A Jó Pásztor, 1963. január-június (43. évfolyam, 2-25. szám)

1963-01-18 / 3. szám

6-IK OLDAL A Jó PÁSZTOR Csevegés a sztrájkról New Yorkban, Clevelandi­ban hetek óta ujságsztrájk, a keleti tengerpart kikötői­ben dokkmunkás sztrájk, Kruscsev nem kis örömére union shop konfliktus a raké­taprodukcióban, sok évvégi tétlenség után még a newyor­­ki női kalapkészitő hölgyikék is kedvet kaptak egy kis sztrájkra. A Nagy Tavak amerikai peremén is vannak kikötők, tehát tavaszra ott is sztrájkot várnak. Hoffa még nem hozta meg élete nagy döntését, hogy leállítja az egész nagy ország vasúti for­galmát, de ami késik, nem múlik. Régi igazság, hogy a sza­badságnak ára van. Nagy ára. Megszámlálhatatlan dollár­­milliókba kerül minden sztrájkverte nap Uniók és managemontek marakodnak és a harmadik peres fél, amelyet meghallga­tásra sem méltatnak, szenved és fizet. New Yorkban a szín­házak és mozik nézőterei ási­­toznak, mert nincs újsághir­detés, premiereket el kell ha­lasztani. Drágul a cukor, a ba­nán, és ha a dokk sztrájk so­káig tart, drágább lesz a ká­vé is. Mivelhogy New Yorkban ujságsztrájk van, nem érte­sültünk arról, hogy milyen karácsonyuk volt a sztrájko­ló munkásoknak és milyen családi jelenetek játszódtak le a konyhában reggel és a hálószobában este, lefekvés előtt. A mesének még nincs vége és igy ma még nem le­het kiszámítani, hogy amit a sztrájkolok nyernek, kárpó­tolni fogja-e őket azért, amit a harc heteiben elvesztettek. SENKISEM GYŐZ Nem úgy van ma, mint volt régen. Akárcsak az atombom­­bás háborúban, amelytől egyelőre még megkímél ben­nünket a mindkét tábort meg­­reszkettető félelem, a mostan­ság divatba jött hatalmas sztrájkok, amelyektől sem a felek belátása, sem az állam­­hatalom még nem óv meg bennünket, csak rosszra ve­zethetnek. A győző éppenugy vészit, mint a vesztes fél, és persze vészit az ártatlan har­madik fél, a sztrájkháboru ci­vil áldozata, az istenadta nép, a fogyasztó, a vásárló közön­ség, amely sok mindent, amit fogyaszt, drágábban kényte­len megvásárolni. Nézzük, hogy áll a dolog? Az újságok, amelyek ellen a sztrájkok irányulnak, a vé­gén kénytelenek több mun­kabért fizetni s az uj meg­terhelés kivédésére kénytele­nek felemelni az újságok és a hirdetések árait és veszíte­nek előfizetőket és hirdető két. Az ujságárusitó üzletek is veszítenek. MUNKÁS ÁLDOZATOK Munkás szolidaritás — az valóban létezik, vagy csak hirdetik unionista gyűlése­ken? Tény az, hogy munká­sok milliói is drágábban kap­ják sztrájk után az újságot és minden mást, amit sztrájk megdrágított. Emlékezzünk az 1959 évi nagy acélipari sztrájkra. A sztrájk 116 na­pig tartott s a sztrájkoló mun­kások 2100 dollárt vesztettek. Azóta 3 év telt el és amit e réven vesztettek, azt még mindig nem nyerték vissza a vámon — azok, akik megma­radtak munkahelyükön. Akik nem maradtak meg, azok még sokkal, nagyon sokkal többet vesztettek. Az acéliparban foglalkoztatott munkások száma 601,100-ról leszállt 565 ezer 900-ra. Az elbocsátások egyik oka az volt, hogy a vál­lalatok a sztrájk óta techni­kai újítások bevezetésével védekeztek a magasabb mun­kabérek okozta financiális megterhelés ellen. Igaz, a technikai fejlődést feltartóz­tatni nem lehet, mindeneset­re azonban a sztrájk siettet­te a megtakarításokat. IJESZTŐ SZÁMADÁS És mit igér a mostani new­­yorki ujságsztrájk jövő mér­lege a sztrájkolóknak? Fe­leljenek a számok erre a kér­désre. A nyomdai alkalmazot­tak átlagos heti munkabére 141 dollár volt, a kiadók $4,25 fizetésemelést ajánlottak fel, ez heti 145 dollár 25 centet tenne ki. Az uniók 10 dollár emelést követelnek. Tegyük fel, hogy a sztrájk 10 hétig fog tartani. Tiz hét alatt a sztrájkolok átlag 1452 dollár 50 centet veszítenek. 145 hé­tig kell várniok, amig egye­nesbe jönnek, visszaszerzik azt, amit elvesztettek. Ez a hosszú várakozási idő persze csak azokra vonatkozik, akik továbbra is munkában marad­nak. Le kell számítani azo­kat, akik munkájukat el fog­ják veszteni, ha — mint félő — egyik-másik lap belehal a hosszú, sorvasztó sztrájkba. NE TRÉFÁLJANAK! Humoros mellékhajtása is van a nagy ujságsztrájknak. A Pressmen’s Union kamasz­játékot rendez “Ki kezdte?” ümmel. A Postnál, a Herald Tribune-nál és a Mirrornál nem mi kezdtük, hanem ők kezdték! — mondják, mert­hogy ők e három lapnak nem üzentek háborút és ezek be­csukták a boltot. Ez nem igazság, mondják, sztrájkolni csak nekünk szabad, nekik nem! És, komolyan, 572,000 dollár kártérítést követelnek a három laptól, mert eddig annyi munkabért vesztettek. Összeült a kongresszus és humortalan törvényjavasla­tok feküsznek a két ház elnö­ki asztalain. Az “emergency” szót sokszor fogjuk hallani ebben az évben Washington­ból és mindenütt, ahol na­­gyobbarányu sztrájk bénitó­­lag hat. FINÁLÉ Sétáljunk át a szomszédság­ba, a kanadai Ontario tarto­mányba, annak Kitchener ad­mirálisról elnevezett városé-Egy kis dime vehet egy hírlapot... két candy szeletet... vagy negyven órás világítást egy 100 wattos villanykörtével! Candy szeletek gyors energiát adnak. Hírlapok hírekkel szolgálnak. És világítás — senkisem akar sötétben étkezni és ol­vasni. Villanyosságra szükség van. De a villanyosság régi barát. Minden hónapban számlát kap otthonába. Megnézheti a számlát, ujjai között szorongathatja, olvassa ol han­gosan a számokat. Itt van. Megfogható emlékeztető valamiről, amit vásárolt. De mit? így van a villanyossággal. Nem láthatja, nem hallhatja, nem szagolhatja, nem Íz­lelheti. Nem csomagolhatja egy csinos dobozba és nem mond­hatja: "Ide nézz, drágám, vettem részünkre uj villa­­nyosságot. Irigykednek majd a szomszédok " De eqy háziasszony elmondotta, hogy miként kisérte figyelemmel a villanyszámlát az egyik hónapban és felfedezte: "a TV-t múlt hónaoban 74 óráig hallgattuk. 21 rakomány ruhát mostam és szárítottam, 175 szelet kenyeret pirítottam, naponként 18 percig használtam a Forszivót. És a fürdőszoba lámoa 67 órán át égett . . Villanykörte, ház.tartási eszközök és egyebek felhaszná­lásúval 63 segéd áll otthonában rendelkezésre................. Villanyáram látja el hajtóerővel háztartási gépeit is. Világítja lámpáit. Keményen dolgozik, hosszú órákon át otthonában. És mégis, ma a háztartási fogyasztók átlag díjszabása 11 százalékkal alacsonyabb, mint 194S-ban volt. Mégis miért van az, hogy villanyszámlájának végössze­ge átlagban mégsem alacsonyabb 11 százaléknál, m.nl 1946-ban volt. Mindenki kedveli a villanyosságot. Mindenki kedveli a villanyos mosó-, szárítógépet. rö­­zokályhál, refrigerátort, kenyérpirítót, porszívót, TV-t. Több és jobb felszerelési tárgyakat és több és jobb vi­lágítást használ. Többet is használja. ICétszerannyi villanyáramot fogyaszt, mint 1945-ban. Villanyosság a háztartási költségvetés legnagyobb ol­csósága. Ma, sok villanyáramot vehet egy kis dime-ért. F'-oadni mernék, hogy otthonában ezért a dime-ért villanyt vesz. 7ke 1 ILI) MIN ATI N G Ompcmi/ liwtslar jwnsji Csmpí«/ 5*rrir| Th* F*íl Ucatian in Ihr Halc/it ”A IÓ PÁSZTOR" SZERKESZTŐSÉGE ÉS KIADÓHIVATALA 1756 EAST 22nd STREET, CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5909 VIDÉKI KÉPVISELŐK: Papp István, 403 Lawrie Street, Perth Amboy, N. J. Székely Zoltán, 4631 N. Rosehill St., Philadelphia 20, Pa. Stoóf János, P. O. Box 152, Niagara Square Station, Buffalo, N. Y. Ferenci Péter, 238 Felice St., Wyandotte, Mich. Bayer W. Béla, 271 College Street, Toronto 2-B, Ontario, Canada. ba, és csevegjünk tovább a sztrájkokról, meg arról, ami 1 sztrájk nyomában jár néha­napján, mint tüzcsóva az üs­tökös nyomában. Walter Brown 31 éves pa­­pirnagykereskedési alkalma­zott szorgalmas munkás, jó családapa volt, mindenki csak jót tudott mondani róla. Egy idő óta szokatlanul ideges, ingerlékeny volt, az orvos nyugtatószert rendelt neki. Sem az orvosnak, sem más­nak nem mondta meg, mi nyomja a lelkét. Egy este ha­lálra szúrta az ágyban fekvő feleségét, a fürdőkádba foj­totta öt, három és másfél ! éves fiait, aztán agyonlőtte magát. Mi volt ennek a szörnyű családi tragédiának az oka? Sztrájk volt s a cég kényte­len volt a fizetéseket leszálli­­tani. THAILANDI VÖRÖSÖK BONGKOK, Thailand. — A rendőrség 50 kommunista összeesküvőt letartóztatott, A kormányellenek összeeskü­vést a hirck szerint — laosi kommunisták támogatták. Ä BRIT ÁLLAMNAK -KÉTSZÁZ KOCSMÁJA VAN... London — “Igen — mond­ta egy angol kocsmahérlő — én állami alkalmazott vagyok — de ezt nem mindenki tud­ja. . .” Az angolok ezrei isszák az az állami sört, állami kocs­mában s az italt állami alkal­mazottak szolgálják fel ne kik. “Őfelségének több mint 200 kocsmája van Nagybri­­tanniában, Skócia közelében Garlisleban és más vidéke­ken. Ezek a kocsmák az ál­­lám monopóliumai, s mi ahe lyett, hogy az üzlet menete­léről részvényeseinknek szá­molnánk be, munkánkról a képviselőháznak teszünk je­lentéseket. “Az állami tulajdonban lé­vő kocsmáknak tipikus an­gol neveik vannak — mondta egy másik üzlet vezetője, — ilyenek: “Prince of Wales,” vagy, “King’s Arms”. . . És valamennyi kocsma különbö­ző, mindegyiknek más karak­tere van, attól függően, hol van az üzlet, vagy a helyhez milyen történelmi emlék fű­ződik ? Mindez még az első világ­háború idején kezdődött. Ak­kor az italárusitás napi két órára volt korlátozva, és a hétnek csak öt napján lebe ett italt mérni. Akkor vette meg az állam ezeket az üz­leteket. Természetesen vannak ba rátáink és vannak — ellen ségeink is. Barátaink azt ál litjáik, hogy az állami kocs­mák mindig csinosak, barát ságosak, bútoraink kényelme sek, a személyzet udvarias és az ételeink olcsóbbak, mint a többi, magánszemélyek, és társaságok tulajdonában lé vő üzletekben. Ellenségeink viszont azt állítják, hogy az állami kocsmák a szabad vál­lalkozási szellem megsértéséi jelentik és haragszanak, am: ért területünkön monopóliu­mot élvezünk. Azt is mond­ják, hogy amióta kormány al­kalmazottak vagyunk, sem­mit sem teszünk a vevők xvon zása érdekében. Ezzel szem ban csekkjeink fedezetét az angol kincstár garantálja. Azzal is vádolnak bennün két ellenfeleink, hogy az állami kocsmákba nem men nek be az amerikai turisták, akik nem szeretik az- állami alkalmazottakat. Ez nem igaz! Mit szól ehhez az amerikai turista? E'/t mondja: “Mi a különbség? Magánkocsma, a­­vagy őfelsége kocsmája . . . — ugyan kérem?!. . . mind •kettőben egyformán langyos sört mérnek. . .“ ÖREG FEGYVEREK NEW DELHI, India. — Kommunista Kina visszajut­tatta Indiának a határharc­ban zsákmányolt öreg és hasz­nálhatatlan fegyvereket. New Brunswick, N. J. ELJEGYZÉSEK Ifj. Kálmán István, 28 Har­denberg St., eljegyezte Rose­mary McGarryt. * Katko Gladyst, George Rd., North Brunswick, eljegyezte Lawrence Logan. * Ifj. Yaros János, Ridge Rd. Mommouth Junction, elje­gyezte Kathleen OdellL. Nagy Rosemaryt, 27 Rod­ney Rd., East Brunswick, el­jegyezte Robert Berlew. ESKÜVŐ Ifj. Szendrey Lajos, 77 Bartlett St., és Joyce Manfre­­da a magyar református templomban tartották eskü­vőjüket. Perth Amboy, N. J. HALÁLOZÁSOK Cselle János, 57 Pulaski Ave., Carteret, temetése Si­nowiecky kápolnából történt. * Perduk Istvánt, 5 Church St., Nixon, a St. József temp­lomból temették. Fairmont, W. Va. BERLIN KÉT FŐATTRAKCIÓJA VONZZA A TURISTÁKAT... Berlin Kát attrakciója van ma Nyugatberlinnek: az :gyik az Egyesült Államok­ban is hatalmas sikerrel ját­szott “My Fair Lady” cirnü uusical, amelyet Berlinben is >riási sikerrel játszanak, — 1 másik: a berlini fal. A két “mágnes” — hang­­udyoziták a nyugatberlini pol jári hatóságok — nem von íató egy kalap alá. A “My <'air Lady”, amely George L lernard Shaw “Pygmalion” imü komédiájának zenés vá ozata, kirobbanó sikert ara ott New Yorkban, Chicago >an és Londonban. Mégis ke /esen gondoltak arra, hog\ i darab diadalutja Berlinber 's folytatódik. Azt azonban még keveseb >en gondolták volna, hogy í vzógyenfal, amely Nyugatbei int Keletberlintől választje 1 — egyszer idegenforgal ni látványosság lesz. És még s igy történt. Mert amiót: 1961 augusztusában a fai ’elépült, azóta a nyugatnéme ek és az idegenek tízezrei izönlenek a fővárosba, hogy vezfe, hogy a darab további musicalo'kat és operetteket i­­fog bemutatni. Most az a leg­nagyobb gondja, hogyan te­gyen eleget az összes előjegy­zéseknek? A darab német­nyelvű változatát eddig több mint félmillió ember tekin­tette meg és még további tíz­ezrek ostromolják a pénztárt jegyekért. A darabot Münchenben is bemutatták és most az a terv, hogy elviszik Hamburgba is. Azok számára, akik Berlin­ben nem jutnak jegyhez, szin házi társasutazásokat ren­­leznek Hamburgba. A repül­őút szállodai ellátással egyii éesen 134 márkába (33 dől árba) kerül személyenként. 400 VIRGINIA AVENUE FAIRMONT. W. VA. Telefon: Dial 3S6-2250 • DESZKA • MÁS FAANYAGOK • ÉPÍTKEZÉSI ANYAGOK • FESTÉK ÉS VASÁRU Üzleti órák hétfőtől péntekig: Iroda: reggel 7:30-tól délután 5-ig. Telep: reggel 7:30-tól d. u. 4:30-ig. Szombaton: Iroda és telep reggel 7:30-tól déli 12-ig. Alumínium ablakok, iából készí­teti behajtható ajtók. Aluminium siding, vihar ajtók és ablakok. Sok magyar család van megelégedett vevőkörünkben! 1935 óta szolgáljuk Fairmont és környékéi! Bármily biztosításra van szüksége, nálunk megvásárolhatja. Csupa elis­mert, régi társaságot képviselünk. HENRY & HARDESTY, Inc. INSURANCE and BONDING 316 Monroe Si , Fairmont, W. Va. Diai 363-7000 'uegtekimtsétk űzi. A rendőr­­vég szívesen látja az idege­­leket a fal körül, mert — mint mondották — az ava atlan most sokkal jobban tud a érzékelni a két városrész lözötti különbséget, mimt an lakelőtte. 1961 augusztusé lg a két városrész élete egy másbafolyt, — most azonban mindenki láthatja, mi a kü iönbség, egy élettől pezsgő és egy — halott város között. A “My Fair Lady”-t 1931. október 25.-én mutatták' be a Theater des Western nevű színházban. A színház igaz­gatója, Hans Wölfer úgy ter­. ÜDVÖZÖLJÜK A KÖRNYÉK MAGYARSÁGÁT.. Bonns Prescription Shop 118 Adams Sf.. Fairmont. W. Va. — Dial 366-4400 Annan Pharmacy 322 Adams St., Fairmont, W. Va. — Dial 363-6200 City National Bank oi Fairmont FAIRMONT, W. VA. takarítson meg jövedelméből és helyezze el nálunk >ank üzlet minden ágával foglalkozunk, figyelmes kiszolgálásban részesítjük üzletfeleinket. í.T.i automobil vásárlásra kölcsönt nyújtunk 5% ka­mat mellett. — Pénzt küldünk törvényes utón az óhazába. Intézetünk a Federal Reserve System tagja, beté­­tek $10,0üü-ig biztosítva. BÉRELJEN NÁLUNK SAFETY DEPOSIT BOXOT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom