A Szív, 1959 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1959-09-01 / 9. szám
A BŰNBÁNAT KÜLSŐ JELEI 103 Jlgyancsak tévedésen alapul az a vád, hogy az Egyház a bűnbocsánatot valaha is pénzért árusította. Csak a vezeklést lehetett adakozással megváltani, vagy másszóval: egyes jócselekedetekhez, s így a jótékony célra, pl. templomépítésre történő' adakozáshoz búcsúkat fűzött az Egyház. Ezt hozzánemértők, akik csak a pápai rendelkezések egyes szavaira figyeltek fel, tévesen a bűnbocsánat pénzért való elengedésének tartották, és innen ered a még ma is hangoztatott otromba vád, hogy a pap a gyónásban pénzért engedi el a bűnt. Különbséget kell tehát tennünk a bűnbocsánat között, amely ismét biztosítja számunkra a megszentelő kegyelmet és Isten barátságát, ha súlyos bűnünkkel elvesztettük azt - és a vezeklés között, amelynek kötelezettsége még a bűnbocsánat után is fennmarad. Ezt a vezeklést lehet letörleszteni a jócselekedetekkel és imával, akár fűz azokhoz búcsút az Egyház, akár nem. Azáltal, hogy az Egyház bizonyos cselekedetekhez és imákhoz búcsút fűz, különleges módon is megjutalmazza híveit, akik elvégzik ezeket a jócselekedeteket és imákat. Á bűnbánót külső jelei Bűnbánatunknak külsőleg is jelét adhatjuk azzal, hogy böjt ölünk, virrasztónk, testi fájdalmat, vagy kellemetlenséget okozunk magunknak. Minthogy a vakbuzgóság könnyen oktalanságra ösztönözhet valakit, nagyon helyes kikérnünk gyóntatónk, lelkiatyánk tanácsát, mielőtt nagyobbfokú külsővezeklést vállalnánk magunkra. Fennáll a képmutatás veszélye is, ha ezáltal másokfigyelmét akarjuk felhívni magunkra. Helyesebb, ha a különféle külső vezeklési gyakorlatokat felváltva sorravesszük, mert így kevésbé fognak ártani egészségünknek és a számunkra kellemetlenebb gyakorlatok alól sem bújhatunk ki. Az önként vállalt külső gyakorlatoknál még értékesebb az Isten által ránk helyezett keresztek vállalása. Fogadjuk Isten akaratában megnyugvó lélekkel az élet gondjait, terheit, szenvedéseit, kötelességteljesítésünk áldozatait, s ajánljuk fel mindezt elégtételül saját bűneinkért és mások bűneiért egyaránt. Az Imaapostolság reggeli felajánlása kitűnő módon magában foglalja ezt az értékes gyakorlatot. A vezeklés ilyen módjának nagy előnyei, hogy úgyszólván minden pillanatban gyakorolhatjuk, nem árt egészségünknek, nincs veszély, hogy önfejűségből, vagy hiúságból fakad, és egyúttal számos más, nagy erény gyakorlásával jár karöltve, amilyenek a türelem, a felebaráti szeretet és az Isteni Gondviselésben való megnyugvás. A bűnbánat külső jeleinél azonban sokkal magasztosabb és értékesebb a belső bűnbánat, amely nélkül a külső vezeklés semmit sem ér.
