A Jó Pásztor, 1963. január-június (43. évfolyam, 2-25. szám)

1963-05-10 / 19. szám

s jő pásztor 3. OLDAL Az időjárás hatása az ember idegrendszerére “Az em'ber idegrendszere, ez a szinte kibogozhatatlan, rendkívül bonyolult hálózat, amely a szervezet hirszolgá­­latát látja el két irányban — érzékenyebb a legérzéke­nyebb szeizmográfnál is” — mondotta Raoul McCornley angol ideggyógyász. — A ve­getativ idegrendszer példá­ul — akaratunktól függet­lenül reagál a legapróbb be­nyomásokra, szinte észrevét­lenül szívja (fel a benyomá­sokat és közvetíti az agynak, amely azután a tudatban, vagy annak mélyén elraktá­rozza azokat. Az emberi szervezet min­den pórusa “jelentést tesz” az idegeknek. A szemen, a szájon, a fülön, a tapintás szervein — egyszóval az ér­zékszerveken át — s a test minden sejtjén keresztül mil­liószámra futnak az idegek­hez a jelentések. Az idegek — akárcsak a szív — soha sincsenek abszolút nyugalmi állapotban. Olyanok — mond­ta egy francia iró — mint egy vár megfigyelő őrei, akik ál­landóan kémlelődnek, éj jel-nappal üzemben vannak s lesik az ellenfél minden moz­dulatát. Az idegek “kiértékelik” az összes jelenségeket ragál­nak a szerveken át érkezett ingerekre Ha az ingerek ked­vezőek az idegek is “békében maradnak” a szervezet har­móniáját semmisem zavarja. Veszedelmes, vagy kedvezőt­len ingerek esetében azon­ban az idegek “riadót fújnak” (lásd fájdalom) és mozgósít­ják a szervezetet az elhárí­tás érdekében. A szervezet harmóniáját a­­zonban nem csupán kifeje­zetten fizikai bánfáknak bont hatják meg, hanem lelkiek is. Régi közhely ma már, hogy a lelkibántalmak kihatnak a fi­zikai állapotra is, hiszen nem egy esetben fordult elő, hogy valaki a bánatba belebetege­dett, vagy az ijedtségtől meg­őszült, stb. A lelkizavarokra is — fizikaihoz hasonló éles­séggel — reagálnak az ide­gek. A lelki bántalmak kap­csán keletkezett rendellenes állapotra szoktuk azt monda ni, hogy “idegesek vagyunk.” Ilyenkor lényegében nem történik más, mint az, hogy a szervezet igyekszik kiküszö bölni” a lelkiekbe csöppent ár­talmas anyagot, a mérget, nagyjából ugyanolyan mód­szerekkel, ahogy a fagociták, a fehér vérsejtek igyeksze­nek közömbösiteni és meg­­semmiisiteni a szervezetbe ke­rült ártalmas fizikai anyago­kat, bacillusokat, vírusokat, stb. A fentiekből kitűnik,; hogy az ember idegrendszerére minden — a környezetből ér­kező — inger, s igy az idő­járás is érzékanyen hat. Nem beszélünk most azokról a lát­hatatlan hatásokról, amelyek a világűrből érkeznek hoz­zánk különböző sugárzások formájában. A látható időjá­rás hatása azonban elvitatha­tatlan. A tudomány az utóbbi időkben sokat foglalkozik ez­zel a kérdéssel. A legújabb megállapításokból idézzük a következőket: A légnyomás csökkenése Üzleti levelezése egyszerűbb és ÉRTHETŐBB. HA MEGTANUL ANGOLUL! A közel 1000 oldalas BIZONFY SZÓTÁR ANGOL - MAGYAR és MAGYAR - ANGOL része a legjobb segédeszköz, meri nemcsak sza­vakat tartalmaz, hanem a szavak kiejtéséi is! Rendelje meg még ma ezt a hasznos, szórakoztató, tanulságos könyvet, mely egyetlen magyar házból sem hiányozhat Ára keménykötésben csak $6.00 Kapható mindenhol, ahol a lapot árulják. Megren­delhető készpénzt, Money Ordert vagy csekket mellékelve: A Jó PÁSZTOR 1736 East 22nd Street, Cleveland 14, Ohio vagy a vidéki képviselőknél (borús, párás idő) feltétlenül deprimálólag, nyomasztólag hat az idegrendszerre, még akkor is, ha az amber nem a természetben, hanem zárt helyen, lakásban tartózkodik. Sőt — hangoztatják a kérdés­szakértői — az ember a négy fal között sokkal érzékenyeb­ben reagál az időjárás válto­zásaira, mint a szabadban. Ilyenkor az idegek működése rendszertelenné válik, a szer­vezet egyensúlya megbomlik s az agyban szorongó képze­tek keletkeznek. Ezek a ké zetek visszahatnak a fizikai szervekre, az izmokra, a szív­re, stb. Az embert letargia fogja el, energiája s ezzel együtt életkedve csökken. Az egészséges tudat azonban küzd az ernyedtség ellen s ebből az összeütközésből származik az a konfliktus, amelyet egyszerűen “ideges­ségnek” nevezünk. Megfigyelhető, hogy borús idő esetén sokkal nagyobb az összeütközések száma, mint akkor, ha az idő szép tavaszi. Rendes körülmények kö­zött "az emberek többsége ural kodni tud idegei felett. Ha azonban az időjárás a szerve­zet összhangját megzavarja, a legkisebb félreértés is éles összecsapásokra vezethet. Kellemes, páramentes ta­vaszi napokon, tiszta levegő­ben az ember tüdeje kitágul, a friss levegő serkentőleg, élénkitőleg hat a szervezet minden részére. Ebből az “or­vosságból” az idegek is részt kapnak. Az organizmus sza­bályosan működik, az idegek­nek nem kell védekezniük; a bonyolult hálózat pihen s az agynak lélek, és szívderítő képeket, hangokat, benyo­másokat, ingereket közvetít. Ha az idegek nyugalmi ál­lapotban vannak, a szervezet is egészségesebbn dolgozik. A kedvező idegingerek biztosítják — például — á gyomor szabályos működését a zavartalan emésztést is. Ezért nem puszta frázis az, hogy az “idegesség valaki­nek a gyomrára megy”. Az idegesség azonban nemcsak a gyomrot irritálja, hanem a szivet is, amely zavarok ese­tén felgyorsul, ilymódon igyekezvén pótolni az idegek által megzavart izmok, sej­tek gyengébb vérellátását. Idegesség esetén ugyanis a vérkeringésbe is zavarok ke­letkeznek; az agy a kelleté­nél több vért kap, mig más szervek kevesebbet. Ezért következik be az, hogy az izgatott ember arca kivörösö­dik, mig például a keze el halványodik. A felzaklatott idegek az agyat nagyobb mun kával terhelik meg, márpe­dig a nagyobb munka több vért, illetve a vér által szállí­tott oxygént igényel. A modern orvostudomány manapság már megfelelően védeni tudja az embereket az idegbántalom ellen. Se szeri, se száma az idegcsillapitók­­nak amelyek — bizonyos bo­nyolult vegy reakciók kivál­tásával — lecsillapítják a felzaklatott idegeket. Az iga­zi orvosság azonban nem az idegcsillapitókban, hanem a természetes, kiegyensúlyo­zott életmódban található meg. “Az idegeknek is meg kel adnia mindennapi táp­lálékukat — a nyugalmat” — mondotta az angol idegorvos. — Téves az a felfogás, hogy vannak “született ideges em­berek”. Kétségtelen, hogy az emberek idegrendszere, — akárcsak fizikai alkatuk — sem egyforma. Vannak, akik­nek idegbeli tehrbiróképes­­sége kisebb, másoké nagyobb. Ezt' a kérdést azonban úgy kell megoldani, mint a ruha­­kérdést. Aki kisebb, annak Margaretha svéd hercegnő (jobbra) csókkal üdvözli Desiree her­cegnőt a londoni repülőtéren. A két hercegnő Alexandra hercegnő esküvőjére érkezett az angol fővárosba. kisebb ruhát kell vásárolnia mint annak, aki magasabb. Aki idegesebb hajlamú, job­ban kell kerülnie az idegza­varokat kiváltó tényezőket, a vitákat, a nehezebb helyze­teket. A gyengébb idegzetű embert — természetesen — jobban idegesítik az időjárás változásai is. E'z elllen “hatá­sos” orvosság ma még nincs, — az egyetlen gyógyszer — ' az önuralom, amelyet megfe­lelő gyakorlattal el lehet sa­játítani. Egy statisztika szerint a ma élő emberek — nagy ál taláposságban — kétszer olyan idegesek, mint a száz év előttiek. A magyarázatot az a latin közmondás adja meg, amely igy szól: “Vál­­* toznak az idők és mi ma­­! gunk is változunk velük.” HAJTÓVADÁSZAT A BÍRÓSÁGON KÉT SZÖKÖTT GYILKOS UTÁN CHICAGO — Izgalmas je­lenetek játszódtak le a chica­gói büntetőtörvényszék épü­letében. A tárgyalás