A Kürt, 1984 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1984-07-01 / 7. szám

IV. ÉVF., 7. SZÁM, 1984. JÚLIUS VOL. iV., NO. 7. JULY 1984 Published monthly by THE HUNGARIAN BAPTIST CONFERENCE OF THE AMERICAN CONTINENT Co-operating with the Greater Cleveland Baptist Association — SBC ISTENFELELEM ***************** Godliness “Ne féljetek azoktól, akik a testet ölik meg, a lelket pedig meg nem öl­hetik, hanem attól féljetek inkább, aki mind a lelket, mind a testet el­vesztheti a gyehennában!” (Mt 10:28) Ha az istenfélelemről kimerítően szándékoznék írni, akkor legkeve­sebb egy kötetet kellene szánnom a témának. Ha csak a bibliai előfor­dulási helyek számá­ra tekintünk (több, mint 100), világossá válik, hogy nem el­hanyagolható kér­désről van szó. Félelemről beszél­ni egy kicsit mindig “félelmetes”, az is­tenfélelem szó is két­ségkívül ébreszt ben- Dr- Alnlasl Mihály nünk félelmes gondolatokat. Anél­kül, hogy belebonyolódnék az erede­ti kifejezések elemzésébe vagy rész­letkérdésekbe, a fönt jelölt ige alap­ján szeretnék valamit tisztázni. Nem azért, mintha azt föltételezném, hogy mindenki helytelen állásponton van, hanem azért, mert tudom, sokan fél­reértik ezt az igét. Onnan tudom, hogy az utóbbi hetekben különböző helyeken, különböző korú testvérek­től kaptam ugyanazt a kérdést: “Ki­től is kell valójában félni, az emberek­től, az Ördögtől vagy Istentől?” Az igéből: — “Ne féljetek azoktól, akik megölik a testet, hiszen a lelket nem tudják megölni. Inkább attól félje­tek, aki a lelket is, meg a testet is el tudja pusztítani a gyehennában!” — egyesek szerint ez nem tűnik ki vilá­gosan. Visszautalva az eredeti kifejezé­sekre, annyit mégis meg kell jegyez­ni, hogy a magyar félelem szó nem ad­ja vissza tökéletesen azokat a széles jelentésskálájú kifejezéseket, ame­lyek a leggyakrabban jelölik a Bib­liában ezt az érzést (a héberben: JÁRÉ, a görögben: FÖBEOMÄJ). A bibliai félelemnek (legalábbis az imént jelölt kifejezéseknek) nem ki­zárólag negatív értelmük van! Jelen­tenek a félelmen kívül tiszteletet, megbecsülést, hódolatot, tartást, függőséget stb. Ha tehát istenféle­lemről szólunk, a bűntudat vagy épp a megkeményedés nyomán kialakul­ható rettegésen túl — hisz ezt is jelen­ti a szó —, gondolnunk kell minden­re. Nem tudom, miből adódik az a hie­delem, hogy alapigénkben arra biz­tat bennünket Jézus, hogy féljünk az Ördögtől?! Talán valami régi, ilyen értelmű, nagy hatású “egyetlen pré­dikáció” késői “gyümölcséről” van szó. (Elég gyakran lehet nálunk ilyen mondatokat hallani: “X. Y. — nagy­nevű prédikátor — ezt így és így ma­gyarázta”, olykor azzal a “kiegészí­téssel”, nem úgy, mint a testvér!) Az is elképzelhető, hogy az előző versek­ben található Belzebub név sugallja a félreértést. Mindenesetre az biztos, hogy téves ez az értelmezés. A Biblia szerint a Sátán “nagyhatalom”, de nem a legnagyobb hatalom. Ha ma­gunkban bízva próbáljuk legyőzni, kétségkívül elbukunk. Ebben az eset­ben van ok a félelemre. Krisztussal együtt viszont kétségkívül győzünk fölötte. Ez esetben semmi okunk sincs félni tőle. A Biblia soha nem ta­nácsolja, hogy féljünk az Ördögtől! Ehelyett ellenállásra, harcra buzdít: “Álljatok ellene az Ördögnek!” — és kilátásba helyezi agyőzeimet: “...el­­futtőletek” (Jk 4:7). — Hogy sokszor mégis félünk? Ez igaz. Ha nincs kap­csolatunk az Úrral, okkal retteghe­­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom