A Szív, 1965 (51. évfolyam, 3-12. szám)
1965-03-01 / 3. szám
13 Cser László S.J. Beszélgetés ez égben Az angyalok, ha irigyeljük is jódolgukat, azért nem élnek tétlenül Isten trónja körül. Az őrangyalok többet dolgoznak nálunk. Csak vegyük azt; mennyi munkába kerül szegényeknek, hogy a rossztól visz- szatartsanak bennünket. Most a Vatikáni Zsinat idején nagy az izgalom közöttük. Az ősegyház nyugalomba vonult öreg angyalai örvendeznek és azt j ósolják:- Visszatérnek az emberek odalenn a régi hit gyakorlatához, meglátjátok! A középkor kőfaragásos templomainak angyalai védekezőn vetik közbe;- Az emberek az okai, hogy míg Urunkban csodálták az Istent, megfeledkeztek emberségéről. Nem mi faragtuk a mennyezetig nyúló oltárokat. Az Utolsó Vacsora termének asztalát nem mi rejtettük el úgy, hogy a szobroktól már látni sem lehetett. A reneszánsz kor angyalai még a menny finom hűvösében is forró- ságot éreztek.- Nem mi vegyítettük az emberit és mennyeit úgy, hogy több lett az emberi mint az isteni a keverékből! A racionalizmus korának angyalai isvédekezni kezdtek:-Nem mi sugalltuk, hogy az észt kell Isten trónjára ültetni! Az emberek csökönyösen abban a hiedelemben éltek, hogy mindent megismernek és mindent jól rendeznek el a földön. A fiatalabb angyalok, akik korunk dolgai körül kaptak beosztást, kuncogni kezdtek.- Most rendbejön minden! A mise nyelve latin helyett a nemzeti
