A Jó Pásztor, 1962. július-december (42. évfolyam, 27-52. szám)

1962-10-05 / 40. szám

A Jó PÁSZTOR 3. OLDAL Egy délelőtt felépül egy iskola — Mexicoban Mexico City egyik külváro­sában, három évvel ezelőtt egy féltucat ember felépített egy tetszetős külsejű, hatvan tanulót befogadó iskolát — a reggeli és az ebédidő között. Két nappal később, amikor a. festék megszáradt, megszó­lalt a tanítást jelző csengő. — így kezdte beszámolóját Robert S. Strother, amerikai ujságiró, aki kedves humor­ral, az iskolának ezt a fajtá­ját “instant” schoolnak nevez­te el. Cikkében — a továbbiak során — a következőket irta: — Az iskolaépítésnek ez a hallatlan gyors formája, Aladdin csodalámpását juttat­ta eszembe. Csak meg kell dörzsölni a lámpát — és kész az épület. Soffőröm, aki el­vitt egy ilyen “instant” isko­lához, amely acélból és beton­ból készült, igy jellemezte ezt az ütemet, tört angolsággal: “Egy nap, nincs iskola, másik nap van iskola----és kész.” És az iskolaépítésnek ez a különleges formája nemcsak Mexico Cityben látható, ha­nem az ország valamennyi ré­szében. A mexicoi polgárok­­van valóságos iskolaépitési láz tört ki. Az elmúlt évben, a helybeli lakosság önkéntes munkája nyomán közel há­romezer iskola épült fel — legtöbbjéhez tanári lakásokat is csatoltak. IGY KEZDŐDÖTT 1959-ben Adolfo Lopez Ma­teos, Mexico elnöke, rendelke­zést adott ki, amelyben iskola építési “kereszteshadjáratra” hívta fel az ország népét. A terv szerint 1970-ig 39,000 uj iskolaépületet kell felépíteni. Ez a 39,000 iskola úgyneve­zett “instant” iskola, amely órák, vagy legfeljebb napok alatt épül fel. Ezenkívül a hagyományos iskolák százait emelték az utóbbi években és egy sor régi — még a 17-ik században épített — tanintéz­ményt restauráltak. Ugyan­akkor a tanárképzés területen is hathatós reformokat hajtőt tak végre; a tanítók és taná­raik ezrei álltak csatasorba, bogy győzelemre vigyék az uj keresztes hadjáratot. AZ EREDMÉNY A kampány eredménye való­sággal drámai volt; az elemi iskolai beiratások száma, há­rom év alatt húsz százalékkal emelkedett és egy millió gyer­mek, akik a hadjárat megin­dulása nem járhattak iskolá­­be, mert sem iskolaépület sem tanerő nem állt rendelkezésre, — most megtanultak írni és olvasni. A tizenegy éves terv végre­hajtása két billió dollárba ke­rül, — a költséget a szövet­ségi kormányzat és a helyi hatóságok közösen viselik. Ez óriási összeg egy olyan or­­országban, ahol az egyfőre eső évi átlag — jövedelem há­romszáz dollár alatt van. Az iskolaépités költségei­hez hozzájárulnak a társadal­mi egyesületek, és a szülői munkaközösségek — pénzzel és munkával. Az egyszerű em­berek ingyen hordják az épü­letekhez a cementet, és in­gyen végzik el a csatornázási, villanyszerelési, berendezési, stb. munkákat. követendő példa Ez a terv világszerte nagy szenzációt keltett és — jog­gal. Az Egyesült Nemzetek kulturális szervezete az UN­ESCO ezzel kapcsolatos jelen­tésében leszögezte: Mexico energikusan oldotta meg a vi­lágszerte jelentkező problé­mát: az iskola- és tanerőhi­ány leküzdését. Ezt a példát más fejlettebb országoknak is követniük kellene. Különö­sen fontos lenne ez latiname­rikai országok részére. Az UNESCO képviselői ebben a vonatkozásban a következő számokat idézik: Latin Ame­rika kétszáz milliós népességé­ből negyvenmillió