A Kürt, 1983 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1983-07-01 / 7. szám
6. oldal 1983. július • • • • MISSZIÖÜTON TIZENKÉT ORSZÁGBAN • • • • ---------------------------------------------------Missionary travels in 12 countries -------------------------------------------------Amsterdam ’83 előkészítése a kelet-európai szocialista országok egyházaiban (1983. márc. 12—ápr. 26.) I. rész. Preparing Amsterdam '83 in the Churches of Eastern European Socialist Countries (March 12—Apr. 26.1983.) First publication of a Series. Az Utazó Evangyélisták Nemzetközi Konferenciájára nemcsak a fejlődő országokból, hanem a szocialista országokból is hívunk képviselőket. A szocialista országokban utazó evangyélisták nincsenek. Meghívjuk tehát a regisztrált egyházak olyan munkásait, akik egyrészt missziói szellemükkel példaadók, másrészt az egyház vezetőségének a bizalmát bírják. A Billy Graham Evangéliumi Társaság (BGET) megbízásából nekem jutott az a feladat, hogy egyrészt mindezekbe az országokba (hét szocialista ország és Jugoszlávia) elmenjek és ott az egyházi és világi hatóságokkal a meghívásoknak a részleteit megbeszéljem, másrészt pedig a tényleges meghívó leveleket megírjam és a jelentkezési formalapokat kitöltésre átadjam. Az is föladatom volt, hogy amennyire csak lehetett, a kiküldendő jelöltekkel személyesen megismerkedjem, és így a magam véleménye is számításba jöjjön a jelöltek személyének a kiválasztásánál. Teljes nyíltsággal kimondom, hogy az Amsterdam '83 Előkészítő Bizottságának az volt a véleménye, hogy ne hívjunk meg olyan személyeket, akik az egyházon belül ellenzékiségben vannak, és akiknek a neve elsősorban külföldi kapcsolataik révén került a bizottság tudomására. Minden országban szép számmal akadtak ilyen jelöltek, akik egyrészt önmagukat jelölték, másrészt külföldi sponsoraik jelölték őket, és nagy buzgalommal s nem csekély nyomással igyekeztek azon, hogy az Amsterdam '83 Előkészítő Bizottsága számukra meghívókat küldjön, és a BGET fizesse a meghívással kapcsolatos költségeket (útiköltség, hotel költség). A mi álláspontunk változatlanul az volt és az maradt, hogy meghívni csak olyan személyeket vagyunk készek, akiket a saját egyházaik javaslatba hoztak, mivel mi itt külföldön nem vagyunk abban a helyzetben, hogy eldöntsük, ki érdemli meg legjobban a meghívásokat egy számunkra idegen országban. Igen fontosnak tartom ezeknek az alapelveknek a hangsúlyozását, mivel a költségeket minden esetben a BGET fedezi. Márpedig Billy Graham nyílt sisakkal ment a szocialista országokba, tehát mind az egyházak meghívásával, mind pedig a hatóságok jóváhagyásával, és nem tartotta célszerűnek azt, hogy az általa sponsorolt Nemzetközi Evangyélista Konferencia ezektől az elvektől eltérjen. Mint kiderült, igen fontos volt ezeknek a szempontoknak a tisztázása, és a szocialista országok egyházi vezetőivel és állami képviselőivel való megbeszélése. Ezek nélkül a megbeszélések nélkül nem volt tervezve egyetlen egyházi személynek a kiküldése Amszterdamba ezekből az országokból. Én már a múlt év augusztusában és szeptemberében levelet írtam minden szocialista ország baptista vezetőinek, és kértem tőlük javaslatot a meghívandók személyére nézve. Mostani látogatásomig egyetlen javaslat sem érkezett, mivel a meghívás gyakorlati és elvi szempontjai a levelekben nem voltak világosan kifejtve. Utam első állomása London volt (március 13—15). Itt Rev. John Pollock volt a vendégem. Két napot töltöttünk azzal, hogy a Billy Graham hivatalos életrajzához mintegy 12 órányi diktálást adtam az elmúlt négy év eseményeiről. Elsősorban Billy Graham moszkvai látogatásának az előzményeiről és a látogatás részleteiről, valamint annak egyházi és sajtó kihatásairól (1982. május 7 — 13). Ezenfölül részletes tájékoztatást adtam a Billy Graham Német Demokratikus Köztársaságban végzett látogatásáról (1982. okt. 14 — 25), és a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban végzett látogatásáról (1982. október 29 —november 4.) Adtam némi tájékoztatást mostani utam célkitűzéseiről is. Ezek a diktálások és hasonló adatközlések a Billy Graham Archívum tulajdonába mennek és későbbi történeti kutatások és adatföldolgozások alapját képezik. Londonból Amszterdamba mentem (március 15 — 16) és megbeszélést folytattam Rev. Werner Burklin ügyvezető igazgatóval és munkatársaival. Ezután Genf be utaztam (március 16 — 17) az Egyházak Világtanácsához. Itt megbeszélést folytattam Dr. Todor Sabev társ-főtitkárral, akit meghívtam az Amszterdami Konferenciára. Ugyancsak beszélgettem Dr. G. Williams-szel, a Conference of European Churches főtitkárával. Meghívót adtam át Rev. Vitaly Borovoy-nak, a Moszkvai Ortodox Patriarchatus Liaison Hivatala vezetőjének. Ezután Rómába mentem (március 17 — 19), ahol a Vatikán Külügyi Hivatalával (Secretariat of State), és a Keresztyén Egység Hivatalával (Secretariat for Promoting Christian Unity) folytattam megbeszéléseket. A megbeszélések eredményeképpen mind az Egyházak Világtanácsa, mind pedig a Vatikán képviselve lesz az Amszterdami Evangyélista Konferencián. Rómából Budapestre mentem (március 19 — 23). Látogatásomnak egyik fő tárgya volt a baptista énekkar meghívásának és az ezzel kapcsolatos gyakorlati problémáknak a megbeszélése. Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és Dr. Pozsonyi László főosztályvezető fogadtak, és minden szükséges támogatást fölajánlottak ehhez a nagyjelentőségű látogatáshoz. A részleteket Viczián János főtitkárral és Szakács Józseffel, a Szabadegyházak Tanácsa elnökével beszéltem meg, valamint Laczkovszki Jánossal, a Baptista Egyház elnökével. Szakmai megbeszélést folytattam Beharka Pállal, az énekkar vezetőjével, Horváth Lászlóval, az énekkar titkárával, azonkívül Dr. Nagy József teológiai dékánnal, Dr. Mészáros Kálmán és Révész László baptista alelnökökkel. Dr. Nagy József, Dr. Mészáros Kálmán, vala-Dr. Haraszti Sándor
