A Szív, 1965 (51. évfolyam, 3-12. szám)

1965-03-01 / 3. szám

14

nyelv lesz, mindenki belekapcsolódik. A közösségi érzés növekedik. Az Áldozati Oltár újra asztallá válik. Mindenki megérti az Ég üzenetét! Tudósaink oly gonddal fordítják át a zsoltárokat, hogy a költészet minden árnyalatát kibogozzák onnan az érthetőség kedvéért! A Szentírás szövege úgy hangzik majd a fülnek, mintha újságírók a napilapokban közölnék. Újságot mindenki olvas, az a napi élet kenyere. A Szentírás napi kenyér lesz ezentúl.. !

így védekeztek az elmúlt korok angyalai, így bizakodtak korunk angyalai.

Alig vették észre, hogy arra sétál a feltámadt Üdvözítő. Sebhelyei fénylettek, de arcát úgy megülte a gond, mint mikor még a földön járt.- Hallom, ti is gyúléseztek, mondta az angyaloknak és mosolyogva nézett rájuk. Mosolyában szeretet, megértés, de részvét is keveredett.- Igen, a Nagy Reformról beszélgetünk, - válaszolták az angyalok.- Urunk, Te nemcsak a múltat ismered, de a jövőbe is látsz, - kezdte egy, eddig szótlan angyal, - megmondanád nekünk: hogyan lesz majd Isten dolga a jövőben a földön?

Krisztus felsóhajtott. Arca elborult, azután mosolygott. Mosolyára kipirosodtak a felhők, a nap pedig úgy sugárzott, mintha újra kigyújtották volna.- Bizony, bizony mondom nektek, - kezdte az Ur - az úgy lesz, mint volt akkor, mikor a földön éltem. Sok ember nem fog tudni rólam, sok nem akar hallani rólam. Sokan körülvesznek, sóvárgással lesik szavaimat. Elmondom a mostaniaknak is a Könyv lapjain,papjaim hangjánkeresztül a Magvetőről szóló példabeszédet. Az életem igéje most is olyan útra esik, ahol nagy a sürgés-forgás és a járókelők eltapossák. Másutt majd sarjad a mag, de bozót veszi körül, emberek növelte bozót. Elfojtja az a gyenge palántát: alig hogy élt, el is pusztul a lelkűkben. És persze jó talajba is hullik majd igém magja. Ott kisarjad, szárba szökken és bő termést hoz.- Urunk, te szeretsz példabeszédekben szólni!- A tudós tudást közöl, a bölcsész bölcselkedik, a hatalmas uralomra vágyik, az önző magára gondol. A testnek élő testével gondol. A föld ezután is olyan lesz, mint mikor a földre léptem. Búzatábláimba konkolyt hint az ellenség. Közönyösek, értetlenek, követők vi-