az iskola­­köteles fiatalember. De e 40 millióból csak 25 millió ke­rül iskolába, és csupán három és félmillió jut el a hatodik osztályig. “A tudatlanság leg­főbb zavaraink forrása” — mondotta egy latinamerikai delegátus az UNESCO egyik értekezletén. Az “instant” iskola tervét Pedro Ramirez Vazquez ké­szítette el. A 42 éves Vaz­quez, 20 éve foglalkozik isko­lák tervezésével; most ő irá­nyítja az iskolaépitési progra­mot. Vazquez tervei a milánói 12-ik nemzetközi építészeti ki­állításon a nagy dijat nyerték el. Az iskola előregyártott elemekből készül; a kész épü­leteket azonnal berendezik, íróasztalokkal .szekrényekkel, székekkel, táblákkal. Minden iskola egy 500 köteles könyv­tárt, filmvetitő-gépet, és hanglemezjátszó készüléket kap. Ha a községben, (vagy a faluban nincs villanyvilágítás, egy gazolin-hajtású generá­tort is kap az iskola, amely áramot fejleszt számára. Az iskola egyetlen “alkatrésze” sem súlyosabb 110 fontnál, úgy hogy azokat az öszvérek a dombokra is könnyűszerrel fel tudják szállítani. Az ösz-Egy órával a kilövés után, a Tiros VI. mübolygó ezt a felvételt küld­te a Földre, Egyiptomról. A görbe vonal a Nilus folyót jelzi. 11824 Buckeye Road Cleveland 20, Ohio Minden 2 dollár 50 centen felüli rendelésnél egy NAPTÁRT küldünk INGYEN, vallásosat vagy tájképeset. / SZORGALOM ÉS A Nem boital verik az ember fejébe a tudományi! Bizonfy Szótár segiiségével tanulhatja meg az angol nyelvet!-----o----­Egyetlen magyar házból sem hiányozhat ez a hasznos, tanul­ságos és szórakoztató könyv. -----o-----2 SZÓTÁR EGY KÖTETBEN. KÖZEL 1000 OLDAL-----o----­Ara keménykölésben csak $6.00 Kapható mindenhol, ahol a lapot árul­ják. Megrendelhető készpénzt, Money Ordert, vagy csekket mellékelve: A JÓ PÁSZTOR 1735 E. 22ad SI., Cleveland 14. Ohio vagy a vidéki képviselőknél szeállitás rendkívül gyorsan megy, s azt nón~«;r szakem­ber minden különösebb prob­léma nélkül elvégezheti. HATÁSOS TERV A falusi tanitók — akik leg­­többnyire házasok — rendkí­vül rossz lakásviszonyok kö­zött éltek. Ilyen körülmények között nem lehetett tanerő­ket vidékre csábítani. Vaz­quez ezen is segített. Tetsze­tős, minden tekintetben ki­elégítő, jólfelszerelt lakáso­kat épített az iskolák mellett a tanitók számára is. A tani­tói-lak költségei ellen sok far­mer tiltakozott. Vazquez azonban meggyőzte őket: “Gyermekeiteknek tanulni­uk kell. De azt akarjátok, hogy tanulmányaik elvégzése után olyan lakásban lakjanak, mint azok, akik az érvényesü­léshez szükséges tudással megajándékozták őket?” Ez az érv hatott. Azok a fiatal katonatisztek, aki építészeti, vagy mérnöki képesítéssel rendel keznek szintén résztvesznek az isko­laépitési kereszteshadjárat­ban. A clevelandi John Carroll egyetem diákjai, a főiskola udvarán szí­vesen “legeltetik szemüket” Janelle Mayeux angol tanárnő karcsú alakján. KÜLÖNÖS BONYODALOM EGY FEHÉR-NÉGER HÁZASSÁG KÖRÜL DETROIT. __ E'ty detroiti bírónak kell döntenf-e egy nem mindennapi kérdésben. A probléma ez: egy elvált fehér asszony hároméves' kislány­­kája apja háztartásában él­­jen-e, vagy anyjával, aki rpost egy néger orvoshoz ment fe­leségül. George E. Bowles a tárgya­lást ;— amelyen a kislány jö­vőjéről dönteni fog — ok­tóber 5-ére tűzte ki. A kislány neve: Donna Pot­ter. Apja, Donald II. Potter Taylor elővárosban iskolai ta­nár. Anyja Sandra Potter Eaugh, Riverside, Calii'.-ban lakik második férjével Percy D. Baugh-al, a néger sebész­orvossal. A pert a fehér apa indította. Periratában a kö­vetkezőket irta: — Volt feleségem és kis­lánya fehérfaju, mig mosto­ha-apja néger. Az a szilárd meggyőződésem, hogy kislá­nyom szenvedni fog, ha a bí­róság úgy dönt, hogy egy ket­­tősfaju háztartás légkörében kell felnevelkednie. Nem úgy nő fel majd, mint ahogy egy rendes fehér gyermek nő fel: mindkét faj tagjai kizárják majd magukból. Nem fogad­ják be sem a fehérek, sem a négerek. így azután egész éle­te meg lesz mérgezve. Bowles biró az előzetes ki­hallgatás során azt mondotta: az a tény, hogy egy gyermek­nek fehér anya és néger ne­velőapa között kell élnie, az anyát nem diszkvalifikálja. Egyébként a bíróságnak kell majd eldöntenie: melyik a jobb otthon a gyermek szá­mára.” A tárgyalás előtt lefolyta­tott vizsgálat megállapította, hogy mindkét otthon megfe­lelő a kislányka számára. A nyomozással kapcsolatban ki­adott jelentés azt javasolja, hogy a gyermek édesapjával éljen. A házaspár 1961 julius 3-án vált el; a válást ugyancsak Bowles biró mondta ki. Hatá­rozatában kikötötte, hogy a gyermek anyjával maradhat, de nem viheti el Michigan ál­lam területéről. Kilenc nap­pal a válás kimondása után, Mrs. Potter férjhezment a né­ger sebészhez, San Bernadi­­no, Calif.-ban és a lányt ma­gával vitte. A fehér apa ezek­­után indította meg a pert, gyermeke visszaszerzése érde­kében. JÓRA HIVATKOZOTT BURLINGTON, N. C, — A helybeli autóbusz állomáson lévő bankban egy férfi egy csekket akart beváltani. A tisztviselő referenciát kért. mire az ügyfél Arthur Jones sheriffre hivatkozott. A she­riff rövidesen meg is jelent a bankban és — letartóztatta a férfit, — értéktelen csekkek kibocsátása miatt. Brunswick, O.-ban Lassie kutya kis gazdája, a kétéves Davy Hall fülét nyalogatja örömében, miután az elveszett kir.fbicskát megta­lálta a közeli erdőben, ■ HOGYAN ÉLNEK AZ EGYETEMI HALLGATÓK MICHIGAN,111. — Carl G. Proffer, aki a michigani egye­tem végzett hallgatója, ebben az évben ama kevésszámú e­­gyetemi hallgató között volt akik a moszkvai egyetemen ta nultak.A diák most beszámolt azokról az élményekről, ame­lyekben a moszkvai egye­temen része volt. A moszkvai állami egye­tem hallgatóinak mondot­ta — minden könyvtárba sza­bad bejárásuk van, s rendel­kezésükre áll a világ legna­gyobb könyvtára: a Leninrő. elnevezett könyvtár. Ezekben a könyvtárakban azonban féltékenyen vigyáz­nak arra, hogy bizonyos köny­vek és Írások csak azoknak a kezébe jusson, akiknek a rendszer- és párt iránti hű­ségéről előzőleg meggyőző­dést szereztek. Az átlagos és ’’közönséges” moszkvai egye térni diák nem juthat kommu­nista-ellenes, nyugat európai vagy amerikai újságokhoz,ma gazinokhoz — még az olvasó­teremben sem. A nagy Lenin könyvtárban elenyészően ke­vés az angol, a francia, vagy a németnyelvű könyvek szá­ma. A legtöbb igénybe vehe tő nyugati közlemény, az or­vosi tudományokkal foglalko­zik: nagyon kevés azoknak f könyveknek a száma,amelyek vitára adhatnak alkalmat:— ilyenek a történelmi, gazda­sági, politikai, vagy művé­szettörténeti müvek. En pél­dául egyizben Gerge Orwell nek “1984” és Aldous Houx­­ley “Brave New World” cimü müvét kerestem, s nem voltam meglepve, am ikor azokat ott nem találtam meg a kataló­gusban. Diáktársaim elmon­dották, hogy az ilyen köny­vek olvasásához különleges engedélyre van szükség. A szovjet posta nem kézbe MOSZKVÁBAN? siti ki azokat a könyveket — amelyeket amerikai és angol diákok küldenek Moszkvába. Más külföldi hallgatók vi­szont megkapják olvasniva­lóikat anyanyelvük'ön. Az egyetemi diákok, öté­ves tanulmányaik során kö­telesek megismerkedni a dialektikus materializmus sal, a jeninizmussal és a komi munista párt történetével. Az afrikai és ázsiai diákok na­gyon boldogtalanok Moszk­vában. Ok is éppen olyan so­kat panaszkodnak szegényes életkörülményeikre mint az1» amerikaiak és az angolok. SZERENCSÉTLENSÉG LISSZABON — Portugá­lia — Az északportugáliai Fafe városában egy autóbusz nekirohant egy fának. A bal­esetnél öt asszony és hat fér­fi életét vesztette. Skóciában kijavítják az ameri­kai whiskeys hordókat és újra forgalomba állítják. Egy uj hor­dó ára 25, a régi 3 dollár. Ho­gyan hagynának ki ilyen kere­seti lehetőséget a skótok? Nelson Rockefeller, New York állam kormányzója, a Buffalo Me­morial Auditóriumban üdvözli az ót ünneplő közönséget. Rockefel­lert a republikánus párt újra kormányzónak jelölte. KITILTOTTÁK AZ ISKOLÁBÓL, MERT NEM MUTOGATTA TÉRDÉT AKRON,O. — Egy tizenhat íves lányt, egy vallásos csa­­ád gyermekét, eltiltottak az iskola látogatásától, mert a liáklány nem volt hajlandó az ntézet által előirt ruházatot hordani. A ruházat egyik ré ize: egy rövid nadrág, amely i térden felül ér. Judy R. Busgong, a Spring­­field-i High school elsőéves ta íulója, a különös felfüggesz­­éssel kapcsolatban elmondot­­a, a rövid nadrágot, amelyből t térdei kilátszottak — val -isi okokból utasította vissza. Vpja, aki pap, megtiltotta a?t >ogy ilyen rövid nadrágban , de’ve ilyen ruházatban jár m az iskolába. Az intézet ve etői azonban kijelentették • losszu nadrágban nem jár­hat az előadásokra. Miután a lány apja nem engedett, az iskola vezetésé ge meghozta határozatát, — melynek értelmében a 16 éves Judy addig nem járhat isko­lába, amig nem viseli ugyan­azt a nadrágot, amelyet a töb­bi diáklányok hordanak. Az iskola igazgatóját, Ja­mes Stone-t, aki a felfüggesz­tési határozatot hozta, Char­les Rieger, az intézet tanfel­ügyelője is támogatta. Ez utóbbi, a következőket mon - dotta: — Az állami törvényeknek egyik paragrafusa kimondja hogy a szülők vallási meg­győződése nem állhat ellen­tétben az iskolai szabályokkal Az iskolának joga van meg­szabni, hogy milyen öltözék > ben jelenjenek meg a növen­dékek, A leány apja. egy Waynes­­burgT0.-i lelkipásztor viszont a következőket jelentette ki: — Ha meghátrálunk és' meg­tagadjuk hitünket, el kell a környékről költöznünk. Es azután költözhetünk egész életünkben, az egyik helyről a másikra. A lelkipásztor végül hang­súlyozta, hogy a tantestület vezetőségétől fogja kérni a határozat megváltoztatását. i i NE CSAPJON AZ ASZTALRA. HA EMÉSZTÉSI ZAVAROK BÁNTJÁK'fl Ha székrekedésben szenved, renyhe a ■ bélmüködése, egyedüli legjobb segítség al PURGÄBET 1 a hashajtók királya! Mindenkinek használ. Ha eddig még nem próbálta volna ki, RENDELJE MEG MÉG MA! EG YDOBOZ ÁRA $1.00; 6 DOBOZ $5.50, póstán, bérmentve. Küldjön készpénzt, vagy Money Ordert. Ügyeljen a pontos cimre: VÖRÖS KERESZT PATIKA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom