A Jó Pásztor, 1962. július-december (42. évfolyam, 27-52. szám)

1962-09-21 / 38. szám

5-IK OLDAL HAZÁI 0IIV08I ItKCEl'TliKET US ORVOSSÁGOKAT PONTOSAN ÉS GYORSAN KÉSZÍTÜNK ÉS SZÁLLÍTUNK MAGYARORSZÁGRA, CSEHSZLOVÁKIÁRA ftS j» JUGOSZLÁVIÁRA Kizárólag hazai és amerikai okleveles gyógyszerészek készítik az orvosságokat. — Minden levélre azonnal válaszolunk és min­den rendelés a megérkezése napján lesz elintézve — úgy, hogy egy héten belül már mégis kapják. Írjon még MA ét küldje be a RECEPTJEIT. VÖRÖS KERESZT PATIKA Nem csupán a U. S.-ben vannak * ‘iskola-nr obiéinak’ ’ Egész Nyugateurópában és a Szovjetunióban — akárcsak az Egyesült Államokban — túlzsúfoltak az iskolák. Az iskolafenntartás költségei mindenütt egyre emelked­nek. A közoktatásügyi mi­nisztériumokban és az igaz­gatói szobák falai mögött ál­landó tanácskozások folynak: nogyan lehetne a helyzeten könnyíteni. Megszüntetni a túlzsúfoltságot, emelni a ta­­nárok-tanitók számát, csök­kenteni a fenntartási költ­ségeket. Hogyan fest az isko­lai szünidő kérdése? Ezen a területen is különböző meg­oldásokat alkalmaznak. He­lyenként a diákok arról pa­naszkodnak, hogy a tan­anyaggal túlterhelik őket, másutt túlságosan lazának tartják az iskolai fegyelmet. Ezeket a kérdéseket taglal­juk az alábbiakban, úgy hogy bemutatjuk: hogyan áll az iskoláztatás problémája a nagy nyugati kulturállamok­­ban. NAGYBRIT ANNIA Anglia —a tanév megnyi­tásakor — a régi problémá­val néz' szembe: az iskolák­ban és az egyetemeken kevés a tanárok száma és kevés — egyre kevesebb az iskolaépü­let. Az elmúlt tiz év alatt az iskolák fenntartási költségei egy billió dollárról 2.5 billió dollárra emelkedtek és az emelkedés folyamata tovább tart. Hegy az egyre sürgetőb­bé váló tanerőhiányon segít­senek, az angol közoktatás­­ügyi kormányzat “segédtan­erők” bevonásával kísérlete­zik; olyan tanárnőket állíta­nak be, akik tanulmányaik elvégzése után csak rövidí­tett kiképzésben részesültek. Volt egy olyan javaslat is — ez a tanárok uniója részéről hangzott el — amely szerint le kellene rövidíteni az is­kolai hetet őt napról négy napra, — ezt a propoziciót. azonban a közoktatásügyi mi­nisztérium visszautasitotta. Az angol tanitási év most negyven hétből áll. A szün­napok 12 hetet tesznek ki. Ez utóbbiban bennfoglaltatik hat hét szünidő, amely júli­us végén kezdődik és szep­tember elejéig tárt. Az év közben is vannak kisebb-na­­gyobb szünetek; karácsony­kor, husvétkor a vakáció két hetes. Az iskolaév alatt sok tanintézmény az esti órákban is működik; ezekben felnőt­teket oktatnak különböző tu­dományokra. Az egyetemi oktatást ille­tően: noha az utóbbi időkben hat uj egyetemet nyitottak meg, vagy nyitnak meg a kö­zeljövőben, Nagybritanniá­­nak csak 110,000 “rendes” egyetemi hallgatója van, (te­hát olyanok, akik a szokásos 11824 BUCKEYE ROAD CLEVELAND 20, OHIO délelőtti órákban látogatják a főiskolákat) kevesebb, mint Kanadában, amelynek népessége Angliáénak csak egy harmada. Nagybritanniában erős el­lenzéke támadt annak az elv­nek, hogy mindenki, akinek kedve és tehetsége van hoz­zá, szerezze meg az egyetemi műveltséget és képesítést. A Ijagyományhü angolok azt szeretnék, ha az egyetemre csak a magasabb társadalmi osztályok tagjai — az elithez tartozók — jutnának be. FRANCIAORSZÁG Franciaország — mint sok más állam — iskolai téren igen nagy nehézségekkel küzd. A népesség