A Szív, 1963 (49. évfolyam, 1-12. szám)

1963-11-01 / 11. szám

ó

P. Baiák Mihály S.J.

„A MEGFESZÍTETT IRGALOM"

(Szent Erzsébet ünnepére: november 19.)

ÁRPÁDHÁZI SZ. ERZSÉBET a felebaráti szeretet hősnője volt. Ezt ország-világ tudja róla. A magyar történetíró (Homan; M. Tört. II. 186.) így adja még életének összfoglalatát: "A mindent felülmúló szeretet megtestesüléseként lett az assisi Szent legbuzgőbb tanítványává és még apja életében az Egyház felavatott szentjévé. " Ha azonban életrajzait olvasgatjuk, joggal merül fel lelkűnkben a kétely: vajon az irgalomban, vagy a szenvedésben volt-e nagyobb Erzsébet hősiessége? Igaz,hogy az adakozó, önmagát kifosztó szeretet, a nyomorult betegekhez lehajoló irgalom végigkísérte életén; de az is igaz, hogy egész életére elosztva ott meredtek élete útján a keservesebbnél keservesebb keresztúti állomások is, és ezeket ő mind készségesen végigjárta.

NÉGY EVES KORÁBAN szívtelenül elszakították szüleitől és a családi otthontól; így kívánta azt könnyúvérú atyja politikai elgondolása. Mily keservesen sírhatott az a kisleány, mikor Hermann őrgróf cifraruhás küldöttei átvették, hogy messzire, az "Óperenciás tengeren is túlra" elvigyék - örökre.

A gyermek könnyei könnyen felszáradnak, a sebek úgy-ahogy behegednek. Kapott hat kis játszótársat, a hetedik volt a neki szánt vőlegény, Lajos, akihez őt mindvégig a legigazibb szeretet fúzte. Nem

(Feszty Masa festménye)