A Szív, 1959 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1959-02-01 / 2. szám
"Miért csak katolikus Szentírást szabad olvasnif Mindenekelőtt ki kell jelentenünk, hogy ez a kérdés jóhiszemű tévedésen alapul. Mert nincs "katolikus", vagy "nem katolikus" Szentírás, hanem csak egyféle. A Szentírás ugyanis Isten szava, és mint ilyen: minden jóakaratú és Isten akaratát kereső ember számára hasznos, üdvös és szent könyv. A kérdező bizonyára a katolikus Egyháznak arra a bölcs rendelkezésére gondol, amely előírja, hogy a Szentírásnak csak olyan fordítását használjuk, amelyet a katolikus Egyház hiteles fordításként jóváhagyott és elismert. Ez annyit jelent, hogy egyrészt a fordítás megbízhatóan kifogástalan, másrészről pedig a Szentírás nem elég világos (és ezért könnyen félreérthető) helyeit szakértő magyarázat kíséri. (Lásd: Egyházi Törvénykönyv 139. kánona. ) A Szentírás Isten szava ugyan, de annak fordítása és magyarázata már emberi tevékenység, amelybe tévedés csúszhat bele. Ettől akar megóvni gondos lelki anyánkként az Egyház. A Szentírást a tőlünk távoleső múltban, legtöbbünk előtt teljesen idegen nyelven, és idegen körülmények között élő, egészen másfajta műveltséggel rendelkező emberek írták. E- zért a Szentírás fordítása olyan nehéz munka, hogy azt nem lehet bárkinek a nyelvtudására és érzékére bízni. Sőt vannak az eredeti szövegnek olyan szavai is, amelyeket magyarra egyáltalán nem lehet lefordítani, hanem csak körülírással tudjuk visszaadni értelmüket. Emiatt az Egyház a Szentírás eredeti szövegének fordítását elsőrangú, ismert és megbízható szakemberekre bízza, és csak az ekként hitelesnek minősíthető fordításra adja meg a jóváhagyást. Nemcsak az Egyházban találkozunk ilyen eljárással. Az állami hatóságok, vagy bíróságok sem fogadják el okiratok, vagy tanúvallomások fordítását bárkitől, hanem csak az úgynevezett hiteles fordítóktól, akiknek a hozzáértésében megbíznak. A megkívánt magyarázó jegyzetekkel pedig az Egyház e- lejét akarja venni a félreértéseknek. Aki ugyanis a Szentírást ala/959. február 21