szaporodá­sát nem tudják követni az is­­kolaépitési program, igen nagy a hiány tanerőkben és az iskolák fenntartási költsé­gei is rendkívül nagy mérték­ben emelkedtek. Jelenleg fi­gyelemreméltó kísérlet fo­lyik az országban e probléma leküzdése érdekében: az isko Iák egy részében a tanulók egy csoportja csak fél napig látogatja az iskolát, a másik fél napot, sporttal, játékkal, tölti el. Ugyanebben az idő­ben egy másik csoport tanul, illetve sportol. Ilymódon a diákok számát helyenként meg tudták kétszerezni. Franciaország évenként két billió dollárt költ okta­tásra;-ezen belül 400 milliót uj tanintézetek építésére és felszerelések beszerzésére. A nemzeti jövedelem, figyelem­be vételével a költségek, az utóbbi 10 év alatt megduplá­zódtak. A közoktatás kérdése itt a fávárosra összpontosul. A Pá­­risban székelő közoktatás­­ügyi minisztérium küldi ki a tanerőket az ország vala­mennyi tanintézetébe. Az ál­lami iskolák általában job­bak. mint a magánintézetek, viszont ezekben a hely, évről-Newport, R. I.-ban Jackie Kennedy éppen olyan érdeklődéssel nézi a kirakatokat, mint más földi halandó. A titkos rendőrség emberei azonban a háttérben vannak. évre egyre kevesebb. Noha az állami iskolákban lem kell tandijat fizetni, sok lehetséges diák könytelen ab­bahagynia tanulmányait, rogy kenyeret keressen csa­­ádjának. Az egyetemeken, a íallgatóknak csak három szá­­:aléka került ki a munkásosz­­ály soraiból. A francia elemi iskolák szeptemberben nyitnaks és julius első hetében zárnak. A high school-ok szeptember 21.-én kezdik a tanítást, mely junius 27-ig tart, és a vaká­ció három hónapos. A francia iskolarendszer sokkal szigorúbb, mint az amerikai. Amint egy francia gyermek megérett az iskolá­­'a, a kérdés családi problé­mává válik. Az Egyesült Ál lantokban az előmenetel auto­matikusan történik — a fran­cia diák számára ez nagy ese­mény. Ha ugyanis valame­lyik osztályban elbükik, hely­hiány miatt képtelen ismétel­ni az évet, és ezzel iskolai pá­lyafutása sokszoriderékba tö­rik. NYUGATNÉMETORSZÁG A nyugatnémet egyetemek mostanában tértek magukhoz harmincéves “ájulásukból”. Az összeomlás a harmincás ívek gazdasági katasztrófá­iénak idején kezdődött és blytatódott a nácik értelmi­ség ellenes magatartásával, a háború azután a szellemi /isszasüllyedés mellett el­végezte a fizikai romboló­munkát is. Az elemi és közép iskola fenntartási költségei az utób­bi öt év alatt 81 százalékkal, az egyetemek fenntartási költségei pedig 125 százalék­kal emelkedtek. Nyugatné­metországban kivételesen, elegendő iskolaépület és tan­személyzet áll a 6.3 millió diák rendelkezésére. A hiány csak egyetemi fokon érezhe­tő. Legutóbb ötéves tervet ál­lítottak fel az egyetemi taná­rak számának emelése érde­kében. Az elemi és középiskolai diákoknak három havi szün­idejük van évente. Az egyete­meken a tanítás két szemesz­teren át folyik, és vakáció időtartama öt hónajb. Az utóbbiak a szünidő alatt is nyitva állnak; azokban kon­ferenciákat vagy különleges tanfolyamokat tartanak. OLASZORSZÁG Az olasz iskolarendszer válságban van. A tanulók száma állandóan emelkedik, mialatt az iskolaépületek és a tanerők száma ma is annyi, mint húsz évvel ezelőtt. A kormánynak az a terve, hogy az elkövetkező három évben 160 millió dollárt fordít uj is­kolák építésére és növeli a tanerők számát. Az olasz tanulók hetenként hat napot járnak iskolába, te­hát szombaton is. Az elemi iskolásoknak három, — a kö­zépiskolásoknak négyhavi va­kációjuk van. Évközben 15 nemzeti és vallási ünnepen szünetel a tanítás, 10 napos a karácsonyi, 5 napos a húsvéti szünet. Az egyetemi év no­vember 5-től junius 15-ig tart. A legtöbb egyetemi hallgató otthonában lakik és tanul, nem campusokon, mint ame-, rikai kollégáik. 45 PERCEN ÁT TARTOTT AZ CHICAGO — Izgalmas há­romnegyed órát élt át a 40 éves Martin Shifflet, a Joliet mellett lévő Stateville fegy­­ház börtönőre. Egy nyilván­valóan tébolyodott fegyenc, 45 percen keresztül borotvát tartott a torka elé, és azzal fenyegette hogy, “valakit meg fog ölni.” A fegyenc, a 25 éves Hous­ton Spencer, 4-14 éves fegy­házbüntetését tölti. 1956-ban, hat évvel ezelőtt ítélték el I fegyveres rablótámadásért és gyilkossági kísérletre. Azóta több - kihágást követett el, amelyekért időnként fegyel­mi büntetéseket kapott. Ezúttal is egy börtönön be­lüli fegyelmi tárgyalásra ki­sérték. Mialatt kihallgatásá­ra várt, egy darabig csendben maradt, majd hirtelen felug­rott és beszaladt a közeli bor­­bélymühelybe, ahol a fegyen­­ceket szokták borotválni. Az őrök és vagy száz fegyenctár­­sa szemeláttára kitépett az egyik borbély kezéből egy bo­rotvát és menekülni akart. Shifflet — az egyik börtönőr — utánavetette magát és megpróbálta elvenni tőle a borotvát. Spencer nem volt hajlandó kiadni kezéből az BOROTVÁT ŐR TORKA ELÉ éles szerszámot, de beleegye­zett abba, hogy a fegyház kórházába menjen őrével. Útközben a fegyenc várat­lanul megfordult és a borot­vával arra kényszeritette' az őrt, hogy az bemenjen vele a börtön butorüzemébe. Ott le­ültette egy székbe, hajánál fogva hátraszoritotta a fejét és a borotvát a torkának sze­gezte. Pillanatok múlva ott ter­mett egy másik őr, és a bör­tön káplánja, Rév. Konradin Knorr, de nem mertek a té­bolyult fegvenchez közeledni mert attól tartottak, hogy mi­re rárohannak, elvágja tár­suk torkát, amely már amugyis vérzett egy kissé. Spencer közben állandóan beszélt az őrhöz: “S eretlek téged, mert jó fiú vagy — ha­darta — de valakit meg kell ölnöm.” Végül hosszas rábe­szélés után sikerült a fegyen­­cet rábírni arra, hogy a borot­vát átadja a papnak é"s meg­adja magát. “Shifflet a 45 per­ces életveszély idején hideg­vérben, bátran viselkedett” mondotta Frank Pate, a má­sik őr, aki a foglyot ártal­matlanná tette. Az igazi bűnös: a thalidomide A Big Bear Lake közelében egy könnyű repülőgép lezuhant. A gépen a Clark házaspár (lenn jobbra) és két kisgyermekük utazott. A szülők életüket vesztették, a 8 éves Laurie és a 6 éves Julie 65 órát töltöttek szüleik holtteste mellett, mig megmentették és kórházba szállították őket. LIEGE, Belgium A tha­lidomide nevű csillapitószer gyászos vetése most csírá­zik ki az európai országok­ban. A nyomorék gyermekek ezrei fogják átkozni — ha fel­nőnek _ e szörnyű “orvossá­got” amely megfosztotta őket testi épségüktől. Addig azon­ban sok könny hull az anyák könnye akik borza­lommal látják deformált gyermekeiket. Nem az első eset az, ami most a belgiumi Liege váro­sában történt. Már többször adott hirt arról a világsajtó, hogy a deformált bébiket anyjuk pusztán szánalomból megölték, mert nem akarták, hogy életüket nyomorékok módjára tengessék. Ilyen gyilkossági ügyet tárgyal rö­videsen a liegi törvényszék is. * Suzanne Vandeput 25 éves asszony, aki terhessége első időszakában thalidomidet sze­dett, a közelmúltban meg­szülte gyermekét. A kislány­ka azonban — az anya legna­gyobb rémületére — karok nélkül látta meg a napvilá­got és lábai is deformálódtak. A család — az asszony fér­je, nővére, anyja — összeült, hogy megtárgyalja, mitévő legyen. Valamennyien úgy vélték, a legjobb, ha a gyer­meket megölik. Nem láttak semmiféle lehetőséget arra, hogy a helyzeten valaha is változtassanak és nem tud­ták volna elviselni a karnél­küli kislány szenvedését. A családi tanács tehát kimond­ta a halálos Ítéletet. Az Ítéletet az anya hajtot­ta, végre, aki a bébit egy este megfojtotta. Azután önként jelentkezett a rendőrségen, ahol kijelentette: inkább vál­lalja tettének következmé­nyeit, semminthogy fel kel­lett volna nevelne a nyomo­rék gyermeket. Az asszony ügye á jövő hó­napban kerül tárgyalásra. A vádirat megállapítása szerint a gyermekgyilkosságban bű­nösök a családtagok is, — ezért a család valamennyi tagja ellen “cinkostársi mi­nőségben” folyik az eljárás. A gyilkossági ügybe beleke­rült a háziorvos is, aki hall­gatólagos jóváhagyása miatt szintén a vádlottak padjára kerül. Belgium közönsége és jogá­szai nagy érdeklődéssel te­kintenek a nem mindennapi bünügy kimenetele elé. A kétéltű autó valósággá vált CHICAGO — A soffőr be­lekormányozta a kocsit a — mólón keresztül — a húsz láb mély Michigan tóba. Der-j mesztő pillanat volt. De a sofőr és utasa nem érezte át a pillanat nagyszerűségét. Nem ez volt első útja a “két­éltű” kocsinak a vizben, — mégis valahányszor bemu­tatták produkciójukat, az ko­moly elismerést keltett. A ve­lencei gondolaként úszó au­tót a chicagói kiállítás közön­sége nagy érdeklődéssel kö­vette; a kocsi ütasa pedig vi­dáman integetett a parton ál­­'ó tömegnek. Ha ezt a produkciót har­minc évvel ezelőtt a chicagói nagy Világvásár idején mu­tatták volna be, nyilván még ennél is nagyobb sikert ara­tott volna. Az atomkorszak­ban, amikor már “semmisem lehetetlen” — a közönség nem csodálkozik a vizben közlekedő autón sem. Annál! kevésbbé, mert ez a kocsiti- j pus már gyártás alá került, és j nem sok idő múlva megjele-! nik a piacokon. Sőt, komoly 1 kísérletek folynak á “három­­életű” autók konstruáliására is. Ezek a vizben, a száraz­földön és a levegőben is tud­nak majd közeledni. A földön összehajtják szárnyaikat, a vizben pedig üzembe helye­zik propellerjeiket. A kétéltű autó — a hirek szerint — alig fog valamivel többé kerülni, mint egy nor­mális kocsi. Ha forgalomba kerül, megoldódik a régi kon­fliktus, hol nyaraljunk? A hegyek között, vagy a tenger­parton? Az ujtipusu autó mindkét nyaralási formát le­hetővé teszi. Az uj kocsi 14 láb 2 incs hosszúságú, egy lábbal hosz'­­szabb, mint egy compact autó. Hátsó motorja segítsé­gével szárazföldön óránként ‘ 70 mérföldes sebességgel, a vizben pedig óránként 14 mérföldes sebességgel közle­kedik. Ennek a kétéltű autó­nak az ára körülbelül 3,500 dollár lesz, ebben azonban már az összes kellékek árai is bentfoglaltnak. A U. S. felszólította a Berlinben állomásozó szovjet csapatokat: ne a U. S. hanem az angol szektoron át hajtsanak a nyugalberlini há­borús szovjet emlékműhöz. A szovjet páncélkocsik most az uj, rövidebb útvonalon közlekednek. A TAPASZTOK iiooauv.uaii xwain uuiu iiuuj3Z.ici cimm cl iuiui fllgca J t\ clIUU/.a-tával beszélget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom