A Szív, 1963 (49. évfolyam, 1-12. szám)

1963-03-01 / 3. szám

14 Jézust megfosztják ru­háitól. MIKOR JÉZUS a kereszttel a Kál­vária hegyére ért, a kivégzések szokása szerint megfosztottákru- háitól. Sz.Pál, amint Istenre gondolt, így kiáltott fel: "szeretet az Is­ten!" Ha Sz. János apostol evan­géliumát olvasssuk, megértjük, hogy Isten végtelen szeretetének kiáradása Jézus egész földi élete. A szentek szeme tiszta és jól lát. Isten szeretetének kiáradása a Teremtés és lángoló szeretetének túlcsordulása a Megváltás Műve. Jézus az Isteni Szeretet ölelése az emberiség felé. Az Ige, Isten sza­va testté lett, hogy léptein lássuk, hangján halljuk, minden cseleke­detén tapasztaljuk az Isten felénk táruló szeretetét. Jézus mindenét odaadta nekünk. Az Isten üzenetét, élete példáját, magát az Isten-emberi életet. És a lehető legnagyobb áldozat mód­ján. Ahogyan ott állt, a szemérmetlenek, a lélekben mezítelenek, bűnben pompáz ők tömegében egészen lemeztelenítve, már csak pusz­ta élete maradt az áldozatra. Semmi mást nem tartott már vissza, - utolsó ruhadarabját is engedte leszaggatni magáról, hogy semmije sem maradjon, csak a bűn bosszújától megsanyargatott, elcsigázott teste, melybe szabadon találhat utat a fölfeszítés szöge. Kifosztotta magát értünk, hogy szenvedésének és halálának érde­me új ruhát szőjön reánk. Hogy majd lecserélve rólunk a búh öltöze­tét, felöltöztessen minket az Isteni Kegyelem ruhájába. HALOTTAINK, M r. Andrew Holló, Cleveland, Ohio Mr. Béla Lendvai-Lintner, Garfield, N.J. Mr. Steve Meickel, Sintahuta, Sask, Canada R. 1. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom