A Szív, 1960 (46. évfolyam, 7-11. szám)
1960-07-01 / 7. szám
19 mint ma. Maguk sütötték a kenyeret, készítették a kalácsot. Veteményeskertet, gyümölcsöst gondoztak. Talán még a szappant is házilag készítették. Ok végezték a nagymosást a család számára, maguk vasaltak, főztek, takarítottak. A mai asszony vagy gépekkel végzi mindezt, vagy másokat fogad fel az ilyen munkákra. Ma, az ételkonzervek, sütödék, étkezőtermek, óvodák és mosodák korában, nincs szükség arra, hogy mindent otthon végezzenek el. Mit csinálhatna ma az asz- szony otthon? Unalmas rádió-, vagy távolbalátó-műsorokat hallgasson, vagy malmozzék az ujjával? Az asszonyok régebben is hozzájárultak otthoni munkájukkal a család fenntartásához, s ha ma ezt otthon nem tudják megtenni, szükségét érzik annak, hogy másutt vállalt munkájukkal vegyék ki részüket ebből. Okvetlenül szem előtt kell tehát tartanunk a mai életkörülményeket, ha el akarjuk dönteni, hogy helyes-e, ha egy édesanya munkát vállal, vagy sem. Ha a közvéleményt kérdezzük meg, és azt nevezzük ki megbízható döntőbírónak, akkor szinte egyöntetűen azt a választ kapjuk: természetes, hogy a nők is vegyék ki részüket a gyári és hivatali munkákból. Ezt harsogják a rádióállomások, a távolbalátók, a munkaadók és a női-munkás gyűlések résztvevői egyaránt. Egyesek határozottan előnyösnek tartják a nők munkavállalását nemcsak a gazdasági élet, hanem még a családi élet szempontjából is, és azt állítják, hogy a dolgozó anya jobban tudja nevelni gyermekét, megelégedettebb otthonában és harmonikusabb életet él, mint azok az anyák, akik csak családjuknak szentelik minden idejüket és erejüket. Megfontolandó tények A kérdés eldöntéséhez azonban tekintetbe kell vennünk más szempontokat, tényeket is, amelyek elhanyagolása, tudomásul nem vétele ugyancsak tévútra vihet minket. Talán nem sokan hallottak még a "kulcsos gyerekekről", akiknek nyakában madzagon ott lóg a lakáskulcs, mikor megérkeznek az iskolába, hogy tanítás után bemehessenek a szüleiktől elhagyott lakásba. Ez a tünet pedig annyira elszaporodott már, hogy egyes iskolák a tanítás idejét meghosszabbították délután ötig, hogy ezáltal elejét vegyék a magukrahagyott gyermekek csínytevéseinek. Egy másik beteges kortünet, hogy sok iskolában kénytelenek voltak bevezetni a reggeliztetést, mert sok gyermek reggeli nélkül érkezett meg az órákra. A dolgozó anyáknak ugyanis sokszor nincs idejük arra, hogy reggelit készítsenek gyermekeiknek. T
