A Kürt, 1984 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1984-10-01 / 10. szám
1984. október 3. oldal Konferencia után Az Amerikai Magyar Baptisták Konferenciájának V. évi közgyűlése 1984. június 30. és július 1-én volt Rámában (Ont., Kanada). Ezt megelőzte az Amerikai Magyar Baptista Theológiai Szeminárium II. évvégi konzultációja és évvégi vizsgája, melyet június 29-én és 30-án tartottunk. Az Amerikai Magyar Baptista Theo- Dr- Héthalmi lógiai Szeminárium Path Károly megalakulását minden bizonnyal kiemelt betűvel fogja jelölni az Amerikai Magyar Baptista történelem és ugyanígy az Amerikai Magyar Baptisták Konferenciájának megalakulását is, mert innen kezdődött az amerikai magyar nyelvű baptista misszió reneszánsza, megújhodása, újjászületése. Öt év a történelemben nem nagy idő, de arra elég, hogy az Amerikai Magyar Baptisták Konferenciája létrejöttének szükségességét igazolja. Ha ez a konferencia öt évet kibírt lefelé haladó irányzat nélkül, az reménységet ad a további megmaradásra. A fenti konferencia megalakulásának első eredménye, hogy magyar nyelvű. A nemzet nyelvében él. (Angol nyelven magyar nyelvű misszió: “vasból-fakarika”.) Második eredménye: egy igazán irodalmi magyar nyelven megjelenő újság: “A Kürt”. Vérbeli írói vénával szerkesztett magyar nyelvű evangéliumi lap, új ideákkal. Harmadik eredménye: Az Amerikai Magyar Baptista Theológiai Szeminárium megalapítása. Negyedik eredménye: A Kürt baráti körének megalakulása több, mint félszáz taggal, akik évi 120 dollárt áldoznak erre a kiváló magyar nyelvű evangéliumi sajtóorgánumra. Akik közülünk eltávoztak Those Who Have Passed Away “Mi van megírva?” (Folytatás az 1. oldalról) tői — bárcsak egy kissé — eltérő hagyományos felfogás közt különbséget tenni, és az evangélium szószerinti szövegének elsőbbségére rámutatni. Még egy kérdés: Hányán voltak a napkeleti bölcsek, akik Betlehembe jöttek, hogy az újszülött zsidó királyfinak tisztességet tegyenek? Az elhamarkodottválasz ez: Hárman voltak! (A hagyomány a három bölcs nevét is “tudja”: Gáspár, Menyhért és Baltazár.) A helyes válasz azonban ez: Nem tudjuk hányán voltak, mert a Szentirás nem mondja. Az evangélium többesszámban említi őket és ennek alapján lehettek ugyan hárman, de éppen úgy csak ketten, vagy négyen, vagy még többen. Hogy József kantárszáron egy szamarat vezetett, amelyen Mária a gyermekével ült, amikor Heródes elől Egyiptomba menekültek, szintén csak hagyomány, bibliai alap nélkül. Máté evangélista csak ennyit mond: “Ö pedig (ti. József), vette a gyermeket és annak anyját és Egyiptomba távozék.” Hogy milyen módon menekültek, szamár — vagy teveháton-e, vagy gyalogszerrel — az nincsen megírva. Akit e rövid bibliatanulmány során tett megállapítások, illetve helyreigazítások meglepnek, szűrje le belőlük azt a tanulságot, hogy hézagmentes bibliaismeret csak a Szentírás beható tanulmányozása útján sajátítható el. Vitás esetben vizsgáljuk meg tüzetesen, hogy mi van megírva, és mi ezzel szemben csak hagyomány, szépítgető poézis és a festőművészek fantáziája. Az utóbbira magyarázható pl. a napkeleti bölcsek három alakja, Éva almája, az áldozatok füstje és még más, a Szentírás szövegéhez fűzött felesleges és olykor megtévesztő toldalék. Krisztus Urunk a Szentírásra hivatkozott, amikor a Sátán a pusztában megkörnyékezte. A kísértő háromszor akarta letéríteni a messiási feladata útjáról és Krisztus mind a három esetben “meg van írva . . érveléssel leplezte le ellenfele ármánykodását. Spurgeon-nek igaza van: “E három szó: ‘Meg van írva!’ egy olyan fegyvertár, amely ezrével őrzi Krisztus vitézeinek harci bárdjait.” Tartsuk rendben az isteni kijelentések, ígéretek és intelmeknek ezt a fegyvertárát és legyünk résen, hogy amellé, ami meg van írva, ne tudjon szinte észrevétlenül beszivárogni az, ami nincsen megírva. Lant Emil Ötödik eredménye: a “Tolle Lege” (Vedd és olvasd) Magyar Iratmiszsziós Társaság megalakulása havi 3 dolláros tagsági díjjal. A társaság alapító elnöke (dr. Almási Mihály) magyar nyelvű evangéliumi kiadványokat jelentet meg hivő és nem hivő olvasók számára. (Néhai Csopják Attila, dr. Somogyi Imre és mások ilyen irányú és célú könyveiből eddig öt jelent meg. Olyanok, amiket ha az ember elkezd olvasni, le nem teszi kezéből, míg a végére nem ér.) Kiválóan alkalmasak személyes, külső evangélizációra. A magyar misszió egyik fontos bázisa a rámái tábor. (Folytatás a 7. oldalon) Mészáros Andrásné, szül. Nagy Zsuzsanna testvérnőt 85 éves korában hazahívta az Úr. Temetése 1984. június 28-án voltChateauguayban (Quebec, Kanada). “Örüljetek az Úrban mindenkor, ismét mondom: örüljetek! A ti szelídlelkűségetek ismerte legyen minden ember előtt, az Úr közeli” (Fii 4:4 — 5) Ezek a bátorító igék hangzottak fel a gyászistentiszteleten, s kifejezésre juttatták az elköltözött testvérnőnk, valamint az őt gondozó leánya hitét, reménységét. Mészáros Andrásné, Nagy Zsuzsanna Szín községben született (Abaúj megye) 1899-ben. 16 éves volt, amikor Fodor István lelkipásztor bemerítette. Azóta hűséges követője volt az Úrnak. Négy gyermeket nevelt föl. Békességben, az Úrra hagyatkozva ment el; gondoskodó családi körből, egy még szebb hazába. Pass Imréné, leánya ápolta férjével együtt. Június 26-án leánya Igét olvasott neki, a 23. és a 121. Zsoltárt, majd imádkoztak. Mészáros nénit az imádság közben szólította el az Úr. “Boldogok a halottak, akik az Úrban halnak meg. ”
