A Jó Pásztor, 1962. július-december (42. évfolyam, 27-52. szám)
1962-10-05 / 40. szám
4. OLDAL AJó PÁSZTOR Miért akarnak a franciák “külön” atomfegyvereket? Miért ragaszkodik Franciaország ahhoz, hogy külön nukleáris arzeniálja legyen? Nagy szövetségesünk minden alkalommal visszautasította azt a javaslatot, hogy csatlakozzék a nyugati “atomblokkhoz”, amelynek vezetője az Egyesült Államok. Vájjon rendelkezik-e ez az ország azokkal az eszközökkel, amelyek a nukleáris fegyverek előállításához szükségesek? Mi lesz ennek a magatartásnak következménye ? Milyen változásokat hozhat ez a magatartás az Egyesült Államok stratégiájában? Fontos kérdések ezek, s válaszra várnak. A választ Pierre Messmer, francia honvédéi mi miniszter adta meg, az egyik amerikai lap munkatársának. Az interjú érdekesebb részelteit az alábbiakban közölj tik: Kérdés: A legutóbbi elemzések szerint, mire alapítják Európa védelmét? Válasz: Az európai védelmi terv, — az itt állomásozó szovjet és szövetséges csapatok egyenlőtlensége folytán az amerikai nukleáris erőkön alapszik. Háború esetén ezek az erők halálos fenyegetést jelentenek a Szovjetunió számára. Éppen ezért játszanak döntő szerepet Európa védelmében. Kérdés: Franciaországnak elhatározott szándéka az, hogy tovább halad a megkezdett utón? Miért van szüksége saját, atomfegyverekre, amikor az amerikai nukleáris fegyverek fölényben vannak a szovjet atomfegyverekkel szemben ? Válasz: Válaszom az, hogy Franciaország szilárdan eltökélte, hogy felépiti a saját nukleáris fegyver-arzenálját és elhatározása megmásíthatatlan. Erre azért van szükség, mert lehetetlen elképzelni a védekezést nukleáris fegyverek nélkül. Jól tudjuk, hogy Amerika fölényben van ezen a téren a szovjettel és készséggel elismerjük azt is, hogy a mi nukleáris fegyvej réink nem hasonlíthatók öszsze az Egyesült Államokéval, [legalább'is nem most, és a kör, zeljövőben. Mindezt nagyon jól tudjuk. De ugyanekkor azt is nagyon jól tudjuk, hogy az amerikai nukleáris • fegyvereket — úgy. a stratégiaiakat, mint a taktikaiakat — rnost és a jövőben is, az Egyesült Államok elnökének utasításai ! szerint használják fel. Ebből a szempontból nem játszik lényeges szerepet az, hogy milyen erős az a baráti kötelék, amely bennünket az Egyesült Államokhoz fűz. Annak ellenére, hogy védelmi vonatkozásban közösek az érdekeink, mégsem adhatjuk ki a kezünkből nemzeti védelmünk kérdését s nem bizhatjuk azt a végtelenségig az Egyesült Államokra. Mindehhez hozzá kell tennem, hogy a nukleáris energiának igen nagy szerepe van békeidőben is. Az állam támogatásával egyre jobban bontakozik ki nálunk áz atomenergiával hajtott ipari szektor és remélem, hogy az ezzel kapcsolatos befektetések bős é g e s hasznot hoznak. Kérdés: Megengedheti-e magának Franciaország azt a „fényűzést”, hogy atomnagyhatalommá váljék. Véleménye szerint mennyi időt venne igénybe? Válasz: Azt hiszem, hogy a nukleáris fegyverekkel kapcsolatos terveinket ésszerű időn belül megvalósíthatjuk. Remélem, ez az erő elégséges lesz ahhoz, hogy visszaverjen minden olyan támadást, amely Franciaország léte ebien tör. Bizom abban is, hogy az ország elő tudja teremteni az ehhez szükséges összegeket,. A következő évben elkészülnek azok a nukleáris fegyverek, amelyeket „első nemzedék”-nek neveznék. Elkészült a hangontuli sebesség gél repülő gépünk, a „Mirage IV”, amely atombomba szállítására is alkalmas. Ezt a típust sikerrel kisérletez’ tűk ki, 1962. május elején, j, 1970-re elkészül a „második nemzedék”. Az erre vanatkozó tervekben már nem szerepelnek olyan atombombák, ! amelyek hangontuli sebeség[gel közlekedő gépek szállítanak, hanem kizárólag termo- I nukleáris bombák, amelyeket már nem repülőgépek, hanem j hadirakéták szállítanak az ellenséges célpontok fölé. Ami a költségeket illeti: 1960-1964 között erre a célra 9-10 billió uj frankot fordítunk. Ez körülbelül 2 billió dollár. Amint tudja, Pierrelatteban most építünk fel egy üzemet, mely azzal foglalkozik majd, hogy elválassza az isotopokat az urániumtól. Az üzem költségeit 4 billió uj frankra (körülbelül 800 millió dollárra- becsüljük. Számításom szerint az üzem 1966-ra készül el. Kérdés: Időközben nem kéri Franciaország azt, hogy beleszólása lehessen az amerikai atomfegyverek felhasználásának kérdésébe? Válasz: Nem kérjük és sohasem kértük azt, hogy ellenőrzést gyakorolhassunk atekintetben: hogyan használja fel az U.S. nukleáris erejét. A magam részéről erősen kétlem, hogy az Egyesült Államok valaha is hozzájárulna ilyen ellenőrzéshez. Kérdés: Miért utasította vissza Franciaország'az Egyesült Államoknak ama . javas-, latát, hogy nukleáris fegyverraktárt tartson területén.? Válasz: Válaszom oly rövid lesz, mint az ön kérdése,,; s egyben őszinte is: azért nem. engedtük meg, hogy francia földön amerikai atomfegyvereket halmozzanak fel, mert ez esetben nem respektálnák Franciaország felségjogát. Kérdés: Azt hiszi, hogy az orosz támadástól való félelem jogosult. Képes-e az orosz hadsereg — többé-kevésbé — tetszése szerint lerohanni és megszállni Európát? Válasz: A szovjet katonai fenyegetés Európa ellen — Az első holdrepülés kiszemelt asztronautáinak családjai a kinevezés után ^izgatottan tárgyalják a nagy eseményt. ’ • . • realitás. Olyan realitás, amelyet én 14Ó hadosztályra becsülök. Mindamellett kétlem, hogy a szovjet le tudná rohanni és likvidálni tudná Nyugateurópát anélkül, hogy ezzel ne idézze fel a világháborút. Ezt pedig nem akarja Moszkva, mert az halálos fenyegetést jelentene számára. Másrészt viszont, meg vagyok győződve arról, hogy a szovjet képes bizonyos célokat — korlátozott körben — elérni; e célok érdekében kom, binált katonai és politikai [ nyomást gyakorol. Erre a legjobb példa: Berlin. I Kérdés: Egyetért abban, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió olyan tömegű ,és hatású atomfegyverekkel rendelkezik, hogy a háború kockázata éppen e tény következtében a nullára süllyed? Válasz: Azt hiszem, hogy az amerikai és a szovjet nukleáris arzenál olyan hatalmas, hogy háború esetén mindkét fél számára egy bizonyosság áll fenn: óriási veszteségek, I vagy esetleg a teljes megsemmisülés. Az amerikai irók I mostanában sokszor használják ezt a kifejezést: „a félelem mérlege”. Azt hiszem ez I a „mérleg” az, amely biztosítja a békét, addig, amig az i egymással szembenálló felek | vezetői találnak valami meg, oldást a problémák rendezés! sére. A tenger uj “királyőnja” a 43,000 tonnás “Michelenagelo” óceánjáró, az olaszországi Genuában, vizrebocsátása Után. "KBUSCSEV MÉM MARJA A BERLIN! FALAT.. " Allen Crowv j autóversenyző egy indianapolisi versenyen kocsijaival felfordult:' Csodálatosképpen csak könnyebben sérült meg. "A GYÓGYSZERCSALÁSOK A U. S, EGYIK PROBLÉMÁJA"- Kennedy elnök egv konfeferencián. a gyógyszercsalások és a kábitoszerkereskedelem elburjánzásának problémájáról beszélt. Kijelentette, hogy ezek nemzeti problémák, amelyek azonnali orvoslást követéinek, s az ezzel kapcsolatos akciókat a kormánynak kell végrehajtania. A narkotikumokkal és a gyógyszercsalásokkal kapcso latosan a Fehér Házban két napos konferenciát tartottak. Kennedy ezen az értékezleten tartott megnyitó beszédet amelynek során rámutatott ar,ra, hogy a kormány egyik legfontosabb f e 1 a d a tának tartja a gyógyszercsalások megszüntetését és az illegáis kábitószerkereskedelem felszámolását. Az elnök, beszédét a kül ügyminisztérium előadótermében tartotta meg, több mint 400 orvos, társadalom tudós és a törvény végrehaj fásának vonalán dolgozó köz hivatalnokok előtt. Az elnök ama reményének adott kifejezést, hogy ez a konferencia konkrét programot dolloz ki a szőnyegen forgó kérdések. megoldására és az elhangzottak nem lesznek pusztába kiáltott szavak. Kennedy rámutatott arra hogy a kábitószercsempészet mértéke az utóbbi évekber csökkent. Mindamellett még igen sok azoknak a száma — különösen a fiatalok körében akik különböző narkotikumokat használnak. Hangsúlyozta, hogy a kongresszusnak olyan törvényt kell hoznia, amely nagyobb hatalommal ruházza fel a kormányt a gyógyszereket előállító gyárak ellenőrzésében. Douglas Dillon, pénzügyminiszter, aki egyben a narkotikumok ellen küzdő hivatal vezetője is, közölte a konferenciával, hogy a pénzügyminisztérium foglalkozik ezzel a problémával s nagy erőfeszi léseket tesz azirányban, hogy megakadályozza az illegális gyógyszer- és kábitószerkereskedelmet. Anthony J. Celebrezze egészségügyi- és nevelésügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a kábítószerek rabjait ki keil gyógyítani szenvedélyükből és vissza kell adni őket az egészséges emberek társadalmának. Robert F. Wagner, New York polgármestere közölte, hogy ezen a fronton megindította a támadást, de több állami és kormánytámogatásra van szüksége. Szerelmes katonák ELISABETH VIELE, Kongó. — Az Egyesült Nemzetek két tuniszi katonája megszökött a hadseregből és jelentkezett a katangai csend őrségi táborban, ahol felajánlották szolgálataikat. Szökésük oka: a két katona, ka tangai nőkbe lett szerelmes Átadta megbízólevelét MOSSSZKVA. — Az Egyesült Államok uj moszkva nagykövete Foy D. Kohler át adta megbízólevelét Nikola Organov alelnöknek. A ha tryományos ceremónia i Kremlinben folyt le. Orgono^ helyettesítette a Jugoszlávia ban tartózkodó Leonid Brezh nevet, a szovjet elnöki tanác elnökét. . . Bonn — Hans Kroll, volt nyugatnémet moszkvai nagykövet, egy — a napokban közzétett — interjúban kijelentette, hogy Berlin és Nyugatnémetország között vezető utakat, amint Moszkva különbékeszerződést köt Moszkvával — el fogják vágni. Kroll legutóbb háromórás tanácskozást folytatott Nikita Kruscsevvel. E beszélgetés Jalapján Kroll annak a véleményének adott kifejezést, hogy a polgári forgalmat a keletnémet korlátozások nem fogják érinteni. Idézte Kruscsev szavait, amely szerint ő ;iem akart falat építeni a két ország között, de meg kelet akadályozni a keletnémetek szökését Nyugatnémetországba.. Az interjút a jobbszárnyhoz tartozó „Deutscher Soldaten” cimii német hetilap közölte ; ez a hetilap szívesen látja a Bonn-moszkvai megbeszéléseket a berlini kérdés rendezése érdekében. Krollt, annakidején visszahívták moszkvai posztjáról, mert — állítólag — olyan ajánlatokat tett a berlini kérdés rendezésére, amelyekre nem volt kormányától felhatalmazása. Az egykori moszkvai nagykövet a továbbiakban azt állította, hogy érzése szerint vannak bizonyos lehetőségek arra, hogy a különbáke szerződés megkötését elkerüljék, i “Ha — például —- az amerikaiak: és' az oroszoknak sikerül teljes megegyezésre jutniok, akkor a kiilönbékeszerződés't nem kötik meg.” — mondotta. — Kroli különben is a Moszkva-Bonn közötti “megértés” egyik harcosa. Szerint a bonni kormánynak közvetlenül kellene tárgyalnia Moszkvával, a berlini feszültség feloldása érdekében. A 64 éves diplomata, aki a külügyminisztriumban a keleti ügyek szakértője, végül ezt mondotta: — Kruscsev sezrint a berlini fal felépítése nem áll egy vonalban a szovjet politika, célkitűzéseivel, de azt a menekülési hullám megakadályozása érdekében kénytelenek voltak létrehozni. “Kruscsev semmitsém szeretne jobban, mint azt, hogy megtalálják a megértés útját Nyugatnémetországgal” — mondotta Kroll. ái álkmimtás hive VATICAN CITY. — Az államosítás hívei uj támogatót találtak a Vatikában, amelynek hivatalos lapja, az, Osservatore Romanó egyik vezércikkében ezeket i rta: “Ha a közérdek úgy kívánja, helyes, ha egyes vállalatokat profitmentes alapokra helyeznek.” A levegő megtisztításáért WASHINGTON. — A szenátus megszavazott egy törvényt, amely a levegő tisztításával kapcsolatos kutatások határidejét 1966 június ‘10-ig meghosszabbította. MEGÄUÄP0DAS MOSZKVA. — A Szovjetunió és Finnország megállapodást írtak alá, amelynek értelmében a szovjet bérbeadott egy viziutat Finnországnak. A szóbanforgó viziut a Saimaa csatorna egy része, amely egy tavat a tengerrel köt össze. FRUCSA LELET BONN. — Egy asszonyról felvett röntgenfelvételek gyanús árnyékokat mutattak. Amikor az ügyet közelebbről megvizsgálták, kitűnt, hogy a “beteg” gyomrában 16 teáskanál volt. tichard Flink “ellenkém”, aki befurakodott a szovjet kémek közé 5 leleplezte azokat. Egy került az FBI kezére Yuri A. Michukov s Yuri V. Zaitsev a szovjet két ügynöke. A két Yuri azóta visszaért hazájába. UjrftITA SÖR LONDON. — Angliába újfajta sört állítanak elő nő részére. A karcsú palackokb töltött, újfajta eljáráss; készített sör nem sárga, h: nem vöröses. Alkoholtarta mát nem csökkentették, d aromája megfelel a nők izh sének. Montgomery, Ala.-ban, Gloria Dodson ebben a bibiniben lassítja az autóforgalmat egy is-I. I.. . ■ , 4 '■ í; i./»í *»it m/ií! a, ií, m
