A Jó Pásztor, 1964. január-március (44. évfolyam, 4-10. szám)
1964-01-31 / 5. szám
1 OLDAL A J ó P ÁSZTOR Áj'i ««^ZTOR (THE GOOD SHEPHERD) Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by -— Kiadó Associaied Hungarian Press, Inc. Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office 1736 East 22nd Street, Cleveland 14, Ohio Telefon: CHerry 1-5905 ELŐFIZETÉSI DIJAK: Egy évre ................................$8.00 Fél évre ..................................$5.00 SUBSCRIPTION RATES: One Year ..............................$8.00 Half Year ..............................$5.00 Second Class Postage Paid At Cleveland, Ohio OLCSÓ JÁNOS SZÖVETSÉGESEI Érdekes hir érkezett Londonból: az angol kormány szövetségre lépett Olcsó János amerikai honpolgárral. Mr. Olcsó Jánost Amerikában mindenki ismeri. Discount üzletei vannak, amelyekben mindnyájan olcsóbban vásároljuk azokat a portékákat, amelyeknek magasabb árat szabott a gyáros. Például: az automatikus mosógép X modeljének árát a gyár 340 dollárban állapította meg, a discount üzlet 299 dollár 99 centért vesztegetni. A gyárnak, ha a magasabb árat ki akarja erőszakolni, a legtöbb államban segítséget nyújt az úgynevezett Tisztességes Kereskedési (Fair Trade) törvény. Úgy szól a törvény, hogy a magasabb ár, amelyet az államban egy kereskedő elfogadott, kötelező minden más kereskedőre. De olyan szívósan ragaszkodnak az Olcsó Jánosok az ő alacsonyabb áraikhoz, hogy a legtöbb gyáros már kétségbeesetten belenyugszik a vereségbe, nem appellál a bírósághoz a magasabb ár kikényszerítése végett. A discount üzlet itt van és itt marad. Nehéz megérteni, miért nem dobják már lomtárba a depressziós időből származó Tisztességes Árdrágító Törvényeket. Még nehezebb megérteni, hogy a Tisztességes Árdrágítást bizonyos befolyásos körök országos törvénybe szeretnék foglalni. Hogy a kongresszusi próbálkozás ne sikerüljön, mindenkinek, aki bevásárlásokat végez, szót kell emelnie — tiltakozó szót. Örvendetes, hogy Olcsó János most szövetségest kapott tengerentúl, Angliában. Ott hét hosszú és sovány esztendőn át érvényben volt a Tisztességes Árdrágítás és most a kormány a törvény hatályon kivül helyezését javasolja — a nép túlnyomó többségének örömére. Olcsó János védőinek ,egy érvvel többjük van: Nem tűrhetjük, hogy az'’angol nyelvterületen egyedül mi legyünk az egyedüli balekok, akik beveszik a maszlagot, hogy a drága ár jobb, mint az olcsó ár. KUBA A RIVALDAFÉNYBEN Fidel Castro tehát visszaérkezett Kubába, tarsolyában a Szovjetunió és Kuba közötti uj, külkereskedelmi egyezménnyel. A Szovjetunió egészen 1970-ig, emelkedő mennyiségben, fontonkint 6 centért vásárol cukrot Kubától. Az ár mindkét fél számára előnyös. A cukor világpiaci ára ennél magasabb, ha tehát a Szovjetunió máshonnan vásárolna cukrot, többet kellene fizetnie érte. Castro viszont szívesebben veszi a hat centet, mint a jelenlegi magasabb világpiaci árat, tekintettel arra, hogy a szerződés egészen 1970-ig szól, ezen az áron s könnyen lehetséges, hogy az elkövetkező esztendőkben a cukor világpiaci ára fontonkint hat cent alá zuhan, amire már volt példa. Kuba ezenfelül is a rivaldafénybe került. Kommunista Kina és Kuba között nemrégiben létesült külkereskedelmi egyezmény. Anglia, Kanada, Franciaország és Nyugat-Németország is külkereskedelmi egyeznényt kötött Castroval. Kubai megbízottak jelenleg japán, olasz és spanyol küldöttekkel tárgyalnak külkedeskedelmi egyezmények megkötéséről. Tárgyilagosan el kell ismerni, hogy az Egyesült Államok szállítási és behajózási tilalma Kubára vonatkozóan — úgy szólván, teljes mértékben sikertelen, még szövetségesei körében is. Ennek két oka van: az első, amire Lausche szenátor is rámutatott nemrégiben, hogy az Amerika és a Szovjetunió közötti buzaegyezmény következtében Amerika minden erkölcsi alapja megszűnt szövetségesei ■»efolyásolására. A másik ok: egyéb nyugati országoknak nincs okuk olyan álláspontot elfoglalni Kubával szemben, mint az Egyesült Államoknak. A mi számunkra a Castro rendszer állandó fenyegetést jelent a nyugati féltekére vonatkozóan, nem jelenti azonban ugyanezt például Nyugat-Németország, Franciaország, vagy Anglia számára. A közelmúlt eseményei azonban azt bizonyítják és ezt kénytelen-kelletlen — tudomásul kell vennünk: Nem tudjuk szövetségeseinket megakadályozni abban, hogy Kubával külkereskedelmi kapcsolatot létesítsenek. NÉGY KALAP FURCSA TÖRTÉNETE i,ta:janosandor-Előre kell bocsátanom, hogy a hülést tartom a legostobább és a legkellemetlenebb betegségnek. Volt már nekem szamárköhögésem, reumám, fogfájásom, hajhullásom, fölösleges gyomorsavam és alacsony vérnyomásom is... ám ezek a betegségek inkább elviselhetők voltak részemre, legalább hozzátartozóim és kenyeres pajtásaim mélyen sajnálkoztak felette, mig az alattomos influenzánál a hőmérőn kivül a kutya sem törődött velem, mindig egyedül hallgattam tüdőm sipogását, mert sajnáltam érte az orvosi látogatás honoráriumát... A hiilés, az nem betegség — mondta mindig Ei%si néném, aki specialista volt a családban — meleg fáslit a hasadra, tüsszögd ki jól magad és legalább okod van egy napig odahaza lustálkodni... Történt egy keddi napon, hogy a kora reggeli órákban express-levelet hozott a postás. A nagy csengetésre mezítláb ugrottam ki a meleg ágyból, az ajtóhoz szaladtam és amig átvettem a levelet, a beözönlött friss szellő átjárta hálóingbe bujt testemet. Pontosan igy szoktak a nagy hülési tragédiák kezdődni, amihez hasonlót már sokszor olvastam tudományos és drámai tartalmú szakközlönyökben, de most az eset szenvedő hőse egyes szám első személyében én voltam, mert délután már óránként kellett cserélnem a zsebkendőket. A legkellemetlenebb esetben az volt, hogy holnaputánra a “Délamerikai Magyar Kuglizók” klubjának báljára voltam hivatalos és minthogy én annak a harcos egyesületnek egyben alapitó tagja is voltam, elmaradni onnét az örökharag fogalmával volt egyenlő. Elvégre nem menthettem ki magam azzal a naiv felfogással, hogy lappangó náthám miatt, sajnos, nem tudtam megjelenni klubunk ünnepi évfordulóján, mert azt nem hitte volna el egyetlen vidáman kuglizó bajtársam sem. Szomorúan rótam Buenos Aires egyik legszebb bulevárdját, amikor jószerencsém összehozott egy régi pesti ismerősömmel, akit legalább húsz esztendeje nem láttam. Gyorsan betértünk egy sarki kávéházba, felelevenítettük a meghitt emlékeket, majd el panaszoltam neki nagy a problémám: a mai meghűlést és a holnaputáni báli estét. — Ha csak ennyiről van szó — mondta bölcs ismerősöm —, azt a fogas kérdést egy-kettőre megoldom. — Tegyen úgy, barátom, mint én szoktam hasonló esetekben. Feküdjön le azonnal, az ágyához állítson két üveg pálinkát, vagy konyakot; * *z ajtajához pedig tegye a kalapját. Aztán addig; húzzon egyet-egyet a snapszból, mig az ajtóhoz hegyezett kalapot már kettőnek látja, mert akkor már elindult a gyógyulás kezdő folyamata, ha háromnak látja, akkor már gyógyulóban van és ha négynek látja, akkor vége a náthának, ön teljesen meggyógyul és mehet a bálba ... Azt hittem, hogy régi ismerősöm csak viccel a viszontlátás örömére, de mikor becsületszavát adta, hogy egyetlen útja gyors felépülésemnek, elhatároztam, hogy én is megpróbálom azt a tudományos és dinamikus gyógyszert. A legközelebbi borüzletben vettem egy üveg Ginebra Bolsot és egy üveg háromcsillagos Martell Cognacot, utána intettem egy bérkocsinak és tiz perc múltán már a hálószombámban is voltam. Lefekvés előtt az ágyamhoz tettem a két üveg alkoholt és fekete bársony kalapomat pedig az ajtó sarkában helyeztem el. Pontosan úgy, ahogy pesti ismerősöm azt elmagyarázta. — És ne feledkezzünk meg az ivásról — kiáltással kezdtem el különleges kúrámat. Az üvegből az első három slukk jólesett, központi fűtésként járta át testemet, nemes és szép gondolataim támadtak, de a kalapot még csak egynek láttam. Rájöttem hamar, hogy a fogyasztást — a cél érdekében — növelni kell és hogy kissé animáljam is magam, elkezdtem duhaj magyar nótákat énekelni. Az egyik különösen mély slukk után, szivem hangosan kezdett dobogni az örömtől, pupilláim kitágultak ... és észrevettem, hogy a sarokban már két kalapot látok. Elkezdődött tehát a gyógyulás kezdő folyamata, ahogy azt derék barátom a kávéházban jelezte. Bátorság és kitartás — gondoltam most magamban és holnapután már rezgőcsárdást is járhatok a klubban. Gyors egymásutánban szájamhoz emeltem előbb a Bolsot, utána a’Cognacot és vártam a további fejleményeket... A szivárvány összes színeiben kezdtek keringőzni előttem előttem szobám körvonalai, az agyamban egy számtani' egyenlet két ismeretlenje tárult fel, majd Simon Judit szomorú nótája következett, hogy végülis helyet adjon a berlini blokád nemzetközi pásztor játékainak. Komisz és hálátlan ember volnék, ha itt el nem ismerném, hogy gyönyörűséges dolgok és jelenetek száguldottak fantáziámban, amikor az alkohol éreztetni kezdte gyógyító hatását. Szerencsém, hogy szomjas gégém van és hagyja lecsúszni a töményszeszt is. Nézem, nézem a kalapot, de még csak kettőt látok.. . majd kontrollálni kezdtem öntudatomat, vájjon jól kapcsol-e? Már nem emlékeztem,.hogy pontosan mikor kötötték meg a westfáliai békét, arra sem, hogy ki találta ki a biciklit és melyik számú sorsjegy nyerte az idei karácsonyi főnyereményt. így hát kezdek rohamosan haladni a gyógyulás felé, csak bírjam kitartással. Már nem is nyelem, hanem torkom tölcsérén folyattatom a snapszokat. .. Zug a fejem és derékszögben forognak a tárgyak, amikor egyszerre megjelenik a várva-várt csoda: a harmadik kalap. A biztonság kedvéért többször leszámolom, hogy nem vagyok-e berúgva... de pontosan stimmel, mert mindig három kalapot látok. Isten áldja meg régi pesti ismerősömet, csodadoktori bölcs tanácsáért ... Most erre a látomásra csan inni kell egy hoszszut... Öntudat-alatti vízióim támadnak, tevén ülök és győztes hadvezérnek képzelem magam, majd ek-mek-stekezni kezdek az öreg Schneider Fannyval. A verejték veri iki a homlokom és valahogy úgy érzem magam, mint az a hős tudós, aki a feltalált szérumát magába oltja és utolsó perceiről pontos naplót vezet... Nézem a kalapot — három darab egymás mellett, — Mikor lesz abból négy ? — Ekkor egy szikra pattan át agyamon, egy megváltó szent gondolat ... eszembe jutott, hogy én nemcsak jó kuglizó vagyok, de fiatal koromban kitűnő tornász is voltam. Felemelkedtem gyorsan az ágyban és megpróbáltam tótágast csinálni. Harmadszorra sikerült is, hangosan zokogni kezdtem az örömtől és mielőtt elvesztettem öntudatom, megpillantottam a negyedik kalapot is . .. Késő délután ébredtem csak fel hosszú kábultságomból, egy klinikán. Ágyam mellett egy sebész és két fiatal, szép ápolónő ült. A doktor melegen gratulált életbenmaradásomhoz, mint mondái Kissé .komplikált volt az eset, mert a koponyám behorpadt, két csipőcsontom eltörött, az orrcsontom elferdült és legalább hat hétig nem tudok a balkönyökömre támaszkodni s a jobb kezemmel irni. Ezeket a sorokat is balkézzel Írom, be vagyok kötözve tetőtől-talpig, de becsületszavamra, a hülésem teljesen elmúlt, mintha nem is lett volna. Erkölcsi felelősségem teljes tudatában és kétévi jótállással ajánlom én is ez a “négykalapos gyógymódot” minden hülésben szenvedő embertársamnak, aki abból gyorsan, egyik napról a másikra akar kilábolni. RIDEG KRITIKA HIDEG SZOBÁBAN Tolsztojnak volt egy költői hajlamokkal terhelt unokaöccse, aki folyton azzal nógatta világhírű nagybácsiját, hogy hallgassa meg költeményeit. Egy téli estén azután sor került erre. Az ifjú olvasott, hosszú órákon át. Mikor végülis letette a költeményeit tartalmazó füzetet, szivszorongva fordult Tolsztojhoz. Milyenek? Tolsztoj elgondolkodva válaszolt: — Tudod, öcsém, ha a verseidben több volna a tűz és a kályhában több volna a verseidből, nem fáznánk ennyire. János Andor MAGYAROKRÓL MAGYAROKNAK Irta: HOMOKI ERZSÉBET Nagy Ferenc, volt miniszterelnök epernütéten esett át a washingtoni Doctors Hospitálban. Az operáció jól sikerült. * * * Kedves vendég járt New Yorkban, Hajmássy Ilona, a budapesti operettszinpadok tündöklő primadonnája, később Hona Masey néven hollywoodi filmsztár, aki sohasem felejtette el magyarságát és mindig résztvett a demokratikus amerikai magyarok mozgalmaiban. Hajmássy Ilona teljesen visszavonult a színpadtól. Washingtonban lakik férjével, Donald Dawson neves ügyvéddel, a tekintélyes politikussal, aki a Truman-kormány idején a Fehér Ház adminisztrátora volt. A Dawson házaspár a washingtoni legfelsőbb társaságok tagjainak sorába tartozik. Hajmássy Ilona most egyedül jött New Yorkba, férje a politikai élet zajlása miatt nem kisérhette el. Fábián Béla felesége Ilonka vendége volt. * * * Két emigráns magyar iró, két könyv: egy sors ... Londonban megjelent angolul Rab Gusztáv Sabaria cimü könyve. A regény Magyarországon játszódik a sztálinizmus korában. Argentínában pedig kiadták Padányi Viktor, a jeles történész írónak a honfoglalás előtti időkkel foglalkozó Dentumagyaria cimü írását. Egyikük sem örülhetett a sikernek, időközben mindkettő elköltözött az élők sorából. Padányi Viktor még adós is maradt: most dolgozott “A nagy tragédia” cimü müvének második kötetén, de ezt már nem fejezhette be. * * * Van egy kedves olvasóm Kanadában, aki — nagyon helyesen — mindig rámcsördit, ha valami hibát csinálok. Most azért mosta meg a fejemet, mert ausztráliai magyar lovasok sikeréről Írtam, ahelyett, hogy itt a közelben keresgéltem volna. Igaza van. Utánanéztem és kiderült, hogy az Egyesült Államokban és Kanadában is vezetnek a magyar lovasok. Kanadában összesen csak 20 igazolt versenybíró vezethet lovasmérkőzést, a 20 közül nem kevesebb, mint nyolc magyar, valamennyien egykori huszár és tüzértisztek: Bogyai Pál, Baintner László, Demeter Gábor, Graffy Frigyes, Kenyeres László, Némethy Zoltán, Sztehlo Zoltán és Zichy Mihály. Az Egyesült Államokban sem állnak utolsó helyen a magyar lovasok. Az ugrató vezetője Némethy Bertalan, a tereplovaglók edzője Visy István. Endrődy Ágoston irta a lovaglás irodalmának egyik legjobb könyvét. Egész Amerikában ismerik. Széchenyi Ernő, Apaffy György és Buttykay Béla is jelentős szerepet játszanak a lovaséletben. Bárczy Judith pedig magyar félvér ugratólovakat tenyészt. Micsoda névsor! Nem üres frázis az, hogy lovasnemzet a magyar. * * * Óriási sikere van Alan Sherman Hungarian Goulash cimü uj hanglemezének. A népszerű énekes-komikus kifigurázza a divatos nemzetiségi ételeket, az örmény sheskebabot, az osztrák vinersniclit, az angol mouton chopot, a német sauerbratent, a lengyel borschlevest és a többit, közben azonban az amerikai háztartás specialitásairól, a mélyhűtött készételekről sem feledkezik meg. Megcsipkedi az amerikai módra készült magyar gulyást is, de a gulyás népszerűségére jellemző, hogy a tucatnyi ételről szóló dalnak mégis Magyar Gulyás a cime és erről igy énekel: “If you like Hungarian food, They have a goulash which is very good.” ❖ * * Értékes magyar vonatkozású műkinccsel gaz-KÉTNYELVŰ EMBEREK Molnár Ferencnek most jelent meg Magyarországon “Szülőföldem, Pest” cimü karcolatgyűjteménye. Ebből való az alábbi rövid irás: New-Yorkban, egy vacsorán, intellektuel hölgy mellett ültem. Az indiánokról beszélt. Ősi nyelvükről. Arról, hogy még most is csodálkoznak a bevándorolt fehér emberek idegen beszédjén. De azért sokan megtanultak angolul. Egy indián hallott egyszer egy másik indiánt, aki előbb vele indiánul beszélt, rögtön ezután egy kereskedővel angolul. Odaugrott hozzá, erőszakkal felnyitotta a száját és belenézett. “Mit csinálsz?” — kérdezte ez rémülten. — A másik nyugodtan: “Megnéztem, hogy nincs e két nyelved.” Soha életemben nem hallottam ilyen telitalálattal kifejezni mindazt, amit nyelvek tanulásának, kiejtésének nehézségeiről és akadályairól szoktak magyarázni tanítók, filológusok. Az indiánnak van igaza. Két nyelvhez két nyelv kell. dagodott nemrégiben a newyorki Cloisters Muzeum: Nagy Lajos király édesanyjának, Jagelló Erzsébetnek egy remekművű kis házioltárával. Alkotója ismeretlen. Csak annyit tudnak a kis házioltárról, hogy körülbelül 600 éves és valaha valószínűleg a budai klarisszadcolostor kápolnáját díszítette, onnan került Olaszországba, majd a századok múltával Amerikába. * * * Cziffra György, a neves zongoraművész óriási összegre biztosította kezét. A biztositó társaság is igyekezett biztosítani magát. Egyéb feltételek között kikötötte, hogy a művész nem vehet kezébe kalapácsot, fűrészt, vésőt, ollót, sőt nem adhat ötvennél több autogramot egyszerre. * * * Az amerikai művészek mozgalmat indítottak hogy az áprilisban megnyíló newyorki világkiállításon több érvényesülést biztosítsanak a képzőművészetnek. Tizenkét amerikai művészeti szövetség megalakította a Committee of Artist Societies-t, hogy előmozdítsa törekvésüket. A komité elnökévé a magyar Gellért Hugót választották. * * * Pesti panasz posta, minden kommentár nélkül. Panaszkodik a polgármester, mert tavaly tavasszal villámcsapás megrongálta a Révész-utcai gáztartályt, azóta sem javították ki és emiatt napi 60 ezer köbméterrel kevesebb a gáz Budapesten. Panaszkodik a párt, hogy a munkások tekintélyes része nem becsüli a társadalmi tulajdont, lába kél minden megmozditható dolognak, holott övék a gyár. Legutóbb a Ganz Mávagban kétemeletes üzemi mosdót építettek. A szerelővállalat emberei még a második emeleten dolgoztak, mialatt a gyár munkásai az első emeleten már leszerelték és hazavitték a csapokat, tusrózsákat. Panaszkodik a rendőrség, hogy sok sok melegviz-gőzfütéses házat gyengén fiitenek. A lakók éjszakára begyújtják a gázrezsót, hogy ne fázzanak. Sok rezsó felszerelése azonban rossz, rengeteg a gázmérgezés. A múlt hónapban négy embert ölt meg álmában a kiszivárgó gáz. Panaszkodik a közönség, hogy kávéházban, vendéglőben már kutyába sem veszik a pestieket, csak a külföldi turisták előtt hajlonganak, mindenben kivételeznek velük, kiszolgálásban, adagolásban protekciójuk van. A Bristolban egy pincér igy kiáltotta be a konyhára a rendelést: három borj upörkölt — egyik külföldre .. . Homoki Erzsébet