A Kürt, 1983 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1983-04-01 / 4. szám
6. oldal 1983. április r= DR. ALMÄSI MIHÁLY:-----------------MÚLT, JELEN, JŐ VŐ Past, Present, Future Az “Amerikai Magyar Baptisták Történelme” című könyvben (Cleveland, Ohio, 1958) az előszóban a következő sorok találhatók: “E könyv anyagát Vér Ferenc prédikátor testvérünk kezdte gyűjteni, aki — mint fiatal ember — több helyen ott volt az úttörő prédikátorok sarkában, és szemtanúja volt az eseményeknek.” * A napokban csomagot kaptam. Mrs. Teresa Vér volt a feladó Dayton Ohio-ból. Ahelyett, hogy leírnám a csomag tartalmát, közlöm a Vér néninek írt válaszlevelem másolatának fotóját. AMERICAN HUNGARIAN SCHOOL OF THEOLOGY BAPTIST SEMINARY President: REV ALEXANDER S. HARASZTI. Ph.D.. M.D. Henry General Professional Building Stockbridge. GA 30281 Mrs. Teresa Ver 3225 Regent Street Dayton OHIO 45409 Kedves Vér Néni! Igen megörültem, amikor a postás két nappal ezelőtt egy nagy csomagot hozott, és láttam, hogy a föladó Vér néni. A kedves, áldozatkészségéről nemcsak Amerikában, de Magyarországon is ismert Vér családról sokat hallottam és olvastam. Még jobban megörültem, amikor a csomagot fölbontva igen értékes régi, a clevelandi magyar baptista szemináriumban kiadott könyvek és jegyzetek egész sora, no meg Vér néni Bibliája akadt a kezembe. Hálásan köszönjük a történelmi értéké anyagot. Elhelyezzük Történelmi Emlékgyüjteraényünkbe, hogy ne csak mi, de utódaink is épüljenek belőle. Nem tudom megállni, hogy meg ne kérdezzem: Nincs meg véletlenül Vér testvér szemináriumi diplomája vagy avatási bizonyitványa, esetleg egy-két régi levele, irata, fényképe? Ezek gyűjteményünk ékességei lehetnének. Örülnék, ha pár sort tetszene Írni ezekről. Dean: RÉV. MIHÁLY ALMÄSI. Tb.D. 8758 Oldc Eight Road Northfield Center, Ohio 44067 Telephone: (216) 467-6495 Dékáni, 56/82-83 1983. Fete. 25. Nemrégiben hírt adtunk arról, hogy Clevelandban történelmi kiállítást rendeztünk az új Amerikai Magyar Baptista Theologiai Szeminárium Történelmi Emlékgyűjteményének anyagából. 1983. február 14—15-én lelkipásztor értekezletet tartottunk Clevelandban, melyen hét magyar lelkipásztor volt jelen (Lant Emil nyugdíjas szolgatársunk gyengesége miatt nem tudott eljönni közénk). A lelkipásztorok megnézték a tárlatot. (A KÜRT 1983 januári számában képes beszámolót közöltünk a kiállításról.) A gyűjtemény most Vér Terézia nővérünk ajándékával újból gazdagodott. Itt jegyzem meg, hogy Fodor Lajos testvér (Shedden, Ont., Kanada) 35 régi magyar könyvet és mintegy 40 újabbat ajándékozott könyvtárunknak, Ernest Attenborough (Scarborough, Ont., Kanada) néhány angol könyvet, Rev. John Craig (Toronto, Ont., Kanada) pedig 50 dollárt adományozott. Ezúton is köszönjük az értékes adományokat. Buzdítjuk testvéreinket arra, hogy elfekvő, kallódó vagy éppen gondosan őrzött emlékeiket küldjék el történelmi emlékgyűjteményünk címére (8758 Olde Eight Rd., Northfield Center, Ohio 44067), ahol az anyagot rendszerezzük és kiállítjuk. * A szemináriumi könyvtár és emlékgyűjtemény gondolata akkor vetődött föl bennem, amikor Major Mihály elhunyt lelkipásztor testvér örökösei nevében Mrs. Margit Fecko fölajánlotta, hogy Major testvér könyveit személy szerint nekem adja. A könyvek természetesen nekem is értéket jelentenek, de úgy gondoltam, hogy ez az anyag alapja lehet egy könyvtárnak és emlékgyűjteménynek. Mrs. Fecko igen örült annak, hogy jó helyre adhatja a hagyatékot, úgyannyira, hogy sajátkezűleg csomagolta és saját kocsiján hozta el hozzánk az anyagot. Elmondta, hogy ez már csak töredék. Azok a könyvek és képek, amelyeket haláláig magánál tartott Major testvér. Egyébként — mint mondta — “Rév. Major az egész anyagot fölajánlotta évekkel ezelőtt a Bethesda Otthonnak, és kérte az ottani testvéreket, hogy vigyék el a sok láda könyvet, melyet maga csomagolt be. Erre a munkára sajnos nem akadt vállalkozó.” Igen érdekelt, hogy mi lett a sorsa a beládázott könyveknek. Mint kiderült, az örökösök nem tudtak róla. A költözködések során valamelyik lakásban maradhatott — mondták —, aztán (mint lenni szokott), az új lakók bizonyára kidobták. Nem lenne jó, ha gondatlanság, felelőtlenség miatt más értékes magyar emlékek is hasonló sorsra jutnának! * Két idős szolga neve került szóba ez írásban. Rév. Vér Ferenc és Rév. Major Mihály. Emlékezzünk rájuk kegyelettel és tisztelettel! Amikor leírom ez utóbbi mondatot, eszembe villan az a lehangoló temetési istentisztelet, melyen Major Mihály testvért, gyülekezetünk felejthetetlenül kedves és békeszerető tagját búcsúztattuk. Soha nem fogom elfelejteni! A család arra kért (nem mi rendeztük a temetést), hogy magyarul prédikáljak a campbelli First Baptist Church-ben. Amikor beléptünk a templomba, Mrs. Martha Lant (Bretz Márta), feleségem és én, a templom üres volt. Major testvér nyitott koporsója fogadott bennünket. Elgondolkodtam. Vajon mi hárman fogjuk képviselni az amerikai magyar baptizmust? (Major testvér egy ideig az Evangéliumi Hírnök szerkesztője és az Amerikai Magyar Baptista Szövetség elnöke is volt!) Bizony így lett. Olvasni azóta is olvasok Major testvérről. Ügy látszik írni könnyebb, mint elmenni —akár egy idős lelkipásztor temetésére, akár az évek óta fölajánlott és végül elveszett könyvekért... Lassan gyűltek a testvérek a templomban, magyarok is, a helyi gyülekezet tagjai. Az angol pásztort még nem láttam. A gyászistentisztelet meghirdetett kezdési időpontja már régen elmúlt. Végül a pásztor felesége kezdte meg az éneklést, majd fölkért a szolgálatra. Úgy tűnt, hogy angol nyelvű prédikáció már nem lesz. Ezért arra (Folytatás a 7. oldalon)