A Jó Pásztor, 1963. január-június (43. évfolyam, 2-25. szám)

1963-05-17 / 20. szám

a is pásztor 5. OJJ)A£ A DIADALMAS ASSZONY TRENTON, N. J. — Ame­rikai ipari unió, a nevelésügyi és politikai vezető személyisé­gek vettek részt egy értekez­leten, amelynek tárgya volt: “Az amerikai szabad gazda­sági rend jövője.” Az értekez­let összehívója és előadója egy középkorú, nagyon ele­gáns és még nagyon csinos hölgy: Mary Gindhart Roeb­ling. Érdemes alaposabban szemügyre venni ezt a höl­gyet, mert igazi képviselője az amerikai asszonynép mai típusának, a férfinéppel ver­senyre kelő diadalmas nőnek. Bank elnök, 25 ipari és üzleti nagyvállalatnak igazgatósági tagja, két tucat kulturális és jótékonycélu intézmény aktiv és bőkezű tagja, no meg két gyermek anyja. “Éjjel-nappal dolgozik” — ezt szokták mondani az embe­rek, de nem egészen igy gon­dolják. Mrs. Roebling egészen így gondolja és igy is teszi. Többnyire éjfélkor fekszik le, de sokszor két órakor már megint ébren van és leül az írógéphez és megír néhány sürgős levelet. A mamája, aki most 84 éves, azt mondjg: Ma­ry ilyen volt már 14 éves ko­rában s azóta több mint ötven év óta sohasem pihent le nap­közben egy percre sem. Ennek a nőnek életrajzát érdeklődéssel fogja olvasni mindenki, nő és férfi egya­ránt. íme: Mary svéd és svájci csalá­dok leszármazottja, amelyek 1638-ban telepedtek le az an­gol király amerikai gyarma­tán, ott, ahol ma New Jersey Kedvenc itala a francia Du­bonnet és kedvenc fényűzés! tárgyai az arany és a már­vány. Négy évvel ezelőtt Trenton városában, a bank­ja közelében ‘vidéki kastélyt’ építtetett magának s azt fran­cia Lajos király stilusban rendezte be. De nem a XIV. Lajos, a Napkirály korának divatja szerint, hanem a XVI. Lajos kofabeli divat szerint, ami ennek a sikerekben is gazdag nőnek szeszélyességét árulja el, hiszen az a XVI. La­jos francia király még maga­sabbra emelkedett, mint egy bank elnöki állásba, de fele­ségével, Mária Antóniával, Mária Terézia osztrák csá­­nő és magyar királynő leá­nyával együtt vérpadon fejez­te be életét. Ebben a kastélyban az aj­tók kilincsei és a fürdőszoba fém-felszerelései a r a n nyal vannak bevonva, a kád és a mosdók fehér márványból vannak faragva, a falakat bár­sony tapéták díszítik. Már­ványból épült a patio is, melynek fő kényelmi beren­dezése egy fedett uszoda. Szelidlelkü hölgy? Igen, igen, mondja egy barátja, de aki megharagitja, jól teszi, ha gyorsan megbújik, mint kis­diák a tanitóbácsi lábánál, mert — Mary Gindhart Ro­­eblinget szeretni lehet, de oly­kor félni is kell tőle ... * * KELEMEN JÓZSEF, a Gamma gyár volt műveze­tője, szíveskedjék lakcímét a szerksztőséggel közölni. Egy ismerőse óhajtana vele érintkezésbe lépni. ERDÉLY MAGYARSÁGÁÉRT Segélykiáltás jött Erdélyből: a “Romániá­ban élő magyarság védelmet és segítséget kér a Nyugat­tól” egy kicsempészett ki­áltványban, melynek szerzői egy “Önálló Erdély” nevében és érdekében emelik fel sza vukat most, a 24-ik órában . . A román sovinizmus és ma­gyar-gyűlölet odáig ment, hogy ma már nyíltan és min­den eszközt felhasználva: az erdélyi magyarság teljes ki­irtását tűzte ki progarmjára. Ha a Nyugat nem segít, nem tesz valamit, elpusztul, meg­semmisül a székelység és az egész Erdély magyarsága! A nyugatra kicsempé­szett “üzenet” teljes szövege még nincs birtokunkban, de több európai és amerikai lap közölte már ennek lényegét. Magyar részről az Amerikai Magyar Szövetség és az Ame­rikai Erdélyi Szövetség van­nak hivatva azonnal akcióba lépni ebben az ügyben a min­dent megtenni a világfórum előtt a kétszeres rabságban szenvedő erdélyi magyarság érdekében. Az Amerikai Er­délyi Szövetség annál is in­kább hivatott erre, mert an­nak célkitűzése t pontosan ugyanaz, mint a Kiáltványt küldőké: “önálló, Svájc.szerü Erdély létrehozása”, ahol az< évszázadok óta együtt élő minden nemzetiség (magyar, román, szász) egy független kis ország népét alkotná. Az Erdélyi Szövetség “Transsylvania” c. negyedé­vi tájákoztatója legutóbbi MIT MOND AZ ORVOS? Irta Dr. WAHL ELEMÉR Mrs. Mary Gindhart Roebling állam déli része van. 1907-ben született West Collingswood­­ban. Apja Isaac D. Gindhart, egy telefonválalat főtisztvise­lője, 85 éves, de nem fáradt öreg ember, nemrég fiatalos Révvel könyvet irt gyerme­kek részére. Mary a New York University diáknője volt, onnan férjezetten távo­zott 19 éves korában. Amikor 1930-ban özvegységre jutott, beiratkozott a Pennsylvania egyetemre és irodai állást vál­lalt egy philadelphiai tőzsdei ügynökségnél. Három évvel utóbb felesége lett Siegfried Roebling bankárnak, akinek nagyapja építette a hires Bro­oklyn Bridge-t. Három évi há­zasság után megint özvegy lett és elhunyt férje örökébe lépett, mint a Trenton Trust Company igazgatója. Egy év múlva a bank elnöke lett. És amióta Mary Gindhart Roeb­ling a bank elnöke, a betétek 17 millió dollárról 109 millió­ra növekedtek. Ennek a siker­nek titkát mindenesetre ab­ban lehet keresni és találni, hogy ez a hölgy kivételesen tehetséges, jól megjegyezte magának mindazt a gazdasági és pénzügyi tudnivalót, amit a pennsylvaniai egyetemen és tőzsdei ügynökségen magába szívott. Ez röviden az életrajza, amelyhez még azt kell hozzá­fűzni, hogy ő első női kor­mányzója az American Stock Excrange értéktőzsdének. Arcképe pedig, vázlatosan megrajzolva, ezt mutatja: Szeret mindent, ami szép és jó, és szeret szépet és jót ten­ni. Műkincseket gyűjt és most gyűjtöget amerikai festmé­nyeket, amelyeket az épülő ultramodern Álami Kultur- Központnak fog ajándékozni. E. M., MONTREAL, Cana­da. — Leánya, mint Írja, “in­zulin shock” kezelésen ment át, melyre nagyon erősen re­agált, ugyannyira, hogy négy napig kómában volt, azaz er­re az időre teljesen elvesztet­te eszméletét. Úgy látom, hogy leányánál sokkal hatásosabb az “elektromos shock”-keze­­lés„ ha annak időnkint szük­sége felmerül. Abban biztos lehet, hogy a négy napos esz­méletlenségnek semminemű káros következménye nem lesz leányának szellemi ké­pességére és az nem idézett elő semmi kóros elváltozást az agyvelőben. Azt azonban ajánlhatom, hogy leánya pszichiáter keze­lése és felügyelete alatt ma­radjon, ki majd időközönkint alkalmazni fogja az “elektro­mos shock”-os és orvosságos kezelést, amennyiben leányá­nak állapota ezt szükségessé teszi. * N. L. BRONX, N. Y. — Kö­rülbelül egy hónappal ezelőtt eltávolították az epehólyagját epekövek miatt. Szeretné tud­ni, mi idézi elő az epekőkép­ződést és annak komplikáció­ját, az epehólyaggyulladást. Sajnos ,a legtöbb esetben nem tudjuk kimutatni az okot, bár ismeretes előttünk, hogy ha valamilyen oknál fogva pan­gás áll be az epe-keringésben, akkor könnyen kifejlődhet kő és epehólyaggyulladás, úgyszintén anyagcsere zava­roknál is (metabolism). Azt is tudjuk, hogy kövér embe­rek és a nők a terhesség ideje alatt könnyebben kapnak epe­köveket. Az is előfordul, hogy a kövek kimutathatók a rönt­­genképeken és a betegneek sohasem voltak epekő pana­szai. Azt kérdezi, hogy mi a fel­adata az epehólyagnak az em­beri szervezetben? Az epehó­lyag nem más, mint epetar­tály, mely szükség esetén (fő­leg zsíros ételek fogyasztása után) az epe egy részét a fő­­epevezeték révén (ductus cho­­ledochus) a bélbe juttatja, mert az epe főszerepe a zsirok megemésztése. Ha valakinek mint pl. Önnek) az epehó­­lyagját eltávolították, akkor az epe a májból az u.n. hó­­lyagvezétéken és fővezetéken keresztül közvetlenül jut el a bélbe, hogy ott fontos felada­tát (emésztés) elvégezhesse. Azoknak, akiknek volt vagy van epekövük, zsírmentes pro­teinban és szénhidrátban gaz­dag ételeket szabad csak fo­gy asztaniok. R. J. NEW YORK. — Az idegzsába szó ideggyuladást jelent (“neuritis”), amely na­gyon fájdalmas betegség. Az ok lehet mechanikus (pl. bal­eset után) fertőző, valamilyen mérges anyagtól származó (ólom) vagy anyagcserezavar. A kezelés csak akkor lehet si­keres, ha az ideggyulladás okát sikerült megalapítani. A legfájdalmasabb az ülő­ideg zsábája, az u.n. neuritis sciatica, melyet az óhazában “ischiász”-nak hivtak, de a be­tegség — ideggyulladás — a test bármely részén felléphet. * I. N. BOSTON. — Mivel anyagilag nem engedheti meg magának, hogy privát orvos­hoz forduljon orr-szemölcsá­­nek eltávolítása miatt, fordul­jon akármelyik városi kórház sebészeti a m b u 1 anciájához (itt “out patient” department­­nek nevezik) és meggyőződé­sem, hogy ott szemölcsét díj­talanul eltávolítják, ha igazol­ja anyagi helyzetét. ❖ E. K. BRIDGEPORT. — -Pa­naszaival, melyek egy évvel ezelőtti vesekőoperációja óta fennállanak, a legjobb, ha ah­hoz a sebészhez fordul, aki a műtétet elvégezte. Azt belát­ja, hogy teljes képtelenség Önnek látatalanban tanácsot adni, vagy diagnózist felállí­tani. Ez ethikus sem volna. * Lapunk orvosi munkatársa szívesen veszi, ha olvasói köz­ük vele, hogy legközelebbi cikkeiben miről Írjon. Ilyen irányú levelek Dr. Wahl Ele­mér rendelői elmére (103 East 86th Street, New York 28, IN. Y.) intézendők. számában (V. évf. 1. sz., 1963 áprilisba 10-ik oldalon egy pontosan idevágó magánle­vél-részletet közöl egy ma­gyarországi utas székelyföldi benyomásairól: ”• . . vérző szívvel és lelkileg teljesen összetörve jöttem vissza. A románok most élik fanatikus nacionalizmusuk korszakát. Gyűlölik és minden eszközzel elnyomják a magyarságot. Nem felüdülés egy ilyen ér zelmi-podgyásszal való utazás de az ember nem tudja füg­getleníteni magát ezektől az érzésektől. Amerika annyira védi “az imperializmus által kizsákmányolt és elnyomott afrikai népeket”, de az elnyo­mott erdélyi magyarság szá­mára semmi, de semmi vé­delmet nem nyújt; sőt erről még beszélni sem szabad. Ma­ga azt irta, hogy az emigráns sors . . . nehéz és kemény. Hát erre csak azt Írhatom, hogy a kisebbségi sors ezen­felül még borzalmas is!” Attól eltekintve, hogy a levél írója téved, amikor azt mondja, hogy Amerikában az erdélyi magyarság sorsáról, vagy védelme kérdéséről “még beszélni sem szabad”, ez a magánlevél-töredék is ugyanazt közli nyugattal, amit a kicsempészett kiált­vány: magyar testvéreink ki­mondhatatlan elnyomásban élnek az ősi magyar földön, Erdélyben s teljes kiirtásu- ! kát a románok, tervbe vették és megkezdték. “Segítsetek, mert elveszünk!” ez a rövid, de sokatmondó ii­­zenet lényege, aminek hallatá­ra minden egyebet félreté­ve akcióba kellene lépjen az amerikai magyarság: és a vi­lág minden részében szabadon élő magyarság. Mi vagyunk azok, mi vagyunk az egyet­lenek, akik segíteni tudunk rajtuk, mert a magyarság zö­me: a Magyarországon élő magyarság szintén rabságban él, tehetetlen, elnémított han­gú. Csak mi tehetünk valamit is értük! Felemelhetjük sza vunkat amerikai hazánk kor­mányánál, törvényhozásá­ban ; fordulhatunk közvet­lenül az Egyesült Nemzetek­hez egy beadvánnyal............. többféleképpen léphetünk ak­cióba. Ha akarunk. Ha van bennünk annyi testvéri szere­tet, magyar becsületérzés! Mert tisztán erről van szó, semmi másról! Kényszeríte­ni nem lehet senkit ilyesmire; a szív szava, a testvéri ér­zés kell, hogy ösztönözzön minden igaz magyart a cse­lekvésre. Azonnal cselekednünk kell! Moszkva cselédei, a mai ma gyarországi kommunista kormány a kisujját sem moz­dítja a sznvedő, végpusztu­lás előtt álló erdélyi magyar­ságért. Pedig tehetne sokat értük. Elvégre: ha jól telje­siti feladatát a budapesti vö­rös kormány Moszkva feléik­kor kérhet is cserébe azért valamit. Már pedig jól telje­siti: egész Magyarország a vörös cár lábai előtt hever! Moszkva kezében van! “Csak annyit kérünk, disznófejü nagyur, hogy csatold hozzánk erdélyi magyar testvére­inket!” — vagy: “Add ki az ukázt, Kruscsev atyánk,hogy a románok ne üldözzék erdé­lyi magyar testvéreinket!” — vagy valami hasonló lé­­nyegü kérést intézhetne a bu dapesti vörös bábkormány Moszkvához. Ezt megtehetné, ha akarná. De erre már nem elég magyarok Kádárék . . . A fankfurti Piroska szomorú vége r TEL AVIV, Izráel — Az Uj Kelet napilap riportjából értesült az itteni magyarság a frankfurti Piroska étterem és sörcsarnok mélabus histó­riájáról. Mint oly sokszor az életben, az érdekes história a végén kezdődik — a végén válik ér­dekessé. A luddi repülőtéren expressz tempóban követték egymást az események. Ki­szálltak a Frankfurtból jött repülőgépből: Gárdos László, a felesége és 15 éves leányuk, fivére Gárdos Tibor és fele­sége, Magyarországból Nyu­­gat-Németországba elszárma­zott, ott német állampolgá­rokká lett magyarok, három hónapra szóló turista vízum­mal a zsebükben. És alig szálltak ki a repülő­gépből, megérkezett oda az Interpol nemzetközi rendőr­ség távirata, mely szerint Gárdosék 370,000 márka (kö­zel 100,000 dollár) adósság hátrahagyásával hirtelen el­utaztak Frankfurtból és a nyugatnémet rendőrség nem­zetközi körözőlevelet bocsá­tott ki ellenük. Drámai fordulat, de — nem veszélyes. Mert Nyugat-Né­­metország és Izráel közt nincs kiadatási szerződés, Gárdosé­­kat tehát nem fenyegeti de­portálás és kiadatás veszé­lye. Hamarosan állandó tar­tózkodási engedélyt is fognak kapni és, mint a repülőtéren az újságíróknak mondták, Natanja városában egy roko­nuknál fognak lakni addig, amig munkát találnak. Egy pfennig nélkül jöttek Frankfurtból, ahol a rendőr­ség1 állítása szerint 370,000 márka adósságot hagytak ki­fizetetlenül. Gárdos László azt mondja: Nem igaz. Adó­tartozásukon kívül minden tartozásukra fedezet maradt vissza Frankfurtban; két la­kás gazdag berendezéssel, há­rom autó, sok értékes ékszer a bankaknái kölcsönök bizto­sítására deponálva, no meg a Piroska, a 200,000 márka befektetéssel Frankfurt leg­forgalmasabb helyén berende­zett magyar étterem. Visszakanyarodva a histó­ria kezdetére: 1956-ban Gád­­dos Lászlót a magyar kor­mány mint gazdasági szakem­bert a keletnémet szovjetzó­nába küldte és fivére Tibor nemsokára oda követte. Há­rom és fél év múlva a szov­jetzónából átszöktek Nyugat­ra és idővel megkapták a nyu­gatnémet állampolgárságot. Frankfurtban bankkölcsönnel megvettek egy tönk szélére jutott sörcsarnokot, azt ha­mar felvirágoztatták és, pénz­hez jutva, megvettek még egy kabarét is. A sörcsarno­kot átalakították magyar ét­teremmé, Piroska néven, és egyideig boldogultak és tör­lesztették a bankkölcsönöket és a szállítók számláit. De ha­marabb, mint hitték volna, hanyatlásnak indult az üzlet, az adósságok, köztük az adó­hivatal követelései szoron­gatták őket. Végül minden összeomlott, a könyvelőjüknek utasítást adtak, hogy jelentse be a csődtömegbiróságon a fizetésképtelenségüket és — rohantak a repülőtérre és a repülőgép elvitte őket az uj hazába, amelyből nincs kiada­tás Nyugat-Németországba. HALLOTTA MÁR... ... hogy az Alcoholcs Anonymus intézménynek több mint 80 országban 9305 helyi szervezete van, több mint 300,000 taggal. Hit és Egyház Magyarországon Barankovics István, a Ma­gyar Bizottságnak tudomá­nyos képzettséggel biró tag­ja, az emigráció jeles politi­kusa, kis terjedelmű, de gaz­dag tartalmú füzetben ismer­teti a katlikus hit és a ka­tolikus Egyház helyzetét Ma­gyarországon. Nem azt fejte­geti, amit amugyis mindnyá­jan tudunk, hogy a hit és a kommunizmus, a vallásos és a marxista világnézet össze­egyeztethetetlen és hogy — Lenin szavaival — a marxista materializmus kérlelhetetlen ellensége a vallásnak, hanem azt kutatja és mutatja meg, hogy a hit és az Egyház (ál­talában: minden egyház) el­leni harc Magyarországon mi­lyen változó formákban folyt a sztálinista éra óta és milyen formát vett fel Kádár János mostani, úgynevezett liberális érájában. A mai helyzet elem­zése és feltárása fontos és aktuális ma azért, mert itt és mindenütt a külföldön Ká­dárék mindent elkövetnek, hogy a valóságot elködösit­­hessék 'és fél-reformokkal és fél-kedvezményekkel jobb ké­pet mutathassanak a Nyugat felé — főleg Amerika, az Egyesült Nemzetek és a Va­tikán felé — és ezére feltét­lenül elejét kell venni annak, hogy a hamis kép itt bárkit is megtévesszen. Lenin tanítása szellemében és Kruscsev utasításait követ­ve, Kádár János a brutális harci metódus helyett (amely a bismarcki éra tanúsága sze­rint csak erőteljesebb ellen­állást váltana ki) a lassúbb tempójú lemorzsolás taktiká­ját folytatja. Ez a taktika időközönként adott helyzet­ben megállást, sőt kisebbfo­­ku visszakozást is megenged. De nem szabad szem elöli té­veszteni Kádárék kinyilatkoz­tatott felfogását, hogy Ma­gyarországon az állam ; és, az egyház viszonya szerződése­ken alapul, amelyek minden szerződés természetéből kifo­lyólag változtatásnak vannak kitéve. Eszerint nemcsak az alapvető halálos ellenséges­ségben, hanem a mostani úgy­nevezett liberalizálásban is Kádár János a lenini tanok útmutatását követi. v: Az üldözés tempójának) le­lassulását a“konkrét helyfcet” teszi Kádárék számára szük­ségessé, vagyis az, hogy más­fél évtizedes üldözés ellenőre a vallás és az egyház a ma­gyar élet erőteljes tényezője maradt. A Vatikántól függet­len magyar katolikus egyház terve füstbement, ehelye’tt az állam és az egyház együiás­­közti viszonyát kikényszeri­­tett, kizsarolt egyezkedő "ut­ján szabályozzák. Ami cse­kély engedményeket tesznek most, azok nem a vallássza­badság biztosításának elője­lei, hanem csak az egyház szolgaságának időleges enyhí­tései. Barankovics 14 pontban fel­sorolja az Egyház legsulyor sabb sérelmeit, melyeknek or­voslása több tényezőtől függi igy a Nyugat, elsősorban Amerika magatartásától és a Vatikán állásfoglalásától is. Barankovics István kis könyve: “A Katolikus Hit és Egyház Helyzete Magyaror­szágon” a Hungarian Quar­terly (125 East 72 Street, New York 21, N. Y.) kiadásában jelent meg. Ára 40 cent, öt vagy több példány megrende­lése esetén példányonként 30' cent. GÁBOR EMIL A bevándorlás könnyítését ellenzi n a bevándorlási bizottság elnöke A 320-ik PÁR1S — AZ Eiffel-to­­ronyról taszította le feleségét a spanyol Toledo Pernia. A gyilkos férj igy indokolta tet­tét: “Veszekedtünk az Eiffel­tornyon és feleségem dühé­ben bevallotta, hogy meg­csalt. Ezt nálunk Spanyolor­szágban egy férfi sem bír­ná ki.” A spanyol asszony a torony háromszázhuszadik halottja. NEW YORK. — A Hilton Hotelben egy társadalmi egye­sület konvencióján figyelem­reméltó fejtegetések hangzot­tak el a bevándorlási törvény módosításának, kiszélesítésé­nek szükségességéről vagy szükségtelenségéről. A vitát az a tény váltotta ki, hogy Hart michigani szenátor, de­mokrata és republikánus sze­nátorok közreműködésével oly törvényjavaslatot terjesz­tett elő, ámely a bevándorlást — elsősorban menekültek be­vándorlását — megkönnyite­­né és a bevándorlók számát tetemesen emelné. Az értekezlet első szónoka­ként Francis E. Walter penn­sylvaniai demokrata képvise­lő, a képviselőház bevándor­lási és honosítási bizottságá­nak elnöke volt bejelentve, de ő betegsége miatt nem je­lenhetett meg s előkészített előadását felolvasták. Walter képviselő nézete sze­rint a bevándorlási törvény nagyobbarányu módosítására semmi szükség nincsen. (Meg­jegyzés: a jelenleg érvényben levő törvény szerzőinek egyi­ke Walter képviselő, a másik a néhai McCarran szenátor volt). Amerikában oly nagy­fokú a tartós munkanélküli­ség, hogy nagyobbszámu ide­genek bebocsátása nem indo­kolt. Ami a Hart-féle javaslat­nak azt a pontját illeti, hogy bebocsátást nyerjen évente 50,000 menekült, Walter kép­viselő ezt a javaslatot nem tudja komolyan venni. Hiszen nincsen évente 50,000 beván­dorlásra jelentkező menekült, még lámpással keresgélve sem lehetne ennyit találni! Hangsúlyozta Walter kép­viselő, hogy Amerika a hábo­rú és az üldözések áldozatai­ért többet tett, mint bármely más ország. A második világ­háború óta egymillió mene­kültet fogadott be Amerika és egyedül az országos kormány­nak több mint 1344 millió dol­lárjába került a menekültse- I gélyezés. [Másképp vélekedett Willi­am J. van den Heuvél, a ma­gyar menekültek körében jól ismert és hálával emlegetett IRC, International Rescue Committee elnöke. , , , Elsőnek azt fejtegette, hogy a parole alapon való bebocsá­tás (fehér kártya) rendszere jól bevált ugyan hirtelen tá­madt szükséghelyzetben, de a menekült-bevándorlás prob­lémájának állandó jellegű megoldása szükséges a beván­dorlási törvény módosítása utján. Élesen kritizálta az IRC el nőké a jelenlegi nemzeti kvó­ták rendszerét, amely azon a téves felfogáson alapul, hogy egyes nemzetek társadalmi ég kulturális nívója magasabh­­rendü. A McCarran-Waltér­­féle jelenlegi törvény megkü­lönböztetéssel válasz falat emel nemzetiségi csoportok közé. Ami a bevándorlás és a munkanélküliség összefüggé­sét illeti, Heuvel hivatkozott arra, hogy az eddigi tapaszta­latok arra vallanak, hogy évi 250,000 idegen bebocsátása (ennyit javasol Hart szenátor és 32 szenátortársa) biztos szám, vagyis: nem veszélyez­teti a munkapiac egyensúlyát, ennyi uj jövevényt Amerika bátran és bizakodón beol­vaszthat a társadalmi és gaz­dasági életbe. Fel és le A nyugatnémet Max Planck Intézet munkaélettani labo­ratóriumában hosszabb ide­je behatóan vizsgálják az em­beri szervezet teljesítőképes­ségének az életkortól való függését. A vizsgálatok során megállapították, hogy a fér­fiak szervezete a 30-ik életév körül éri el csucsteljestiő­­képességét, s ettől kezdve fokozatosan — a 70-ik élet­évig a felére — csökken-

Next

/
Oldalképek
Tartalom