A Szív, 1959 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1959-08-01 / 8. szám
14 AZ ISTENGYERMEKSEG TITKA len arccal szemléljük az Ur dicsőségét, és dicsőségről dicsőségre ugyanazon képmássá változunk át az Ur Lelke által" - írja erről az Apostol. (2. Kor. 3, 18.) Hasonlóképen beszél Szent János: "Hasonlók leszünk hozzá, mert látni fogjuk őt úgy, amint van. " (1. Ján. 3, 2.) S maga az Isten Fia is így szól Atyjához: "Én átadtam nekik a dicsőséget, amit nekem adtál, hogy egyek legyenek, amint mi e- gyek vagyunk. " (Ján. 17, 22.) A mennyben úgy fogjuk ismerni Istent, amint Ő ismeri sajátmagát, és amint minket ismer. "Akkor majd úgy ismerek, ahogy én is ismert vagyok" - mondja az Apostol. (1. Kor. 13, 12.) Ezt az ismeretet csak az teszi lehetségessé számunkra, hogy részesedünk az O természetében. Ez a megistenülés részesíteni fog minket az isteni ismeretben is. Milyen csodálatos ez a kegyelem! Nemde fel kell kiáltanunk Szent Péterrel: "A sötétségből csodálatos világosságára hívott minket!" (V. ö. 1. Péter 2, 9.) Elgondolkoztunk-e valaha is ennek a kegyelemnek fenséges magasztosságán? Már azért is hálásaknak kell lennünk, hogy testi szemeinkkel gyönyörködhetünk a látható világ szépségében és nagyszerűségében. Pedig ebben az adományban az állatok is részesültek! Messze felülmúljuk azonban őket az ennél sokkal tökéletesebb értelmi látóképességünkkel, amellyel nem csak a dolgok külszínét, alakját látjuk, hanem be tudunk hatolni lényegükbe is, felfedezzük összhangjukat és a közöttük lévő kapcsolatot. Értelmünk világánál még szellemi rendbe tartozó igazságokat is felismerünk: halhatatlan lelkünket, az igazságot, az erényeket, és végül teremtményein keresztül még magát az Istent is. Mily büszkeséggel töltene el bennünket, ha birtokában lennénk mindannak a tudásnak, amit az emberi lángész mindeddig felfedezett, vagy ha részesednénk az angyalok természetes tudásában! Pedig mindez még nem tenne képessé minket arra, hogy közvetlenül megismerjük Isten végtelen bölcsességét és szépségét. Teremtett értelem nem képes még csakbelepillantani sem Isten titkainak mélységébe. De ami lehetetlen az ember számára, lehetséges Istennél. S Ő végtelen jóságában és hatalmával leszáll hozzánk, hogy magához e- meljen minket. Bevezet csodálatos világosságába, betölt minket vele, s képessé tesz arra, hogy meglássuk Ot. Mi a teremtmények világossága, ezzel az isteni világossággal összehasonlítva? Olyan, mint a szűk szobácskát homályosan megvilágító pislogó lámpácska fénye az égbolton ragyogó naphoz viszo-
