A Kürt, 1984 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1984-07-01 / 7. szám
IV. ÉVF., 7. SZÁM, 1984. JÚLIUS VOL. iV., NO. 7. JULY 1984 Published monthly by THE HUNGARIAN BAPTIST CONFERENCE OF THE AMERICAN CONTINENT Co-operating with the Greater Cleveland Baptist Association — SBC ISTENFELELEM ***************** Godliness “Ne féljetek azoktól, akik a testet ölik meg, a lelket pedig meg nem ölhetik, hanem attól féljetek inkább, aki mind a lelket, mind a testet elvesztheti a gyehennában!” (Mt 10:28) Ha az istenfélelemről kimerítően szándékoznék írni, akkor legkevesebb egy kötetet kellene szánnom a témának. Ha csak a bibliai előfordulási helyek számára tekintünk (több, mint 100), világossá válik, hogy nem elhanyagolható kérdésről van szó. Félelemről beszélni egy kicsit mindig “félelmetes”, az istenfélelem szó is kétségkívül ébreszt ben- Dr- Alnlasl Mihály nünk félelmes gondolatokat. Anélkül, hogy belebonyolódnék az eredeti kifejezések elemzésébe vagy részletkérdésekbe, a fönt jelölt ige alapján szeretnék valamit tisztázni. Nem azért, mintha azt föltételezném, hogy mindenki helytelen állásponton van, hanem azért, mert tudom, sokan félreértik ezt az igét. Onnan tudom, hogy az utóbbi hetekben különböző helyeken, különböző korú testvérektől kaptam ugyanazt a kérdést: “Kitől is kell valójában félni, az emberektől, az Ördögtől vagy Istentől?” Az igéből: — “Ne féljetek azoktól, akik megölik a testet, hiszen a lelket nem tudják megölni. Inkább attól féljetek, aki a lelket is, meg a testet is el tudja pusztítani a gyehennában!” — egyesek szerint ez nem tűnik ki világosan. Visszautalva az eredeti kifejezésekre, annyit mégis meg kell jegyezni, hogy a magyar félelem szó nem adja vissza tökéletesen azokat a széles jelentésskálájú kifejezéseket, amelyek a leggyakrabban jelölik a Bibliában ezt az érzést (a héberben: JÁRÉ, a görögben: FÖBEOMÄJ). A bibliai félelemnek (legalábbis az imént jelölt kifejezéseknek) nem kizárólag negatív értelmük van! Jelentenek a félelmen kívül tiszteletet, megbecsülést, hódolatot, tartást, függőséget stb. Ha tehát istenfélelemről szólunk, a bűntudat vagy épp a megkeményedés nyomán kialakulható rettegésen túl — hisz ezt is jelenti a szó —, gondolnunk kell mindenre. Nem tudom, miből adódik az a hiedelem, hogy alapigénkben arra biztat bennünket Jézus, hogy féljünk az Ördögtől?! Talán valami régi, ilyen értelmű, nagy hatású “egyetlen prédikáció” késői “gyümölcséről” van szó. (Elég gyakran lehet nálunk ilyen mondatokat hallani: “X. Y. — nagynevű prédikátor — ezt így és így magyarázta”, olykor azzal a “kiegészítéssel”, nem úgy, mint a testvér!) Az is elképzelhető, hogy az előző versekben található Belzebub név sugallja a félreértést. Mindenesetre az biztos, hogy téves ez az értelmezés. A Biblia szerint a Sátán “nagyhatalom”, de nem a legnagyobb hatalom. Ha magunkban bízva próbáljuk legyőzni, kétségkívül elbukunk. Ebben az esetben van ok a félelemre. Krisztussal együtt viszont kétségkívül győzünk fölötte. Ez esetben semmi okunk sincs félni tőle. A Biblia soha nem tanácsolja, hogy féljünk az Ördögtől! Ehelyett ellenállásra, harcra buzdít: “Álljatok ellene az Ördögnek!” — és kilátásba helyezi agyőzeimet: “...elfuttőletek” (Jk 4:7). — Hogy sokszor mégis félünk? Ez igaz. Ha nincs kapcsolatunk az Úrral, okkal retteghe(Folytatás a 3. oldalon)