A Szív, 1960 (46. évfolyam, 7-11. szám)
1960-11-01 / 11. szám
- Úgy hallottam, hogy a középkorban sok visszaélés történt a búcsúk- kai, és pénzért árulták a bűnbocsánatot nemcsak a múltban elkövetett bűnökért, hanem azokért is, amelyeket a jövőben fognak elkövetni.- Ezt a rosszindulatú rágalmat sok másvallásű hallotta már, és sokan el is hiszik. Mindenekelőtt különbséget kell tennünk a bűnök bocsánata és az értük járó büntetés elengedése között. A búcsú nem a bűnök elengedését jelenti, hanem csak a bűnbocsánat után is fennmaradó ideigtartó büntetés levezeklését engedi el! Ez nagy különbség! A búcsúnyerés feltétele mindenkor az, hogy előbb valaki elnyerje súlyos bűneinek bocsánatát. Búcsút ugyanis csak a megszentelő kegy elem állapotában élő emberek nyerhetnek, akár maguk, akár megholtak számára kívánják azt elnyerni ! A bűnbocsánat általános módja pedig a szentgyónás. A gyónás sohasem volt pénzzel összekötve, még alamizsna formájában sem!- Tehát akkor csak a búcsúk árúsításáról volt szó ?- A búcsúkat sem árúsította sohasem az Egyház. Egyesek félreérthették azonban az Egyháznak azt a rendeletét, hogy aki bizonyos jó célokra - mint pl. a Szent Péter Bazilika építésére - alamizsnát ad, az ezzel a jócselekedetével búcsút nyerhet el. Az sincs kizárva, hogy a népies nyelven beszélő szónokok olyan módon hirdették ezt a búcsúnyerési alkalmat, hogy az egyszerű nép félreérthette az Egyház szándékát, és adás-vétel tárgyának tekinthette a búcsút. Ez azonban sohasem volt az Egyház tanítása. Ugyancsak elítélte az Egyház azokat a szónoki túlzásokat is, amelyek csalatkozhatatlaneredményt hirdettek a búcsúknak, főleg a tisztítóhelyen szenvedő lelkek biztos kiszabadulását illetőleg. Egy másik félreértést keltő dolog volt a "gyónócédulák" alamizsnával való megváltása. A "gyónócédula" nem bűnbocsánatot biztosított tulajdonosának, hanem csak arra adott jogot neki, hogy a püspöknek, vagy pápának fenntartott feloldozást más papoktól is elnyerhesse. A püspökök és a pápa ugyanis fenntarthatja magának a feloldozás jogát egyes rendkívül súlyos bűnök alól. Ha valaki visszaélt a középkorban ezekkel a dolgokkal, azt az Egyház is elítélte és megbüntette. Igazságtalan dolog lenne tehát az Egyházat vádolni a visszaélők bűneivel, vagy túlzó tanításaival.- Ez kétségtelenül igazságtalanság. Azt pedig mindennap tapasztalhatjuk, hogy még a legszentebb dolgokkal is képesek egyesek visszaélni. Ebből még nem következik, hogy elvetendő az a dolog, amellyel visszaélnek. Milyen módon lehet ma elnyerni a búcsúkat?- Ma leginkább a különböző áj tatossági gyakorlatokhoz és imákhoz fűzi az Egyház a búcsúkat. Ezek között találunk teljes búcsúkat, és 9
