A Jó Pásztor, 1964. január-március (44. évfolyam, 4-10. szám)

1964-01-31 / 5. szám

No. 5. SZÁM. Cleveland. New York, Buffalo, Newark, Philadelphia, South Ben^, Chicago 111. péntek, 1964, január 31. VOL. 44. ÉVFOLYAM NINCS MÁR SZAVAZATI ADÓ AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN WASHINGTON — Néhány nappal ezelőtt South Dakota állam szenátusa 34 szavazat­tal 0 ellenében megszavazta az alkotmány 24-ik módosító paragrafusát. A paragrafus szerint az Egyesült Államok­ban meg kell szüntetni a sza­vazati adót, tehát mindenki, aki egyébként szavazásra jo­gosult, szavazati adó lefizeté­se nélkül szavazhat minden federális választáson. A képviselőház a south da­kotai döntés után hozzájárult az alkotmánymódositási pa­ragrafushoz, mely tehát ily­­rnódon az alkotmány részévé vált. South Dakota volt a 38-ik amerikai állam, amely hozzá­járult a 24-ik alkotmánymó­­dositó paragrafushoz. Az amerikai alkotmány értelmé­ben egy alkotmánymódositó paragrafus akkor válik az al­kotmány részévé, ha ahhoz az államok háromnegyed része hozzájárul. Néhány nap múlva a Fehér Házban, ünnepélyes szertar­tás keretében iktatja be az el­nök az uj alkotmánymódosi­tó paragrafust, ez azonban már pusztán formalitás: a 24. alkotmánymódositó paragra­fus máris az amerikai alkot­mány érvényes tartozéka. Csupán öt amerikai állam — Alabama, Arkansas, Mis­sissippi, Texas, Virginia kért szavazati adót. Amennyiben állami és nem federális vá­lasztásokról lesz szó, ezek az államok továbbra is kötelez­hetik választóikat szavazati adó lefizetésére. NEM ÁRTATLANOK WASHINGTON. — A pana­mai köztisztviselők egyálta­lán nem ártatlanok a legutób­bi válság kirobbantásában — mondotta Armistead Seiden képviselő (D-Ala.). SUKARNO MEGEGYEZETT, DE SZÁNDÉKA VÁLTOZATLAN JAKARTA, Indonézia — Kennedy igazságügyminisz­ter visszaindult Amerikába, azután, hogy olyan megegye­zés létesült Indonézia, a Fü­­löp Szigetek és a Malaysia Federáció között, amely je­lentős lépést jelent a béke fe­lé. A megegyezés lényege- to­vábbi tárgyalásokig sem In­donézia, sem a Fülöp Szige­tek, nem tesz aggressziv lé­pést Malaysia ellen. Nemsokkal azután azonban, hogy az amerikai igazságügy­­miniszter visszaindult az Egyesült Államokba, Sukar­no elnök beszédet mondott Jakartában, 15,000 főnyi hall­gatóság előtt. Az indonéz elnök beszéde arra mutatott, hogy Sukarno — az egyezmény ellenére — nem változtatta meg szándé­kát. — Nyiltan meg kell monda­nom, hogy Indonézia tovább folytatja Malaysia megsem­­misitésére váló kísérleteit — mondotta Sukarno. Az indonéz elnök a követ­kező felhívással fejezte be aggressziós beszédét: — Előre! Sohasem hátrá­lunk! Haladjunk tovább szi­lárdan a megkezdett utón! Indonézia talán megváltoztat­ja taktikáját, sohasem adja fel azonban céljait! A most kötött egyezmény értelmében Indonézia, a Fü­löp Szigetek és Malaysia kül­döttei konferenciát tartanak Bangkokban (Thailand), feb­ruár első hetében. A NÉMETEK BONN. — Nyugat- és Ke­­let-Németország továbbra is fenntartják külkereskedelmi kapcsolataikat ebben az évben is, a már megállapított 500 millió dollár értékben. BOB ÉRDEKÉBEN HARTFORD, Conn. — A demokrata párt itteni szerve­zete olyan csoportot alakított, amelynek célja, hogy kam­pányt folytasson Robert Ken­nedy alelnök-jelöltsége érde­kében. DEL-VIETNAM SZAKÍTANI AKAR FRANCIAORSZÁGGAL SAIGON, Dél-Vietnam — A délvietnami Polgári Ta­nácsadó Testület előtt megje­lent Pham Dang Lam külügy­miniszter és azt javasolta, hogy Dél-Vietnam haladékta­lanul függessze fel diplomá­ciai kapcsolatait Franciaor­szággal. A külügyminiszter a követ­kezőkkel indokolta javasla­tát: — Nem kétséges, hogy de Intelligens elefántok FLORENCE, Olaszország. — Florence Mann Borgese, aki az évekkel ezelőtt meg­halt Thomas Mann iró leánya, könyvet irt az elefántok in­telligenciájáról és lélektaná­ról. MILLIOMOS KOLDUS SHEYBOYGAN, Wise. — Theresa Lindenthal, nyugdí­jas tanítónő, 92 éves korában meghalt. Miss Lindenthal hó­napos szobában lakott s gyak­ran koldusként esengett a sü­tödékben száraz kenyérért.— Hátrahagyott vagyona közel egymillió dollár. Gaulle, francia elnök, a kö­zeljövőben diplomáciailag el fogja ismerni Pekinget és Franciaország és kommunis­ta Kina nagykövetet cserél majd. Ezenfelül: de Gaulle már hetekke lezelőtt javasol­ta, hogy Észak és Dél-Viet­nam kössön fegyverszünetet, semlegesítsék Vietnamot s a semlegesítés után pedig egye­sítsék a kettészakított orszá­got. — Franciaország egyre erő­sebben közeledik a kommu­nisták álláspontjához és ezál­tal mind határozottabban ke­rül szembe Dél-Vietnammal. A Polgári Tanácsadó Tes­tület egyhangúan elfogadta a külügyminiszter érvelését és ilyenértelmü javaslatot tett a polgári juntának. A külügyminiszter javasla­tának megtörténte után Nguyne Ngoc Tho, miniszter­­elnök, megbeszélést folyta­tott francia üzletemberekkel, akikkel közölte: lehetséges, hogy a közeljövőben állami tulajdonba veszik a francia üzleti érdekeltségeket. Háborúskodni akar Malaysia államszövetséggel, amely a brit világközösség tagja? Nem, mondja a vigyorgó Sukarno elnök Robert Kennedynek, inkább egyezkedni fognak. Megindult a döntő hadjárat jobb bevándorlási törvényért WASHINGTON V John F. Kennedy politikai hagyatéká­ból elővette a kongresszus — Johnson elnök ajánlatára — azt a javaslatot, amely véget akar vetni a mostani, igaz­ságtalan nemzeti kvóta rend­szernek s a kérdésre, hogy kiknek, milyen embereknek bevándorlása szükséges és ajánlatos, azzal a kérdéssel felel, hogy “Mit tudsz nyúj­tani Amerikának?” Emellett a Kennedy-j avaslat, amelyet most joggal nevezhetünk Johnson-j avaslatnak is, elő ikarja mozditani szétszakí­tott családok egyesítését. A Kennedy-Johnson aján­lás törvényjavaslat formájá­ban fekszik a kongresszus előtt. A szenátusban Hart miohigani és Keating new yorki szenátorok — egyik de­mokrata, másik republikánus — a fő szponzorjai a reform­­javaslatnak. Miután a szená­tus illetékes bizottsága a na­pirendre, megbeszélésre tűz-, te ki ezt a javaslatot, Johnson elnök a reform érdekében meghívott a Fehér Házba megbeszélésre több személyi­séget, akik a bevándorlás pro­blémáival foglalkoznak és a mai törvény hátrányait jól is­merik, a javasolt uj törvény rendelkezéseit sikerre vinni készülnek. Annak a reményé­nek adott kifejezést az elnök, hogy a javaslat híveket fog találni mindkét politikai tá­borban. POLITIKAI AGGÁLYOK Hart szenátor dicsérettel emlitette, hogy Johnson el­nök bátorságról tett tanúsá­got, amikor előtérbe hozta a bevándorlási törvény módosí­tásának szükségességét, mert tudvalevő, hogy ennek nagy számban vannak ellenségei a kongresszus mindkét házá­ban, hogy tehát Johnson bi­zonyos fokú kockázatot vál­lalt magára, amikor félreért­hetetlenül kinyilatkoztatta, hogy ő a módosításnak, a ja­vításnak hive. Bizony, van­nak éppen elegen mindkét házban, akiknek tétszik a mostani törvény valóságos bojkottja a kelet- és középeu­rópai nemzetek (köztük a ma­gyarok), valamint délameri­kaiak és ázsiaiak ellen, amely nemzeteknek nevetségesen alacsony kvótájuk van. Másfelől politikai előny is származhat a mostani válasz­tási évben abból, hogy John­son elnök kiáll a középeuró­pai és más mostoha nemzetek ügye mellé: Johnsonnak és pártjának szüksége van az iparosított északi államok tá­mogatására, melyeknek nagy­városaiban nagyszámban él­nek oly nemzeti kisebbségek tagjai és leszármazottaik, aki­ket a mostani törvény mél­tánytalanul elnyom. New York, Philadelphia, Cleve­land, Detroit, Chicago váro­sokban nagy lengyel, olasz, görög, magyar kolóniák van­nak s mindenütt sok a panasz, hogy évek óta hiába próbál­ják kihozatni az óhazából csa­ládtagjaikat, a sovány kvóták ezt megnehezítik, majdnem lehetetlenné teszik. Olaszor­szágnak 5645 az évi kvótája és csaknem 300,000 olasz név van a kvóta-várakozási listán. Görögország 308 kvótaszámá­ra több mint 100,000 jelentke­ző van felírva a konzulátuso­kon. FAJELMÉLET AMERIKAI VÁLTOZATBAN A jelenleg érvényben levő McCarran-Walter-féle beván­dorlási törvény mindezeket a népeket valósággal alacso­­nyabbrendüekké degradálja azáltal, hogy kvótáikat ala­csony szinten tartja. A tör­vény az észak- és nyugateu­rópai népeknek kedvez, éspe­dig szinte nevetségességig vi­szi ezt a kedvezést: kelleténél több kvótaszámot utal ki ne­kik. Például az angoloknak 65,000 kvótaszám áll rendel­kezésükre és még feleennyi bevándorló sem jelentkezik. A német kvóta 25,000 és még egyetlenegy évben sem kér­tek németek ennyi vízumot. A felsőbbrendü és alsóbb­rendű bélyegzés ellen koráb­ban is felléptek, ha ered­ménytelenül is, a demokraták vezérei. Például Truman el­nök annakidején igy csufoló­­dott: A törvény el akarja ve­lünk hitetni, hogy akinek an­gol vagy ir neve van, abból jobb amerikai lesz, mint az olasz, görög vagy lengyel ne­vű bevándorlóból. Az ilyen megkülönböztetés megtaga­dása amerikai eszméinknek és hagyományainknak, mond­ta a szókimondó Harry. És Johnson elnök továbbfüzte ezt a gondolatmenetet a mos­tani Fehér Ház-beli megbe­szélésen: Kérdezze mindenki önmagától, milyen érzése len­ne, ha ily módon lekicsinyel­nék. Bizony nem ártana meg egy kis lelkiismeret-vizsgá­­lás, amely esetleg arra a né­zetre vezetne, hogy helye­sebb lenne követni az Arany­­szabályt, hogy ne tegyük más­nak azt, amit hogy nekünk tegyenek, nem akarjuk. A Kennedy—Johnson, illet­ve Hart-Keating javaslatnak lényege az, hogy öt év alatt fokozatosan ki kell küszöböl­ni a nemzeti kvóták rendsze­rét és ahelyett a bevándor­lást elő kell mozditani olya­nok részére, akiknek speciá­lis szakmai tudásuk és gya­korlottságuk az amerikai gaz­dasági élet gazdagodását je­lentené, továbbá azok részé­re, akiknek családtagjai itt élnek. A javaslat korántsem je­lenti azt, hogy Amerikát most már elözönlenék idege­nek légiói. Az évi kvótaszá­mok alig emelkednének, csak az elosztás rendje lenne más, mint mostan. A leglényege­sebb számbeli eltérés a mai rendszertől az lenne, hogy az évi összkvótából a fel nem használt (angol, német és más) számokat kiosztanák a következő évben a kiskvótáju országok bevándorlói közt. LEMÉSZÁROLTAK 3 PAPOT A KOMMUNISTÁK KONGÓBAN LEOPOLDVILLE, Kongó — Az Associated Press nevű hírügynökség itteni irodája közli: Kwilu tartományban a kommunista lázadó guerilla bandák lemészároltak 3 belga római katolikus papot. A gu­erilla fegyveres egységeket kommunista kinai tanács­adók támogatják. Az Amerikai Protestáns Misszió elhagyta a tarto­mányt, mert további mészár­lásoktól lehet tartani, tekin­tettel arra, hogy a kongod központi kormány szinte tel­jesen tehetetlen a lázadókkal szemben. A három belga katolikus papot Kwilu tartomány fővá­rosában, Kilembeben mészá­rolták le. Amerikai misszionáriusok Hírek a világ minden részéből SAIGON, DélVietnam — A Mekong folyó delta­vidékén délvietnami csapatok támadást intéztek a kom­munisták ellen. Öt amerikai helicopter-pilóta életét vesztette, három súlyosan megsebesült. PANAMA CITY — A panamai kormány kivánsá­­gára az Egyesült Államok hazarendelte diplomáciai sze­mélyzetét Panamából. TOKIO — Itteni megbeszélésük alkalmával, Ro­bert F. Kennedy, amerikai igazságügymniszter, figyel­meztette Sukarno indonéz elnököt: Indonézia Malaysia­­ellenes magatartása rövidesen háborút okozhat. CAIRO — Az arab államok egyhangú döntése: Iz­rael terve a Jordan folyó szabályozására vonatkozóan fenyegetés a világbékét illetően és minden lehetséges intézkedést meg kell tenni annak megakadályozására. PARIS — A francia külügyminisztérium közölte: de Gaulle elnök elhatározta, hogy a közeljövőben hi­vatalosan elismeri diplomáciailag vöröt Kinát. NEW DELHI, India — Amerika 20,000 font szá­rított tejet adományozott azoknak, akik a calcuttai val­lásos lázadások pusztításai következtében hontalanná váltak. RIO DE JANEIRO, Brazília — A brazíliai sztráj­kok végetértek. A munkások általában 100 százalékos fizetésemelést kaptak. LONDON — Az egyik közeli cirkuszból négy fó­ka megszökött és a Trafalgar tér szökőkutjában fürdőt vett. A cirkusz alkalmazottai — halak segítségével — hazacsalogatták a fókákat. HÁGA, Hollandia — A közeljövőben holland ke­reskedelmi küldöttség utazik kommunista Kínába, hogy a két ország közötti külkereskedelmi kapcsola­tok felvételéről tárgyaljon. BOGOTA, Colombia — A montilon törzshöz tar­tozó indiánok elfogtak 5 fehér telepest és ultimátumot küldtek a kormánynak: ha nem küldi vissza a Bogotá­ban nemrégiben letartóztatott indiánokat, a fehér te­lepeseket kivégzik. MOSZKVA — Hivatalos jelentes közli: 1963-ban több, mint 30 millió szarvasmarhát és sertést vágtak le a Szovjetunióban, mert nem tudták őket táplálni, megfelelő táplálék hiányában. NEW YORK — Amerika egyik legkiválóbb jel­­lemszinésze, az osztrák származású Joseph Schildkraut, 37 éves korában, szívroham következtében, meghalt. BAMAKO, Mali — Egy szovjet küldöttség ideér­kezett, hogy hivatalosan megnyissa az itt rendezett szovjet kereskedelmi kiállítást. TIRANA, Albánia — Albánia a hetedik kommu­nista ország, amely hivatalosan elismerte az uj zanzi­­bari kormányt. HAVANA — Kuba és Kelet-Németország olyan uj külkereskedelmi egyezményt irt alá, amelynek értéke 20 százalékkal magasabb az előző évinél. WASHINGTON — Craig Hosmer képviselő (R­­Calif.) javaslata: minden amerikai elnök sírján örök­mécses lobogjon. TOKIO — Baudoin, belga király és Fabiola király­né, tíznapos magánlátogatásra a japán fővárosban ér­kezett. ASUNCION, Paraguay — Brazília és Paraguay, a Guaira vízesés vizének felhasználásával, közös öntö­ző-müvet épit. SAIGON, Dél-Vietnam — Dél Vietnamban kolera­­járvány tört ki, amelynek eddig már több, mint 300 halálos áldozata van. MIAMI, Fia. — Egy sziklarobbantás céljára ide­­szállitott dinamit-készlet váratlanul felrobbant. A rob­banás ereje darabokra tépett három munkást. MURAC, Franciaország — Ebben a városban olyan törvényt hoztak 1824-ben, amely szerint déltől éjfélig tilos a dományzás. A törvény már rég feledésbe me­rült, a városi tanács azonban most előkotorta az iktató lomtárból és érvénybe léptette. BECS — Mohammed Riza Pahlevi, iráni sah és Farah Diba császárné, néhánynapos magánlátogatásra ideérkezett. WASHINGTON — Dean Rusk, külügyminiszter, mondotta: Az a körülmény, hogy nincs diplomáciai kapcsolat Panama és Amerika között, növeli a kom­munista szabotázs veszélyét Panamában. sértetlenül mentették ki Kwi­lu tartományból a belga kato­likus apácákat. A kommunista guerilla bandák vezetője Pierre Mule­­le, aki valamikor a baloldali Antoine Gizenga közvetlen politikai munkatársa volt. Mulele nemrégiben tért vissza kommunista Kínából, ahol összesen hét hónapot töl­tött és többizben személyes beszélgetést folytatott Pe­kingiben Mao Tse-t’unggal. Meg nem erősített jelenté­sek szerint Pierre Mulele gu­erilla hadseregének nincs több, mint 600 tagja és a gue­­rilla-harcosok fegyverei egé­szen kezdetlegesek. T AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA 0 FCYES SZÁM ÁRA 20 CENT 0 THE GOOD SHEPHERD Beolvadt, lanok: Kereszt, Egyetértés. Városi Elet, Amerikai Magyarság. Buffalói Híradó, Philadelphiai Függetlenség, Nawarki Hirlap, Bányászlap

Next

/
Oldalképek
Tartalom