A Szív, 1959 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1959-09-01 / 9. szám
130 ISTEN IRGALMASSAGA Szóbeli Csak súlyos ok menthet fel az alól, hogy a szóbeli gyónás helyett írásban gyónjunk. írásban teheti meg azonban bűnvallomását a gyónó a következő esetekben: 1) Ha a túlságos szemérmesség, vagy nagy aggályosság miatt szinte képtelen magát szavakkal kifejezni. 2) Ha nagy veszélyben érzi magát, hogy álszégyenből valamely súlyos bűnét elhallgatja. 3) Ha a gyóntató rosszul hall és emiatt oly hangosan kellene gyónnia, hogy azzal a gyónási titkot veszélyeztetné. 4) Ha torokfájás, vagy más betegség miatt nehezen tud csak beszélni. 5) Ha a néma írásban akar gyónni. De még ilyen körülmények között is, ha nem is szükséges, de nagyon ajánlatos, hogy a gyónó szóval, vagy néma jellel kifejezésre juttassa, hogy vádolja magát mindazokról, amiket írásban átnyújtott. Teljes Teljes a gyónás, ha a gyónó minden bűnét meggyónja, amelynek megvallására jelenleg kötelezve érzi magát. Ha tehát valamit a- karatlanul kifelejt a gyónásból, ezzel a gyónás nem válik érvénytelenné. A kifelejtett bűnt elég a következő gyónásban meggyónni, e- miatt tehát a szentáldozást nem kell elhalasztani. Be kell vallanunk tehát az érvényesen még meg nem gyónt halálos bűnöket, fajuk és számuk szerint, amint arról már a lelkiisineretvizsgálatnál szóltunk. Ugyanott említettük a kétes bűnök és a bocsánatos bűnök meggyónására vonatkozó szabályokat is. Belső nehézségek, mint a szégyen, a megdorgálástól való félelem, stb. nem mentenek fel minket a gyónás teljessége alól. Felmenthet azonban valamilyen külső nehézség, ha az oly nagy, hogy fizikailag, vagy erkölcsileg szinte legyőzhetetlen. A fizikai nehézségek közé tartoznak: 1) A nagy betegség, amely a gyónót annyira elgyengítette, hogy szinte képtelen a teljes gyónásra. 2) A gyóntató nyelvének nem ismerése. 3) A némaság, süketnémaság. 4) Időhiány, amelyet közeli életveszély idéz elő, pl. ütközet, vagy hajószerencsétlenség alkalmával. A gyónók nagy száma azonban sohasem ment fel minket a gyónás teljességétől!
