A Szív, 1965 (51. évfolyam, 3-12. szám)
1965-06-01 / 6. szám
15 tent, adjaneki valami jellel tudtára hogyha rövidesen magához akarja őt venni az égbe. A jó Isten kedves módon válaszolt neki. Mikor először volt a kórházban, a kedves nővér Sz. Terézkének egy képét ajándékozta Janisnak. Janis gyakran megjegyezte a képről: - Sz. Terézke olyan szomorú. - Most ismét kérte édesanyját, hogy hozza el neki ezt a képet otthonról. Édesanyja megtalálta, s emlékezve Janis megjegyzésére, egy másik képet csúsztatott a keretbe, amelyiken a Kis Virág mosolygott és rózsákat szórt a mennyből. Amint Janis megpillantotta ezt a képet, fölkiáltott: - Ez az, ez tehát a jel! Sz. Terézke mosolyog. Most már tudom, hogy a jóisten hamarosan magához vesz a mennybe. (Folytatjuk) Sz. Pál szerint a Krisztusban hívő ember csak úgy juthat el aKrisz- tussal való természetfeletti életközösség tökéletes bírására, ha az - igazságot szeretetben gyakorolja" (Ef. 4,15.) Igazságon az apostol itt Krisztus tanításának teljes, hiánytalan elfogadását és gyakorlását érti. Mindannyian egy méreteiben óriási, jelentőségében szinte felbecsülhetetlen lelki megmozdulásnak a szemtanúi vagyunk Krisztus összes hívei körében; katolikus és nem-katolikus keresztény csoportok a kölcsönös megértés, jóakarat szellemében közelednek egymáshoz, eszmecseréket rendeznek azzal a célzattal, hogy egymás gondolkozásmódját, hitbeli tanításait, imádkozási módjait, életfelfogását közelebbről megismerjék. Ezek a tények csak őszinte örömmel tölthetnek el minket! Mert az annyiféle felekezetekre szétszakadozott keresztények körében, az eddigi pusztán érzelmi vágyakozás helyett, a kezdő lépéseket jelentik az egység megvalósítása felé. És annyiban ezek a kezdő lépések máris eredményeseknek mondhatók, amennyiben az egységrejutás lélektani akadályainak egy részét vagy eltüntették, vagy legalábbis jelentősen csökkentették. Az a merevség, amely évszázados elkülönülésből, ellenséges lelkűiéiből, előítéletekből, valamint a vallásra és KrisztusEgyházára vonatkozófelfogások összeegyeztethetetlenségéből származott, felengedett, hogy a "testvéri közeledésnek" adjon helyet.
