A Kürt, 1982 (2. évfolyam, 9-12. szám)

1982-10-01 / 10. szám

II. ÉVF., 10. SZÁM, 1982. OKTOBER VOL. II., No. 10, OCTOBER 1982 Published monthly by THE HUNGARIAN BAPTIST CONFERENCE OF THE AMERICAN CONTINENT 1370 Michigan Boulevard, Lincoln Park, Michigan 48146 “Ti gonoszt gondoltatok én ellenem, de Isten azt jóra gondolta fordítani... .“You thought evil against me, but God meant it unto good...' )) lMóz. 50:20. Kun Gyula Gondolom, senki sem kételkedik abban, amit Dávid a zsoltáros kije­lentett: “Áldom az Urat minden idő­ben, dicsérete mindig ajkamon van!” (Zsolt. 34:2.) Nemcsak szép szavak ezek, hanem a többi zsoltáros dicsé­retekkel együtt élő lélekből fakadó bizonyságtételek. Akkor azonban, amikor súlyos próbatételek nehezednek reánk, tu­dunk-e Istent-dícsérő szavakat zen­geni? Valljuk meg őszintén, gyakran nem. Dávid sem a maga erejével tudta áldani az Urat minden időben. Ami-Joseph von Eichendorff: Akit az Úr szeret... Akit az Úr szeret, megáldja, s a nagyvilágba küldi ki, erdő, patak, völgy hűse várja, ezer csodát mutat neki. A vándorlásra lusta lelket hajnal sosem frissíti meg, ínség, gond rak rá sűrű terhet, családért, gyermekért szepeg. Patakvizek futnak cseregve, az ég felé pacsirta tart, dalával szívem hogyne zengne harsányszavú hajnali dalt? Bízom a jó Isten kezében, ő éltet pacsirtát, hegyet, erdőt, vizet, Úr földön, égen, s gondjába vette ügyemet. Fordította: Aprily Lajos kor azt mondta “dicsérete mindig aj­kamon van...” valaki segített néki. Ez a Valaki Isten volt. Dávid kapta a vezetést. így írja a 119. Zsoltár 5. verse: “Az én lábamnak szövétneke a te igéd, és ösvényemnek világossá­ga.” József életére rászakadtak a szen­vedés csapásai. Lángoló gyűlölettel bántak el vele testvérei. Akkor is, amikor az ókútba dobták, akkor is, amikor eladták. Valóban megta­pasztalta, átélte, mennyire határta­lan a gonoszság világa. — Mégis, el­jutott ez a József a gonoszság világá­ból a “jóság” világába. Az idézett igevers arról ad számot, hogy József úgy ismerteti az eseményeket, hogy a tervezett gonosz, a rossz, jóra for­dult. Hogyan? “...Isten azt jóra gondolta fordíta­ni. ” Isten az, aki olyan lelkületet ad Dávidnak, hogy mindig áldja az Urat, még akkor is, mikor Saul elől futott. József is tudta, hogy felül emelkedhet a szeretetlenség, és gyű­lölet lehúzó erőin. Olyan magaslatra jutott, hogy szinte kérleli gonosz és gyűlölködő testvéreit: “...nem ti kül­döttetek azért engem ide, hanem az Isten...” Szólott ugyan arról is, hogy ne bánkódjanak, ne bosszankodja­nak azon, hogy őt eladták. De hang­súlyozza: “...a ti megmaradástokért küldött el engem Isten ti előttetek” (Móz. I. 45:4-5). Hogyan tudott ilyen nemes szívű, rosszat megbocsátó lelkű lenni Jó­zsef? Fényt kapunk erre a kérdésre abból, hogy József ismételten arról számolt be, amit Isten tett. Nem hallgatta azt sem el amit testvérei tettek, de tanúságot tett arról, amit Isten irgalmassága művelt. Csodálkozhatunk a laboratóriu­mok titkai felett. Anyagok titokzatos módon alakulnak át. — Mindenha­tó Istenünk műhelyébe pillantha­tunk be József története világosságá­ban. A rossz, a gonosz, jóvá alakul át. Mondhatta volna József Ruben­nek és többi testvérének “__Most bejöttetek az én utcámba... Most az­tán itt az idő arra, hogy fizessetek..” Gyűlölhette volna őket... Kegyetle­nül megbüntethette volna őket. De József nem jutott odáig, hogy meg­torlás és visszafizetés gondolata vett volna erőt rajta. Drága Megváltó Úr Jézusunkra kell gondolnunk. Az előkép, József ontja sugarait a bennünket magá­hoz hívogató Úr Jézusra. Megmara­dásunkért jött e világra. Akarja, hogy bővelkedő életünk legyen (Ján. 10:10). Azért jött a mi Urunk, hogy megkeresse és megtartsa, ami elve­szett (Luk. 19:10). József mondta testvéreinek: “Jöjjetek közelebb hoz­zám!” Megváltónk így hívogat: “Jöj­jetek énhozzám mindnyájan...” Testvérem, ha már ott vagy az Úr Jézus mellett, akkor közelségében, boldogságban élsz és meglátszik raj­tad, csodák világában vagy... ami rossz és gonosz, megszűnik, átalakul. Isten jósága érvényesül. A szeretet hatalma uralkodik! Kun Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom