A Jó Pásztor, 1962. július-december (42. évfolyam, 27-52. szám)

1962-09-21 / 38. szám

A Jó PÁSZTOR 3. OLDAL A tengeralatti kábelektől a Telstar mübolygóig ... Az amerikai technika cso­dálatos vivmánya a Telstar ma is foglalkoztatja a világ közvéleményét. Az emberek ilyenkor megfeledkeznek ar­ról, milyen 'nagy utat tett meg a technika idáig. Ebben a fejlődésben kétségkívül az Egyesült Államok vitte — kezdettől fogva — a vezető­szerepet. Ma már elképzelni is nehéz, hogy egy évszázad­dal ezelőtt az európai és az amerikai kontinens között a hirtovábbitás leggyorsabb eszköze — a gőzhajó volt. He­­• tekbe, esetleg hónapokba telt, amig egy-egy hir bejár­ta a földrészek között hatal­mas távolságokat. Az elektro­mos táviró feltalálásáig nem is lehetett meggyorsítani a hírközlést. A TÁVIRÓKÁBELEK A morsetáviró megszületé­se után, maga a feltaláló, az amerikai Samuel Morse java­solta először, hogy a világré­szeket tengeralatti kábelek­kel kössék össze. A javaslat akkor fantasztikusnak lát­szott, hiszen még a földbe fektetett kábelek szigetelése is annyira tökéletlen volt, hogy az ebből származó áram­veszteség gyakran meghiúsí­totta a táviratozást. Ezért eleinte inkább légvezetéke­ket használtak kábelek her lyett. A jól szigetelő guttapercha révén végre sikerült jó minő­ségű kábeleket gyártani, és ennek eredményeképpen 1850-ben Dover (Anglia) és a franciaországi Calais között a La Manche csatornán lefek­tették az első mintegy 30 mér­föld hosszú tengeralatti ká­belt. A guttaperchába bur­kolt 2.5 mm vastag rézhuzal­ból készült kábél azonban rö­­vidéletü volt; néhány nap el­teltével a partok mellett álló sziklák valósággal elfürészel­­ték. Okulva a kudarcon, a kö­vetkező évben lefektetett ká­belt tizszeres rétegben, spirá­lisan rácsavart 7 mm vastag horganyzott vashuzallal véd­ték meg a parti sziklák sur lódásos hatása ellen. AMERIKA KÖZBELÉP Ezután gyorsan terjedt a tengeralatti kábelek haszná­lata és a szakértők mind ala­posabban kezdtek foglalkozni azzal a gondolattal, hogy a világrészek között táviró­­összeköttetést teremtenek. Amerika és angol vállalatok 1854-ben részvénytársaságot alapítottak a terv megvalósí­tására. Három évig tartó elő­munkálat után, 1857. augusz­tus, 5.-én az amerikai és az an­gol partról kiindulva egyide­jűleg kezdték meg a kábel le­fektetését. Az Egyesült Államok “Nia­gara” nevű hajója sikeresen telj esitette feladatát, és a tervekben megjelölt útvona­lon haladt a találkozás helye felé. Az angolok “Agamem­non” nevű hajóját azonban balszerencse kisérte: a part­tól 165 mérföldnyire a kábel elszakadt. Az elszakadt kábel véget nagy nehézségek köze­pette kihalászták és folytat­ták a munkát. A lefektetés megkezdésének pontosan az első évfordulóján, 1858. au­gusztus 5.-én indult meg a tá­­viróforgalom az óceánon át­vezető kábelen. Egyhónapi működés után azonban a 2000 voltos feszültségtől a kábel átütött és tönkrement. Az átmeneti balsiker csak időlegesen hiusitotta meg a két világrész közötti össze­köttetést. 1865-ben már újabb expediciót szerveztek az ame­rikaiak. De az óceán nem egykönnyen adta meg ma­gát: 1500 mérföld hosszúságú darab lefektetése után a ká­bel ismét elszakadt és a ten­gerfenekére sülyedt, a végét ezúttal nem tudták kihalász­ni. A következő évben azon­ban újra megindult a küzde­lem, amely most már győze-: lemmel végződött. A kábelt 1866-ban sikerült minden baj nélkül lefektetni, sőt megta­lálták az előző évben elsza­kadt kábel végét is; a kieme­lés simán megtörtént; és igy egyszerre két távirókábelt helyeztek üzembe. Megtanul­va a tenger alatti kábelek le­fektetésének technikáját, a következő években a forga­lom szükségletei szerint egy­re több kábelíösszeköttetést létesítettek, úgy hogy ma Amerika és Európa között 20 távirókábelen bonyolódik le a megnövekedett forgalom. A TELEFON-KÁBELEK Ezek a kábelek alkalmasak voltak a táviratozásra, de az élő beszéd átvitelére — a te­lefonálásra — még nem. A hosszú kábel ellenállása ugyanis teljesen felemésztet­te a beszédáramot. Ahhoz, hogy a másik partra, a tele­fon működtetéséhez megfele­lő erősségű áram érkezzék, egymillió amper erősségű in­duló áramra lett volna szük­ség. A tengeralatti telefonká­belt tehát merőben uj tech­nikai megoldásokkal kellett megépiteni. Ezt a hatalmas feladatot is amerikai társaság, a Bell Te­lephone Co. laboratóriuma oldotta meg. E bonyolult be­rendezést, amelynek techni­kai ismertetése túlesik e cikk keretein, öt évvel ezelőtt he­lyezték üzembe. Az első Transatlantic Telephone Cable-t rövidesen követte a másik. Ez a közel 3000 mér­föld hosszúságú kábel Fran­ciaországot köti össze Kana­dával. Ezen a vonalon 1959- ben indult meg a távbeszélő forgalom, de hémely beren­dezést csak 1961-ben helyez­tek üzembe. A tengeralatti telefonkábe­lek tehát mindössze hatéve­sek, azaz tulajdonképpen “gyermekkorukat” élik. De hiradástechnikai megoldásai-Mrs. Helen Cooper (galról) és társa Dorothy O’Seil, feltalálta a tűzbiztos cigarettát. A jobboldali ké­pen látható két cigaretta közül az innenső, a régi módon ég el a hamutálcán. A felső — amelyben ve­gyi anyag van — egy bizonyos pontol túl magától kialszik. SZORGALOM ÉS A Nem botfái verik az ember fejébe a tudományt! Bizonfy Szótár segiiségével tanulhatja meg az angol nyelvet!-------o------­Egyetlen magyar házból sem hiányozhat ez a hasznos, tanul­ságos és szórakoztató könyv. ------o-------2 SZÓTAR EGY KÖTETBEN. KÖZEL 1000 OLDAL-------o------­Ára keménykötésben csak $6.00 Kapható mindenhol, ahol a lapot árul­ják. Megrendelhető készpénzt, Money Ordert, vagy csekket mellékelve: A JÓ PÁSZTOR 1736 E. 22nd Si., Cleveland 14. Qhis vagy a vidéki képviselőknél kát tekintve már messze túl­szárnyalták az évszázados múltú tengeralatti táviróká­beleket. A hírközlésnek uj — eddig nem látott — csúcspontját je­lentette a Telstar, amelynek révén, kábelösszeköttetés nél­kül lehet világrészek között telefonbeszélgetéseket lebo­nyolítani. A' mübolygó azon­ban nemcsak a tengeralatti kábeleket pótolja, hanem meghosszabbitja a televíziós adóállomások hatósugarát is A tengeralatti kábelek le­fektetésének izgalmas törté­nete is azt bizonyítja, hogy az Egyesült Államok tudósait, technikusait nem töri le az átmeneti sikertelenség. Ma, amikor a világűr titkainak kutatásáért, a Hold “meghó­­ditásáért” folyik a küzdelem, idézzük emlékezetünkbe Kennedy elnök minap el­hangzott szavait: “Azok, akik előttünk jártak kétségtelen­né tették, hogy mi indítottuk el az első ipari forradalmat, mi jártunk a felfedezések él­vonalában, mi fejtettük meg az atomerő titkát. Mindez biz­tató jel arra nézve, hogy ez a nemzedék sem vall szé­gyent, a világegyetem ma még ismeretlen problémái­nak megoldásában.” Syd, a Clyde Beatty cirkusz tehetséges elefántja a football tudo­mányát is elsajátította. Mellette egy “ellenőrző” játékos áll. HAJSZA EGY ELMEBETEG GYERMEKRABLÓ UTÁN CHICAGO — Chicago ren­dőrsége lázasan hajszol egy férfit, aki valamikor elme­gyógyintézeti kezelés alatt ál­lott, és aki néhány nappal ez­előtt elrabolt egy hároméves kisfiút. A gyermekrabló: a 40 éves Theodore Conerly, a kisfiú: a hároméves Peter Zilinger. Az ügy előzményei a követ­kezők: Conerly régi ismerőse a Zilinger háznak. Az apa, aki­nek három gyermeke van, au­tószerelő és gyakran javítot­ta meg Conerly kocsiját. így kerültek kapcsolatba egymás­sal. Évek folyamán Conerly mindennapos vendég lett Zi­­! ingeréknél és gyakran vitte il a fiukat kisebb-nagyobb ki­­ándulásra kocsiján. Legutóbb ismét kirándulás­ba — táborozásra hivta el i három Zilinger gyereket, a 11 éves Kenneljét, a 9 éves lichardot és a 3 éves Pétért, tajtuk kívül felvette kocsijá­­ia a fiuk egyik barátját a 11 Íves Lonny Williamsot is. Egy darabig vezette a ko­­:sit, majd megállt az egyik üzlet előtt azzal, hogy né­­íány — a táborozáshoz szük­séges — cikket akar vásárol­ni. Majd azt mondta a fiuk­nak: a hosszabb útra az ő ko­csija nem elég biztonságos, ezért bátyja kocsiját veszi igénybe. A három fiút beül tette az egyik vendéglőbe csak a legkisebbett vitte magá val. A fiuk egy darabig vár­tak rá, de amikor órák múlva nem jött értük, hazamentek. A szülők egy darabig türel-White Plains, N. Y.-ban egy ily er plasztikból készült koponyán mu­tatták be: milyen hatást tesz az emberi agyra a rádióal.liv sugár­zás. mesen vártak, de aztán le­­aztán leszállt az este, majd az éjszaka, és elkövetkezett a következő reggel is; a fiúcs­ka nem jött vissza, és eltűnt Conerly is. Ezután tettek a szülők bejelentést a rendőrsé­gen, amely hatalmas arányú kutatást rendezett, minde­nütt, ahol Conerly jelenlétét valószínűnek tartották. A ku­tatás azonban teljesen ered­ménytelen volt. A nyomozás kiderítette, hogy Conerly többizben ~ is állt elmegyógyintézeti keze­lés alatt, Kentucky és Texas államokban. Legutóbb júli­us 5.-én bocsátották el a Hop­kinsville, Ky.-i állami intézet­ből. A gyermek édesanyja el­mondotta, hogy Conerly gyakran vitte a gyermekeket templomba. Szerette a gyer­mekeket, de csak a fiukat. KOMMUNISTA KÉMEK MÜNCHEN, Nyugatnémet­­ország — A müncheni közle­kedési hálózat 12 alkalmazott­ját kémkedés vádjával letar­toztatták. A vádlottak egy kommunista kémszervezet ragjai voltak, aki vörös pro­paganda-anyagot terjesztet­ek az országban. Szovjet kémkedés Ausztriában BÉCS — A kommunista ál­lamok javára történt ipari kémkedést lepleztek le egy osztrák üzemben, amely ra kéták és atomkohók számára különleges acélt gyárt. A gyártási mód szigorú titok ős az egész üzemet, amely a bajor határ közelében fek­szik, nagyon óvatosan őrzik. A Kurier cimü lap közli, hogy a rendőrség 1961-ben felfigyelt egy Rudolf Reisen­­hofer nevű férfire, aki gyak ran utazott ezen a vidéken és mikor le akarták igazoltatni megszökött. A rendőrség még :s elfogta és megtalálta nála egy embernek a címét, aki­iek azonban sikerült elszök­nie. Annak l/ikásán megta­lálták a különleges acél egyes mintadarabjait. A rendőrség ekkor széles nyomozás után számos letartóztatást fogana­tosított és megállapította, hogy az accldarabokat svájci és németországi címekre to­vábbították, ahonnan kelet­­európai országokba kerültek. Dean Rusk. amerikai külügyminiszter gratulál William Royal Tyler­­nek, felesketése után. Tyler külügyminiszter-helyettesi minőségben as európai ügyek osztályának vezetője lett. INDIAI NŐK. VEGYÉSZMÉRNÖKÖK LETTEK, AMERIKAI EGYETEMEN AM.ES, Iowa — Vegyész­­mérnöki szakon kevés nő ta­nul. Ezen a nehéz terepen végzett sikerrel két keleti -­­indiai — származu fiatal nő. A tipikusan indiai arcvonásu egyetemi hallgatónők az Iowa állami egyetemén fejez­ték be tanulmányaikat és most dolgoznak disszertáció­jukon. Az egyik: Mrs. Akhtar An­­sari, mohamedán, aki Pakis­­tanban született és ma is ott lakik. Az ő disszertárciója a mezőgazdasági kémia egyik fontos kérdéséről, a foszfát termékenyítők felhasználásá­nak különböző vegyi módoza­tairól szól. Az amerikai egye­temen ösztöndíjjal tanul Dr. David Boylan professzor ta­nítványaként. A másik indiai nő: Miss Malati Kasaree, Dr. Donald Davidson professzor tanít­ványa, már doktorátusának 'előkészítésén dolgozik. Mindkét nő Indiában vé­gezte el középiskoláit. Mrs. Ansari gyakorlati kutató­munkát végzett Dél-Hydera­­bad egyik laboratóriumában. Mezőgazdasági-kémiai cikkei gyakran jelentek meg az Indi an Chemical Society szaklap­jában. Tanulmányainak befe­jezése után visszatér Kara­­chiba, ahol az egyetemen ve­gyészetet tanít. Ő lasz ott az egyetlen női tanár. Mindketten négy nyelvét beszélnek. Mrs. Ansari anya­nyelve urdu, de kitünően be­szél angolul, németül és per­zsául. Miss Kasaree anya­nyelvi kannada (indiai nyelv­járás) de jól beszél angolul, azonkívül hindu és szank­­szrit nyelven is. Az egyik hölgy apja mérnök, a másiké ügyvéd. Mrs. Ansari férje is ügy­véd, és három gyermekükkel együtt Pakistanban él. Miss Kasaree viszont menyasz­­szony; vőlegénye — akivel Indiában ismerkedett meg — szintén az Iowa-i egyetem hallgatója: a fiatalember atomkutató-mérnöknek ké­szül. Miss Kasaree még egy fél évig itt marad a U. S.-ban, ennyi ideig tartózkodhat amerikai földön. Mrs. Ansari viszont azonnal visszatér szü­lőhazájába, amint megkapja diplomáját. Mindkét vegyész­­mérnöknek egy a célja: segí­teni hazáját, tovább emelni az indiai lakosság -— honfitár­saik —életszínvonalát. "MINÉL KEVESEBB GYÓGYSZERT SZEDÜNK, ANNÁL JOBB.. CHICAGO — "Az egyíőre eső gyógyszerfogyasztásban íz amerikaiak vezetnek a vi­lágon — jelentette ki Dr. Her­bert Ratner a Loyola egyete­men tartott összejövetelen. \z amerikaiak tanulhatnak a Shalidomide ügyből — foly­atta az orvos — többek kö­pött megtanulhatják azt is, rogy minden gyógyszer, még a hasznos is, bizonyos kocká­zatot jelent a beteg számára. Ezért — ha csak lehetséges — szedjünk minél kevesebb or­vosságot. Minél kevesebb gyógyszer, annál jobb.” Az előadó, aki az egyetem közegészségügyi tanszakának professzora a továbbiakban a következőké mondotta: “Az amerikai közönség több orvosságot szed, mint amennyi üdvös lenne. Van­nak emberek, akik úgy hab­zsolják az orvosságokat, mint más az élelmiszereket. Mil­liók és milliók szoktatták hoz­zá szervezetüket az altató po­rokhoz, a különböző idegcsil­lapitókhoz, ahelyett, hogy | szervezetük ilyenirányú igé­nyét más — egészségesebb módon — elégítenék ki. Az egészségre ügyelni kell, de a gyógyulás egy részét rá kell bízni a szervezetre. Aki túl­sókat törődik egészségével, azaz a másik végletbe esve, szervezetét gyógyszerekkel tömi meg, elveszti ellenálló erejét. A közönségnek a következő három tanácsot adta: 1. A beteg mondja el az or­vosnak betegségének tüneteit és a gyógyítás módját bízza rá. 2. Az orvosnak nem az a feladata, hogy felírja a beteg által kért gyógyszereket, ha­nem az, hogy gyógyítson. 3. A legjobb orvos az, aki tudja, hogy bizonyos esetek­ben az a legjobb gyógymód, ha — nem csinál semmit. A legjobb beteg pedig az, aki hálás azért, mert orvosa nem irt fel neki orvosságot és — nem csinált semmit. Kenneth Gevers egy kis kalapformáju fémdarabot tart kezében, amelyet Manitowoc, Wis. egyik utcáján találtak. Azt hiszik, hogy ez a fémdarab a szovjet “Sputnik IV” rakétáról vált le.

Next

/
Oldalképek
Tartalom