Állatorvostudományi Főiskola - kari tanácsülés, 1958-1959
1959. május 29. - 1. Bejelentések - 2. Jelentések - 3. Doktori értekezés bírálata - 4. Oklevélhonosítás Dr. Kelemen Istvánné - szovjet állampolgár - 5. Folyó ügyek - Jelenléti ív - Jelentés a Főiskola kulturális munkájáról - Jelentés a Főiskola testnevelési és sportmunkájáról
Jelent é s a Főiskola testnevelési és sportmunkájáról« A kötelező testnevelés oktatásának bevezetése, melyet az 1952. évi Minisztertanácsi rendelet indított el, ma már néhány év tapasztalatának birtokában megállapithaté, hogy a kezdeti nehézségek leküzdése után szervesen kapcsolódik be a Főiskola oktató-nevelő munkájába. A kezdeti nehézségek melyek a főiskolai vezetés nem kielégitő és megértő támogatásában, valamint a hallgatóság kis részének idegenkedésében nyilvá- I j ji nult meg az uj tárgy iránt, ma már nagyrészben megszűntek. Komoly nevelői eredménynek tartom, hogy a hallgatók nemcsupán kötelező tárgyat látnak a testnevelésben, hanem oda szivesen járnak el és a velük szemben támasztott követleményeknek, lelkesen és fegyelmezetten eleget is tesznek. Szívós és következetes nevelői munka következménye az is, hogy igazolatlan mulasztások alig fordulnak elő és a pontos megjelenés és fegyelmezett magatartás, amely elengedhetetlen feltétele az eredményes és zavartalan munkának az természetes, s szinte egymástól kívánják meg azt. Nem kétsé- ; ges, hogy a Főiskola életének különböző területein mutatkozó javulás, meljl a testnevelés terül>tén is észrevehetően megmutatkozik, az a jobb képesség magasabb értelmi színvonalon álló beiskolázott hallgatóság kcvetke ménye, akiknél a nevelési ráhatások és eljárások, hamarabb érvényes ithetők és tudatosítható eredményekkel járnak. Ami évekkel ezelőtt probléma volt, ma^ természetes és a munkánk nemcsupán a helytelenségek csiszolására, hanem a meglévő értékek továbbfejlesztésére irányulhatott. - Ma már a Főiskola illetékesei és különböző szervei / Igazgatóság, Tanulmányi Osztály, Tefv ép Pénzügyi Osztály/ megfelelő támogatást adnak, mely az állatorvosi szak- képzés mellett, a testnevelést és sprotot a őiskolán folyó oktató-nevelő munka szerves egészébe illesztett be. A jó fizikum, a fegyelmezett magatartás, a bátor és határozott fellépés, a nehézségek és akadályok leküzdése, a hazaszeretet és elért eredményeink megvédésére való felkészítés és tudatosítás, melyek oktató-nevelő munkánk célkitűzései, nem lehet akadálya a jó állatorvosképzésnek, hanem annak segítője és végső céljainak támogatója. Azt talán ma még, professzoraink, o tatóink mindegyike nem értelmezi ilyen formában, de remény van rá, hogy rövidesen eljön az az idő, amikor a testnevelésben és spürtban a nevelés egyik elhanyagolhatat- j lan tényezőjét látják. Természetesen ennek a lassúbb ütemű folyamatnak és fejlődésnek magam voltam egyik oka, mert elfoglalt professzoraink és
