A Szív, 1965 (51. évfolyam, 3-12. szám)

1965-06-01 / 6. szám

41

Nagy általánosságban a komoly műveltséggel tendelkező emberek rendszerint mélyen vallásosak is. Öreg Történelem Atyánk végigsimít fehér selymes szakállán és biztosít minket arról, hogy a száza- dokonkeresztül az igazi tudás fáklyája szentelt gyertyaként világította meg a keresztet. Csak a hamis tudomány, mint pl. Hitler képzeletszülte elmélete az uralkodó fajról, akarta tűzcsovaként elszenesíte- ni és megsemmisíteni a keresztet. Hiszen elvégre is, a vallás és a tudomány ugyanannak az Istennek iker-gyermekei, miért ne lennének képesek együtt menetelni? Miért ne lehetne ugyanazokat a neveket beírni a Hírnév aranyjegyzékébe és az Egyház keresztelési anyakönyvébe? Azoknak az embereknek a neveit, akik kiváltak szakterületükön és ugyanakkor mély vallásossággal gyakorolták hitüket is! Csillagászok, mint Kopernikus, aki a székesegyház kanonokja volt. Költők, mint Dante. Felfedezők, mint Kolumbus és Magellán. Mendel, az élettan tudós, aki az öröklődés tanulmányozásával új utat vágott, egy szerzeteskolostor apátja volt. Stenson, az első modern geológus püspök volt. Lavoisier, a mai kémia atyja, buzgó áldozó volt.

Amikor autójának műszertáblájára pillant és ellenőrzi az ampermérőt, az elektromosság egy katolikus úttörőjére, Amperre gondol. Mikor pedig voltmérést végez, egy katolikus tudóst, Voltát emlegeti. A rádió bekapcsolásakor egy másik katolikus tudósnak, Marconinak találmányát használja. Mellesleg Marconi épp egy székesegyház kolostorában járva nyert ihletet a rádió feltalálásához, és első rádióadását az Istenanyának szentelte. Ha pedig műgumi szőnyeg van autójában, azt a Notre Dame-i Nieuwland atyatalálmányánakköszönhe- ti.

Ugyanígy a zenében is. Mozart és Palestrina nevei arannyal vannak bejegyezve. A művészetben ott van Michelangelo és Raphael, Murillo és Corregio és Da Vinci. A megelőző orvostudomány gyakorlatiasabb területén találja Pasteurt, aki éppoly vallásos volt a templomban, mint amilyen ragyogó elmének bizonyult a kísérletek közben. És ott van Fallopia, akiről a fallopi vezetéket nevezték el. Galvani, a galvanizált áram felfedezője, és így tovább, tovább...

De nemcsak a műit fényes tehetségeit láthatja a templom széles hajóiban, amint tollas kalapjukkal kezükben, vagy suhogó, elevenszínű köpenyükben elvonulnak, hanem jönnek a szépirodalom, művészet és tudományok mai képviselői is, aktatáskájukkal és széles kihajtású felöltőjükkel. Hihet valaki Istenben, a kegyelemben, a szentmisében és a szentségekben, s ugyanakkor messze felülmúlhatja az értelmileg elmaradottakat. Vagy talán valaki ostoba, szántóvető parasztnak nevezheti Chestertont? Vagy szűklátókörű semmit-