Szív, 1966 (52. évfolyam, 1-12. szám)
1966-03-01 / 3. szám
A másik megpróbáltatás akkor következett, mikor a japánok men- de-mondákból megtudtak annyit, hogy a boxerlázadás idején a misz- sziótfegyverekkel védték. Hol vannak a fegyverek? A válasz az volt, - elég ügyetlenül, - hogy nincs fegyver. Később könnyű volt megállapítani a hibát, de a ziláltságban a gerillák bosszújától rettegve ki mert volna fegyvert kiszolgáltatni a gyűlölt ellenségnek? A fegyverek, régi, ósdi jószágok befalazva lapultak a házrengetegek fölfedezhe- tetlen sarkaiban. A japánok kitűnő nyomozók. Napokig kutattak, de a rejteket föl nem ismerhették. Aztán bontani kezdték a falakat itt is, ott is. A kínai segítők uszítottak. Kell, hogy legyen fegyver. Volt, el nem repült. Talán a gerillák kezébe jutott? Ha igen... Ez már veszélyes játék volt. Legokosabb lesz kinyitni az egyik rejteket. Tessék itt vannak. Valami negyven hosszúcsövű, rozsdás fegyver és néhány láda lövedék került elő. Több nincs? Nincs. Nincs? Kell, hogy legyen! Tovább folytatódott a kutatás. Menthetetlennek látszott a helyzet. Meg fogják találni a többit is. Tagadni veszélyes dolog, a japánok könnyen ölnek. A házi tanács úgy döntött, hogy az udvar közepén a mély tóba kell süllyeszteni ami még rejtve van. Megtörtént. Egy éjszakán át hordta és szórta az egész ház a rozsdás szerszámokat egészen az utolsó üres patronig. A víz mély volt, de a sietség megbosszúlta magát. A nyári eső után apadni kezdett a víz. A part szélére lódított fegyverek csöve kibámult a maszatos vízből. A japánok nem jártak már kutatásra, de titok akár melletted szól, akár ellened, lehetetlen Kínában. Megjelent egy sereg japán még nagyobb sereg összehajtott néppel és nekiestek a tónak. A közepe lehetett öt-hat méter mély, onnan nem volt könnyű halászni. Le kell csapolni a tavat? De hogyan? Mélyen fekszik. - Ki kell hordani a vizet. Százával görnyedtek reggel - virradattól napszálltáig - a sovány, kiéhezett kuli-testek az embertelen munkában. Belsőkínai helyzetkép. - 19 4 5 - ----------- Cser László S.J.
