A Szív, 1960 (46. évfolyam, 7-11. szám)

1960-07-01 / 7. szám

20 Akik az ifjúkori bűnözés okait kutatják, megállapították, hogy ez a szomorú kortünet is szoros kapcsolatban áll a családi nevelés el­hanyagolásával. Természetesen nem állítjuk, hogy minden dolgozó anya gyermekei bűntényekre vetemednek, de könnyű belátni, hogy az anyai szeretet és a családi otthon melegének hiánya könnyen az utcá­ra kényszeríti a gyermekeket, ahol nemkívánatos társaságba keve­redhetnek. A dolgozó anya nagyon ritkán kerülheti el, hogy napi munkája u- tán a házi munkákat is ne ő végezze el. Nem ritka eset, hogy egy heti 40 órát dolgozó édesanya otthon hetente újabb 40 órát kénytelen dolgozni. Ez még egy egészséges asszonynak is megviselheti nem­csak idegzetét, hanem még testi egészségét is, hiszen a kelló' pihe­nésre is alig van ideje. Hozzájárul ehhez a munkába sietés és az onnan hazatérés fárad­sága, különösen akkor, ha autón kénytelen megtenni az utat és maga hajt. A nap legforgalmasabb részében kell utaznia, nem egyszer ko­moly életveszélynek téve ki magát, s kockáztatva azt, hogy gyerme­kei elveszítik anyjukat akkor, amikor még a legjobban rászorulnak. Ez az idegzetre nehezedő' teher megviseli az asszony lelki erejét is, úgyhogy férje és gyermekei iránt sem tud olyan megértő, türel­mes, figyelmes és szeretetteljes lenni, mint amilyen lehetne, ha másképpen osztaná be életét. Sőt: mindez kihatással lehet szervi mű­ködéseire, rendszertelenné válhat havi ciklusa, ami miatt lehetet­lenné válik számára, hogy időszakos megtartóztatással éljen há­zaséletet, sőt a már megfogamzott gyermeket is elveszítheti. Mily erőssé válhat ilyenkor a kísértés, hogy valaki természetellenes mó­don igyekezzék szabályozni a fogamzást, vagy hogy kétségbeessék amiatt, hogy nem képes egy gyermeket sem a világra hozni! Miért mindez az áldozat? Áldozatainknak arányban kell lenniük annak értékével, amit értük kapunk. Ha egy édesanyának áldozatos munkája képes csak biztosí­tani a család létfontosságú szükségleteit, akkor nemcsak he­lyes a családonkívüli munka vállalása, hanem ez kötelessége is. Ez azonban csak a dolgozó anyák hetedrészénél áll fenn. Minden hét dol­gozó anya közül csak egyetlen egy szorul rá igazán a munkára. A többi hat nem szükségből, hanem csak hasznossági szempontok­ból vállalja a munkát. Ezeknek nagyon is érdemes megfontolniuk, vájjon nincs-e több káruk munkájukból, mint hasznuk?

Next

/
Oldalképek
Tartalom