után két vádlott, akiket gyilkosság vádjával vezettek a bíróság elé, — szökést kísérelt meg. A kísérlet azonban meghiú­sult. A két gyilkos: a 37 éves Andrew .Lee Harper és a 23 éves John Holmes Jr. meg­jelent ,Hare\yood biró. .előtt,, aki az .eljáí^s lefolytatása u­­tán a következő tárgyalást május 27-re tűzte ki. Ezután a vádlottakat a bírósági épü-. let hátsó részében, léyp. zárká­ba helyezték el,.'Az általános gyakorlat szerint a foglyok addig tartózkodnak ott, amíg a kíséretükre kirendelt őr meg nem jelenik, aki vissza­viszi őket a fegyházba. Ezúttal is igy ■ történt. A két rabot a 68 éves Leó Wiley helyettes sherifnek kellett volna a fegyintézetbe ki­sérnie. Wiley kulcsával ki­nyitotta a zárka ajtaját. Eb­ben a pillanatban az egyik fo­goly az őrre ugrott, befogta a száját, még a másik elvette a kulcsot. Aztán Wileyt be­dobták a kis. cellába, amely­nek ajtaja automatikusan be­záródott, s a két fogoly kere­ket oldott. Az egyik rab, Holmes az épület középső szárnyán fu­tott, a fő folyosó felé. Ott a­­zonban szembetalálkozott Ne] son Manor rendőrrel, aki egy más bűnügyben várakozott a folyosón. A rendőr azonnal felismerte a helyzetet s a menekülő nyomába eredt.Hol­­mi'asj kirohant egy ajtón, amely egy tűzoltó-lépcsőhöz vezetett. A rendőr látta, hogy onnan nem juthat le a föld­szintre, csak egy alacsonyabb emeletre. Ő tehát a lifthez futott, amely másodpercek a jatt, levitte a harmadik eme­letre. Mire Holmes a lépcsőn leért, a rendőr már előtte állt, revolverrel a kezében. A másik gyilkost még rö­­videbb idő alatt fogta el két bírósági tisztviselő: a 22 éves Richard Tambiirrino állam­­ügyész-helyettes és Harvey Powers bírósági tisztviselő. A két szökévénvt azután — most már erős fedezet mellett — visszaszállították a fegyházba. 3000 ELLOPOTT MŰTÁRGYAT TALÁLT MEG EGY OLASZ PAP ROMA — Rodolfo Siviero, egy olasz pap — aki egyéb­ként diplomáciai szolgálat­ban áll — a háború óta érde­kes tevékenységet folytat: kinyomozza a második világ­háború alatt elhurcolt olasz műtárgyakat, értékes festmé­nyeket, szobrokat. Legutóbb rájött arra, hogy egy 15-ik századbeli olasz mester, Pol­­laiulo egyik festménye — különböző utakon — Califor­­niába került. Eddig, 1943 óta — több mint háromezer el­veszettnek hitt olasz műre­mek rejtekhelyét derítette fel. Siviero, az erre a célra ala­kított különleges intézet feje; az intézet még mindig kutat további műremekek után; jelenleg hatszáz műtárgy hiányzik még az olasz múze­umokból. Ezeket a háború a­­latt a nácik rabolták el és rejtették el ismeretlen helye ken. Az eddigi mérleg: Siviero egy egész gyűjteményre va­ló elrabolt festményt, szobrot, régiséget, ékszert és antik tár gyat fedezett fel. Ezeknek ér­téke szinte felbecsülhetetlen. A Los Angelesben felfed­­zett kép útja a mai napig sem tisztázott. Az olasz ügynö­kök egy magyar származású éprestaurátor utján szerez­ik tudomást az óriási értékű WILLIAM PENN FRATERNÁLIS EGYESÜLET Rákóczi Evének Testvériség! Mapjai Főhadiszállás New York város szivében, a 42-ik uica és Lexington Avenue sarkán levő COMMODORE HOTEL PROGRAM: JUNIUS 1, SZOMBAT reggel 8 órakor csapatmérkőzésekkel veszi kezdetét az EGYESÜLET 20. ORSZÁGOS KUGLIVER­SENYE az IMPERIAL LANES ARÉNÁBAN. ESTE 7 ÓRAKOR a házigazda szerepét betöltő 48-ik FIÓK ISMERKEDÉSI VACSORÁT rendez a Commodore Hotel Nagy Báltermében, melyen részt vesz VASAS JÓZSEF, aki 37 éven át volt főtitkára a Rákóczi Segély Egyletnek és akit az IGAZGATÓSÁG legutóbb a WIL­LIAM PENN FRATERNÁLIS EGYESÜLET “1963 ÉV TAGJA” címmel tüntetett ki. ESTE 9 ÓRAKOR GYŐZELMI BÁL A COMMODORE HOTEL NAGY BÁLTERMÉBEN BARTAL JENŐ 12 TAGÚ ZENEKARÁNAK ZENÉJÉVEL JUNIUS 2, VASÁRNAP reggel 8 órakor folytatódnak a PÁ­ROS és EGYÉNI versenyek az IMPERIAL LÄNES ARÉNÁ­JÁBAN Az ISMERKEDÉSI VACSORÁRA JEGYEK, melyek a Győ­­zelmi_ Bálra is érvényesek a NEW YORKI KERÜLETI IRO­DÁN, 205 East 85th Street, 203 számú szoba, kaphatók. ---------o------­Díjtalan autóbusz szolgálat a Hotel és á Aréna között úgy a versenyzők mint a vendégek szmára.