A Szív, 1965 (51. évfolyam, 3-12. szám)
1965-09-01 / 9. szám
43 Urbs Aeterna - Roma Sacra A Duna királynőjét, Budapestet, nézzük innen a Gellért szobor tövéből. A magyar főváros szépségében méltán vetekszik akármelyik metropolissal. Buda hegykoszorúja, földrészünk egyik legnagyobb folyamának szigetekkel ékesített szelíd hajlata, a pesti oldal mesz- szibe vesző síkja, hidjai, palotái, romokból újjá született emlékei joggal emelik számos európai és tengerentúli nagyvárosnak nemcsak közelébe, hanem föléje is. Ugyan ki ne csodálná meg a dunapart csillogó kalárisát, a Szabadság-hegy zöld mentéjét, a Nagy Alföld horizontjában föloldódó városhatár szürke sárga selymét. Hárommillió felé lendülő népességével ez a város a magyar élet lüktető szíve, hozzánk felhallatszó moraja jelzi dobogásának egészséges ütemét. Innen a Gellért-szobor tövéből akarunk most bemutatni egy másik várost: Rómát, az Örök Várost. Könnyebben ismerkedünk meg madártávlati képével, ha Budapest méreteihez viszonyítjuk Róma tájait, negyedeit, jellegzetes épületeit, színeit és hangulatát. Nem erőltetett ez az analógia, mert az Örök Városnak is megvan a maga folyója, dombkoszorúja, síkjaés lakóinak száma is nemsokára eléri a hárommilliót. Moraj a is a nagyváros teljes hangszerelésével hol szordinóban, hol fortisszimóban dalolja még Párizsnál is szebben a latin kultúra, a déli ember életét. Tehát a Gellért-szobor alatt állunk. Hányjuk be szemünket, várjunk egy pillanatot, most nyissuk ki újra és nézzük meg, hogy miként helyezkedik el Róma, ha az Úr Isten jókedvében kalapja bokrétáját r Orbán Miklós S.J., Róma ROMAIELETKEPEK
