A Szív, 1964 (50. évfolyam, 1-12. szám)
1964-05-01 / 5. szám
12 Azt is hallottam, hogy valaki nappal kiállt koldulni a főváros legforgalmasabb helyére, éjszaka meg frakkba vágta magát és a legfényesebb mulatókat járta. De az város. Ez meg falu. Hová megy a világ? Dani, az Isten szabad természetében felcseperedett józan, egészséges parasztfiú... Mert bizony igaz, amit a Gulyás fiú mondott. Mindent tudnak róla a kakastollasok, csak még nem tudják törvény elé állítani, olyan furfangosan eszeli ki a dolgokat a legény. A banda meg összetart és nem vallanak egymásra semmit... Dehát, minek botránkozzunk Kömlős Danin - folytatta tovább magában a lőcsfalvi pap. - Bizonyos mértékben sokan élnek két életet. Senki sem egészen olyan, mint aminek látszik, vagy mutatja magát. Hány apa van, aki kifelé tisztes polgár és görbe utakon jár, vagy otthon pokol az élet... Valamicske mindnyájunkbanvanKömlősDaniból..csaknem visszük olyan messzire...! Dehát, ez mégis csak kórtünet. Hová tendál az ifjúságunk... ?? No majd beszélek én a fejével. Vasárnap a hirdetés elmaradt. Dani pedig eltűnt végérvényesen a faluból. ELJÁROGAT AZ IDŐ......... (Anyák Napjára.) A gyermek felett eljárogat az idő, növekszik, fosztanak a rózsaálmok s bánat ül a lelkére annak is, aki a virágot öntözte, gondozta... Készül a gyermeknek a vándorbot, az élet vándorbotja. Már átlépi a szülői ház küszöbét. Megnyílik előtte az iskola, tágul körülötte a világ, hogy egyre jobban eltávolítsa az édesanyjától. Keserűédes pillanat ez az anyára... Öröm, aggódás, bánat. Már hull a rózsa szirma ésa kereszt lassanként pusztán marad. Keserű a lemondás, de hiába. Ezután a te sorsod úgysem lesz más, mint lemondás. Ha fáj is, meg kell osztanod azt a gyermeket a világgal. Készülj rá, valamikor úgyis azé lesz egészen. Lesz okod örülni előmenetelén, szorgalmán, de lesz okod félteni is. Ezentúl a te dolgod a védelem lesz, a gyermeki lélek felvértezése avilág ellenében. Tanítják gyermekedet az iskolában, te is tanítod őt otthonodban. Csiszolják az eszét tudománnyal, te nemesíted a lel két a szív tudományával, az anyai tanács fegyverével. (Mindszenty Hercegprímás)