A Szív, 1964 (50. évfolyam, 1-12. szám)

1964-11-01 / 11. szám

37 ságot hangsúlyozza, hogy a tár­sadalmi rendnek Krisztus és az Egyház tanításán kell alapulnia, hanem számos sürgető fontossá­gú gyakorlati kérdést tárgyal, amelyeket ennek a tanításnak szellemében kell megoldani, pl. milyen módon nyújtsanak segít­séget a fejlődésben elmaradt né­peknek; hogyan részesedjenek a munkások a munkájuk által elő­álló haszonból; az állam közös és az állampolgárok egyéni ügyeinek viszonya; tervek az állandó nép- szaporulat folytán beálló változó körülményekre stb. Ne feledjük, hogy havi imaszán­dékunk nemcsak az Enciklika ta­nításának gyakorlati életbe ülte­tését kívánja, hanem a tanítás tanulmányozását is! Mert olyan kérdésekről van szó, melyek hosszas, a hit világánál végbe­menő tanulmányozást kívánnak - csak így érthetők meg teljesen. NORVÉGIA. - A norvég Nemzetgyűlés jóváhagyta az alkotmánynak egy kiegészítő toldalékát, mely tel jes mértékben biztosítjaa vallássza­badságot és hatályon kívül helyezi az eddigi korlátozásokat. Az 1814- ben megszavazott alkotmány ugyanis csak a lutheránus vallást ismerte el, mint államvallást és nem tűrte meg az állam területén a jezsuitá­kat, a szerzetesrendeket és a zsidó vallás követőit. IZRAEL. • Ein Karem-ben, Keresztelő Sz. János születése helyén, az ottani orosz-ortodox zárdába 10 fiatal orosz apáca lépett be. Eza zárda, amely Palesztinának izraeli részén fekszik, az orosz pátriárka jogható­sága alá tartozik. Harminc apácájával a legnagyobb orosz-ortodox zár­da Izrael területén.- Az orosz-ortodox vallás szentföldi központja a Szentháromság tem­plom volt Jeruzsálemben. Ez most Jordánia területére esik. Egy ideje tárgyalások folynak arra vonatkozólag, hogy Jordánia kormánya térítse vissza az orosz-ortodox egyháznak hajdani egyházi épületeit. Ha ez csakugyan megtörténnék, akkor csupán idő kérdése, hogy ortodox szer­zetesek és apácák Jeruzsálemben is újból megtelepedjenek. A görög- ortodox egyház veeztői meglehetős idegenkedéssel figyelik ezeket a tárgyalásokat. Nem lelkesednek az orosz-ortodoxok visszatéréséért, mert az arab /okosság inkább vonzódik az orosz ortodoxiához. A görög- ortodox arabok főleg azt tartják sérelmesnek, hogy a valamennyire is jelentős egyházi tisztségekre csak Görögországból hozott személyeket neveznek ki. AN GLIA.- A nyár végén jelent meg az Ú/szövetségnek az az új kia­dása, amelynek szövegét katolikus és protestáns szentírástudósok együt­tesen dolgozták át. A könyv kiadásához a szükséges egyházi jóváhagyást Edinburgh katolikus érseke adta meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom