A Kürt, 1984 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1984-10-01 / 10. szám

1984. október 3. oldal Konferencia után Az Amerikai Magyar Baptisták Konferenciájának V. évi közgyűlé­se 1984. június 30. és július 1-én volt Rámában (Ont., Ka­nada). Ezt megelőzte az Amerikai Magyar Baptista Theológiai Szeminárium II. év­végi konzultációja és évvégi vizsgája, me­lyet június 29-én és 30-án tartottunk. Az Amerikai Ma­gyar Baptista Theo- Dr- Héthalmi lógiai Szeminárium Path Károly megalakulását minden bizonnyal ki­emelt betűvel fogja jelölni az Ameri­kai Magyar Baptista történelem és ugyanígy az Amerikai Magyar Bap­tisták Konferenciájának megalaku­lását is, mert innen kezdődött az amerikai magyar nyelvű baptista misszió reneszánsza, megújhodása, újjászületése. Öt év a történelemben nem nagy idő, de arra elég, hogy az Amerikai Magyar Baptisták Konferenciája lét­rejöttének szükségességét igazolja. Ha ez a konferencia öt évet kibírt le­felé haladó irányzat nélkül, az re­ménységet ad a további megmara­dásra. A fenti konferencia megalakulá­sának első eredménye, hogy magyar nyelvű. A nemzet nyelvében él. (An­gol nyelven magyar nyelvű misszió: “vasból-fakarika”.) Második eredménye: egy igazán irodalmi magyar nyelven megjelenő újság: “A Kürt”. Vérbeli írói vénával szerkesztett magyar nyelvű evangé­liumi lap, új ideákkal. Harmadik eredménye: Az Ameri­kai Magyar Baptista Theológiai Sze­minárium megalapítása. Negyedik eredménye: A Kürt ba­ráti körének megalakulása több, mint félszáz taggal, akik évi 120 dol­lárt áldoznak erre a kiváló magyar nyelvű evangéliumi sajtóorgánumra. Akik közülünk eltávoztak Those Who Have Passed Away “Mi van megírva?” (Folytatás az 1. oldalról) tői — bárcsak egy kissé — eltérő ha­gyományos felfogás közt különbsé­get tenni, és az evangélium szósze­rinti szövegének elsőbbségére rámu­tatni. Még egy kérdés: Hányán voltak a napkeleti bölcsek, akik Betlehembe jöttek, hogy az újszülött zsidó király­finak tisztességet tegyenek? Az el­hamarkodottválasz ez: Hárman vol­tak! (A hagyomány a három bölcs nevét is “tudja”: Gáspár, Menyhért és Baltazár.) A helyes válasz azon­ban ez: Nem tudjuk hányán voltak, mert a Szentirás nem mondja. Az evangélium többesszámban említi őket és ennek alapján lehettek ugyan hárman, de éppen úgy csak ketten, vagy négyen, vagy még többen. Hogy József kantárszáron egy sza­marat vezetett, amelyen Mária a gyermekével ült, amikor Heródes elől Egyiptomba menekültek, szin­tén csak hagyomány, bibliai alap nélkül. Máté evangélista csak ennyit mond: “Ö pedig (ti. József), vette a gyermeket és annak anyját és Egyip­tomba távozék.” Hogy milyen mó­don menekültek, szamár — vagy te­­veháton-e, vagy gyalogszerrel — az nincsen megírva. Akit e rövid bibliatanulmány során tett megállapítások, illetve helyreigazítások meglepnek, szűrje le belőlük azt a tanulságot, hogy hé­zagmentes bibliaismeret csak a Szentírás beható tanulmányozása útján sajátítható el. Vitás esetben vizsgáljuk meg tüzetesen, hogy mi van megírva, és mi ezzel szemben csak hagyomány, szépítgető poézis és a festőművészek fantáziája. Az utóbbira magyarázható pl. a napke­leti bölcsek három alakja, Éva al­mája, az áldozatok füstje és még más, a Szentírás szövegéhez fűzött felesleges és olykor megtévesztő tol­dalék. Krisztus Urunk a Szentírásra hi­vatkozott, amikor a Sátán a pusztá­ban megkörnyékezte. A kísértő há­romszor akarta letéríteni a messiási feladata útjáról és Krisztus mind a három esetben “meg van írva . . érveléssel leplezte le ellenfele ár­mánykodását. Spurgeon-nek igaza van: “E három szó: ‘Meg van írva!’ egy olyan fegyvertár, amely ezrével őrzi Krisztus vitézeinek harci bárd­­jait.” Tartsuk rendben az isteni ki­jelentések, ígéretek és intelmeknek ezt a fegyvertárát és legyünk résen, hogy amellé, ami meg van írva, ne tudjon szinte észrevétlenül beszivá­rogni az, ami nincsen megírva. Lant Emil Ötödik eredménye: a “Tolle Lege” (Vedd és olvasd) Magyar Iratmisz­­sziós Társaság megalakulása havi 3 dolláros tagsági díjjal. A társaság alapító elnöke (dr. Almási Mihály) magyar nyelvű evangéliumi kiadvá­nyokat jelentet meg hivő és nem hi­vő olvasók számára. (Néhai Csopják Attila, dr. Somogyi Imre és mások ilyen irányú és célú könyveiből eddig öt jelent meg. Olyanok, amiket ha az ember elkezd olvasni, le nem teszi kezéből, míg a végére nem ér.) Ki­válóan alkalmasak személyes, külső evangélizációra. A magyar misszió egyik fontos bázisa a rámái tábor. (Folytatás a 7. oldalon) Mészáros Andrásné, szül. Nagy Zsuzsanna testvérnőt 85 éves korá­ban hazahívta az Úr. Temetése 1984. június 28-án voltChateauguay­­ban (Quebec, Kanada). “Örüljetek az Úrban mindenkor, ismét mon­dom: örüljetek! A ti szelídlelkűsége­­tek ismerte legyen minden ember előtt, az Úr közeli” (Fii 4:4 — 5) Ezek a bátorító igék hangzottak fel a gyászistentiszteleten, s kifejezésre juttatták az elköltözött testvérnőnk, valamint az őt gondozó leánya hitét, reménységét. Mészáros Andrásné, Nagy Zsu­zsanna Szín községben született (Aba­­új megye) 1899-ben. 16 éves volt, amikor Fodor István lelkipásztor be­merítette. Azóta hűséges követője volt az Úrnak. Négy gyermeket ne­velt föl. Békességben, az Úrra ha­gyatkozva ment el; gondoskodó csa­ládi körből, egy még szebb hazába. Pass Imréné, leánya ápolta férjével együtt. Június 26-án leánya Igét ol­vasott neki, a 23. és a 121. Zsoltárt, majd imádkoztak. Mészáros nénit az imádság közben szólította el az Úr. “Boldogok a halottak, akik az Úr­ban halnak meg. ”

Next

/
Oldalképek
Tartalom