-------o------­SZERETETTEL LÁTJUK KÖZÖTTÜNK E TALÁLKOZÓN! EMELIK A NŐI RUHÁBA ÖLTÖZŐ DETEKTIVK SZÁMÁT... kép létezéséről. A restaurátor Lavinger Artur azonban vá­ratlanul meghalt, még mielőtt a kép titkát közölhette volna a hatóságokkal. Siviero öt renaissance-ko­­rabeli olasz eredetű képet fe­dezett fel Nyugatnémetorszá ban. A képek egy hentes bir­tokában voltak. E'z a soro­zatnak csupán egy része; a tiz festményből álló soro­zatból később még további kettőt is megtaláltak. Sivino szerint már a még hiányzó három közül kettőnek már a nyomában van és reméli,hogy néhány hónapon belül azokat is megtalálja. De hogy hol le­het a tizedik, arról halvány fogalma sincs. Siviero, aki műtörténész iró és kritikus is egyszemély. ben, a történelmi nevezetes­ségű Palazzo Veneziában la­kik, amelynek erkélyéről egy­kor Mussolini tartotta a tö­megekhez intézett beszédeit. Különös baleset BOURNEMOUTH, Ang­lia —' Paula Templomán hét­éves kislány egyik ujját ke­rékpárja konmányrudjának nyílásába dugta, s onnan képtelen volt azt kihúzni. Öt rendőrnek és két mentőnek kétórai munkájába került, a­­mig a gyermek ujját ki tud­ták szabadítani. NEW YORK — New York rendőrsége vezette be azt a sikeresnek bizonyult mód szert, amelynek lényege :fér fi detektiveket női ruhák­ba öltöztette s ilymódon lepleztek le néhányszáz ban­ditát. Ezek a nőiruhás férfi­­detektivek számtalan retikül­­rablót fogtak el, s nem kevés azoknak a száma sem, akik a gyengébb nemmel való erő­szakoskodás vádjával ke­rültek a rendőrség kezére. Ezt a jól bevált rendszert a nyári hónapokra kiszélesí­tik. E hadműveletnek — a­­melynek Operation Decoy a fedőneve — szezonja a nyár — mondotta John F. Walsh a new yorki rendőrség helyet­tes vezetője. Walsh azalatt helyettesíti főnökét, amig az — Michael J. Murphy — nyári szabadságát tölti Euró­pában. “A nyár sok embert csalo­gat a szabadba —- mondotta legutóbbi nyilatkozatában és ez vonzza a bűnözőket is. Eb­ben a periódusban szükség van arra, hogy a nőknek és a gyermekeknek nagyobb vé­delmet nyújtsunk a fosztoga­tók és a támadók ellen.” Az Operation Decoy már a múlt évben is; komoly ered­ményeket hozott. Egy-egy megfigyelő csoportnak tu­lajdonképpen három tagja van: az egyik a decoy, azaz az álruihás detektív és két rendőr. A női ruhás nyomozó ellátogat a legveszedelmesebb környékekre is, mig a két rendőr polgári ruhában a kö­zelben megfigyelő szolgála tót, tart. Ha egy bandita ki akarja rabolni, vagy meg akarja támadni az álruihás de­tektívet, a két rendőr is azon­nal közbelép s elfogja a go­nosztevőt. Az ezzpl kapcsolatos ér­tekezleten a valóságos női rendőrök bemutatták a japán stilusu jujitsu birkózás fo­gásait. Az uj nyomozati módsze­rek ismertetésével foglalko­zó tanfolyamon 406 uj férfi és női rendőr jelölt vett részt. Ezek az uj tagok még ováb­­bi öt hónapig teljesítenek próbaszolgálatot, s csak azu­tán kerülnek véglegesen a rendőrség kötelékébe. CSÖKKEN A POLIó OSLO, Norvégia — Norvé­giában a múltban, évenként átlag ezer ember betegedett meg polióban. Az utábbi esz­tendőkben ez a szám 35-50-re esett vissza. A 25 éves detroiti származású Margaret Revell az első amerikai, aki átúszta a Szicília és Olaszország közötti Messinai szorost, majd visszauszott. A szoros vize hideg és tele van cápákkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom