A Jó Pásztor, 1962. július-december (42. évfolyam, 27-52. szám)
1962-12-21 / 51. szám
A Jó PÁSZTOR 1 3. OLDAL 1 A KŐVETKEZŐ EVBENí Emlékezetes még az a vihar, amelyet a kormány adócsökkentési tervezete keltett a képviselőházban. A javaslatról annakidején részletesen beszámoltunk és ismertettük azt a kongresszusi körökből származó értesülést is, mely szerint nem valószínű, hogy a tervezett reformot a jövő évben megszavazza s törvényerőre emeli az Egyesült Államok törvényhozó testületé. ■ Á képiviselőház egyik kiváló adóügyi szakértőjét intérvjuvolta meg a közelmúltban az egyik amerikai lap riportere. A kérdés lényege ez volt: feltehető-e, hogy a következő évben, tehát 1963 -ban, sor kerül az adócsökentésre? A szakértő — Wilbur IkHills, aki a Ház “Ways and Means committee”-jának vezetője, az újságíró által feltett kérdésekre a következőképpen válaszolt: “Nem értek egyet azzal, hogy az adót — tekintet nélkül a fennálló költségvetési deficitre— már a következő évben csökkentsük. Az adócsökkentésnek egyébként együtt kell járnia az általános adóreform bevezetésével.Márpedig ennek legkorábbra várható dátuma: 1964. január elseje. Az intervju főbb részleteit az alábbiakban közöljük: Kérdés: Milyen álláspontot foglal el,Mr.Mills, egy 1963- ban bekövetkezhető adócsökkentéssel kapcsolatban ? Válasz: Ez év elején, amikor a gazdasági helyzet nem volt olyan, hogy a csökkentést erős megrázkódtatások nélkül elviselhették volna — amint tudja — úgy döntöttünk, hogy ebben az évben a javaslatot nem szavazzuk meg. A probléma tehát nyitva maradt, mert nem vállalhattuk azt a felelősséget,hogy a költségvetési deficit még újabb — tetemes összegekkel — emelkedjék. Kérdés: Véleménye szerint most már helyes lenne azt megvalósítani? Válasz: A jelenlegi gazdasági helyzet, ahogy az üzleti életből és a kormány köreiből származó értesüléseim jelzik, — nem romlott és a jelek szerint nem fog romlani 1963 elején sem. De mivel a gazdasági életben nem alakultak ki az adócsökkentés végrehajtásához szükséges feltételek sem, semmi sem igazolná annak gyors bevezetését. Kérdés: az adócsökkentés nem erősítené meg a gazdasági helyzetet? Válasz: Ebben a pillanatban az a véleményem, hogy egy gyors csökkentés semmi esetre sem járna ilyen hatással. Kérdés: Mi a véleménye arról az érvről, mely szerint a jelenlegi magas adók az okai annak, hogy a kereskedelmi életben nem érvényesül a “teljes foglalkoztatottság” elve ? válsz: E'z igaz, de csak hosszútávon. . . Nem hinném, hogy az adócsökkentés nagyobb ösztönzést adna a gazdasági életnek. Különösen azért nem, mert az állam adóbevétele — minden csökkentés nélkül — igy is kisebb1 volt a tervezettnél. Válasz: Semmiesetre sem tartanám azt helyesnek. Úgy hiszem, hogy ezen kívül sok más tényezővel is számolnunk kell. Természetesen elméletileg helyes és kívánatos lenne, hogy az adófizető polgárok vállára nehezedő terhek csökkenjenek, másrészt azonban tekintetbe kell vennünk, milyen hatással járna ez az állami gazdálkodásra. Kérdés: Vannak közgaz - dászok, akik azt állítják,hogy az adócsökkentés üdvösebb ki hatással járna a gazdasági életre, mint amilyen káros hatást tenne az állami defi cit emelkedése. Mi a véleménye erről? Válasz: Az adócsökkentés, (önmagában, rövid távon néni [vonná maga után a gazdasági élet “soronkivüli” fel'lendülését. A mérlegnek két karja van: ha az adócsökkentés révén a jövedelmek emelkednének,de ugyanakkor az állam nem volna képes a szükséges befektetéseket s vállalkozásokat finanszírozni ahogy ezt jelenleg teszi,— ez lehúzná a mérleg másik serpenyőjét, vagy növelné az állami deficit összegét, amely szintén káros közgazdasági je lenség. Kérdés: Véleménye szerint, tehát csak akkor kerül hét sor az adó csökkentésére, ha a költsévetés egyensúlyba ho. uH . Válasz: Az a meggyőződésem, hogy a: adócsökkentés bevezetése előtt egy sor más intézkedést is kell tenni. Az államnak előbb meg kell ke resnie azokat a módokat, melyek segítségével biztosítani tudja az előiiányzathoz szükséges fedezetet. Ennek egyik módja az, fogy a kiadások felett nagtob ellenőrzést gyakoroljon, mint a múltban. Kérdés: Az adócsökkentés bevezetése után egyesek magasabb adót fizetnének? Válasz: Igen. Bizonyos esetekben ez lenne a helyzet. Kérdés: Valószínű az,hogy az adócsökkentés egyes személyek — és nem a vállalatok— jövedelmét redukálná? Válasz: Igen. Nyilván ez lesz a helyzet. Kérdés: Az a javaslat,mely szerint az egyéni jövedelemre kivetett adó kulcsa 15 százaléktól 65 százalékig terjedne — véleménye szerint észszerűnek látszik? Válasz: Elvileg igen,— de gyakorlatilag azzal a következménnyel járna, hogy az állam elesne mintegy évi 7- 10 billió dolláros bevételtől. Ez nagy összeg ahhoz,hogy egyesapásra el lehessen annak hiányát viselni. Ezért lenne szükség egy szélesebb alapokra fektetett általános adóreformra, amelynek keretében más problémákat is feltétlenül meg kell oldani. Ez azonban olyan alapos tanulmányozást igényel, melyet nem lehet máról-holnapra elvégezni. Kérdés: Ezek szerint tehát az adóreformra nem lehet a következő esztendőben számítani ? Válasz: Véleményem szerint nem. Meggyőződésem az, hogy az nem léphetne korábban hatályba, 1964 január elsejénél, feltéve, hogy semmi nem jön közbe és a javaslatot a kongresszus mielőbb,lehetőleg az év elején megszavazza. Kérdés: Az említett időpont tehát biztosra vehető? Válasz: Ezt nem merném határozottan állítani, de korábbi dátumot nem látok lehetségesnek. Kérdés: Mit jelentene az adóreform, az átlag adófizetőre nézve ? Válasz: Részletes adatokat ma még nem mondhatok de a következő tény mindeneset>-« meggondolandó:: ma, a jelenlegi rendszer szerint, az egyéni jövedelmeknek csak 43 százaléka esik szövetségi adó alá. Ha ezt kiterjesztenék 50 százalékra, az adót, minden nagyobb nehézség és megrázkódtatás nélkül lehetne csökkenteni. Ha ezt a területet tovább szélesítenék, az adót még alacsonyabban lehetne megszabni. "SZOCIALISTA VACSORÁT' ÍGÉRT CASTRO KARÁCSONYRA BARÁTSÁGOSABBÁ TESZIK A LONDONI KIRÁLYI PALOTÁT... HONDO!' — Erzsébet királynő nagyanyjának, az elhunyt Vary; királynőnek egyik kedenc elbeszélése ez volt: egyiben úgy eltévedt a Buckinjhám palota folyo sóinak lalrintusában —- ezek nek hossá majdnem három mérföld - hogy csak három óraibolyongás után tudott szoljába visszatalálni A Budngham palotát röviden “ íuck Hous ” - nak nevezik ;2z a becenév, kedves, —- zemben a korábbi akkal. II. Edward például “ kriptáik ”, Erzsébet ki rálynő, : uralkodónő anyja, “ verseipályának ” apja VI. György edig “jégverem ” - nek nevfee. Noha palotát olajjal fiitikra foosókon ima is. ke resztülsiölt a szél, s gyakran hidsebb van ott, mint a szabadni. Tekinijtel arra a hatalmas kölégekre, amelybe ; palota, fiitartása, kerül, a “ Buck Rise ” - ban hatszáz izoba va s azok egy harm ad részét egz éven át egyálta Iában nej használják ) már többször Elmerült az a ja vaslat, hy a királyi család költözzék,t a London közelében fjvő, barátságosabb Windsor stélyba. A hagyó mányhü go lók azonban ez ideig nenudtak ezzel a gon dolattal eigbarátkozni :,nem : tudják elpzelni.hogy a királyi család a jövőben ne lakjék a Buckkinngham palotában. így aztán Erzsébet és családja — kénytelen-kel letlen — továbbra is ebben a kényelmetlen hatalmas épületben tartózkodik. Az uralkodónő azonban a palotát igyekszik lakályosabbá tenni.Amig a konyhából az étel felérkezik a kiírni terembe, — ahol az étkezés folyik, — rendszerint kihűlt az étel. Most az ételeket melegítővel együtt szállítja a kony ha.A két gyermek, Károly, nak és Anna hercegnőnek a részére a gyermekszoba mellett, miniatűr konyhát építettek. A fiatalok onnan kapják a meleg ételeket. A gyermekek különben nagy ínyencek. Naponta ugyan telefonon érdeklődnek a felöl, mi lesz az ebéd, de mindennel elégedettek. Károly trónörö kös kedvenc étele a spenót Erzsébet és édesanyja a technika legújabb vívmánya ival igyekszik kedélyesebbé tenni az óriási palotát. Fü lop herceg, aki maga is se git ebben a munkában leg utóbb ezt mondotta: “ A mi derék szkácsunknak Ronald Auberynek most már boldog ságához csak égy hiányzik: egy görkorcsolya. Mert a kon ha olyan nagy, hogy percekig tart, amíg a tűzhelytől az edényeket! tartalmazó szekrényhez vándorol. . . ” HAVANA — Amint az utolsó Ilyushin bombázók is elhagyták Kuba szigetét, — hogy visszatérjenek eredeti “támaszpontjukra” a Szovjet unióba, Fidel Castró azonnal elküldte megbízottját, Carlos Rafael Rodriguezt Moszkvába, azzal, hogy ott a szovjet kormánnyal kereskedelmi és üzleti tárgyalásokat folytasson. Rodriguez, a megbeszélések befejezése után kijelentette, hogy a 1963-ban a forgalom, jóval az ebben az évben lebonyolított 750 millió dollár fölé fog emelkedni. Az elmúlt hetekben Castro újabb nagy “fogást” csinált. Ezúttal állami tulajdonba vette a még kisszámban működő, több alkalmazottat foglalkoztató magán ruha,cipő,- és vasáru üzleteket. . . Azt talán felesleges leszögezni, hogy a volt tulajdonosok egy centésimo kártalanítást sem kaptak— minden a kommunista országokban már “jól bevált” recept szerint s a moszkvai gyakorlat figyelembe vételével történt. . . Erre a lépésre feltehetően az a tény indította Castrót, hogy most már a ruha és a cipő is a ritka árucikkek közé tartozik a szigeten. Hogy az üzletek államosítása után hogy lesz ezekből a cikkekből több — ez olyan fogas kérdés, amelyre a legképzettebb közgazdász sem tudna felelni. Ezután most már csak a legkisebb üzletek maradtak magánkézben, azok, melyek ben egyedül csák a tulajdo nos dolgozik —- alkalmazottak nélkül. A jelek azonban arra mutatnak, hogy ők is rövidesen sorra kerülnek,hiszen egy “szocialista államban” nincs élettere a magánkereskedelemnek. De az éhező és lassan mezítláb járó kubai népnek valami koncot kellett adni.Mézesmadzagként dobta oda a következő bejelentést: karácsony előestéjén a szocialista központok mindenki részére ingyenes táncmulatságot rendeznek s ugyancsak díjmentesen pompás vacsorát is adnak. A vacsora keretében felszolgálják a kubaiak kedvenc ételét, a sült malacpecsenyét, fekete borsót és a yuccát, majo sauceal ( narancs és fokhagyma) s ráadásul kapnak egy pohár fehér, vagy vörös bort és egy palack sört is. Mindehhez tudni kell,hogy egy kubai munkás átlagosan napi hét pesot keres. Hét peso hivatalos árfolyamon számítva hét dollárnak felelne meg, de vásárló értéke annak csak a — negyedrésze. TŰZ HÁROM HALOTTAL CINCINNATI,0. — James Bissantz 43 éves asszony és két gyermeke, a hétéves Linda és a négyéves Mark, életüket vesztették abban a tűzben, amely házukat is elpusztította. A férj és apa, dolgozott. SVÁJC UJ ELNÖKE BERN,Svájc — Willy S. Spiihlert, az eddigi szállítási és közlekedésügyi minisztert választották ímeg Svájc elnökéül, az 1963-as évre Az uj elnök szocialista — a második szocialista Svác történelmében és az első — 1949 óta. Spühler 61 éves. "TELJES ERŐVEL KÜLDJÜNK A LEVEGŐ MEGTISZTÍTÁSÁÉRT' WASHINGTON — Noha a főváros felett gyönyörű volt az idő, Kennedy elnök éppen a tiszta levegőért szállt sikra, amikor felhívást intézett ahhoz a konferenciához,mely most a levegő megtisztításának lehetőségeit és módjai tárgyalja meg Washingtonban, Az elnök — és mások is — hangsúlyozták: itt az ideje annak, hogy száműzzük a “smog”-ot ( a köd és a füst keveréke ) az amerikai városokból. Az elnök, a komferenciához intézett üzenetében leszögezte, hogy a szennyezett levegő “állandó veszélyt je lent az amerikai polgárok mii lióinak életére és . az ország gazdaságára.” “Parancsoló szükségesség, — folytatta az üzenet —hogy államunk ezen a terű létén a legerélyesebb akciót folytassa a levegő megtisztításáért. A szennyeződéssel fertőzött levegőnek nem adhatunk többé kegyelmet és harcot kell indita a régóta kisértő, nehéz probléma megoldása érdekében. Minden lehető eszközt fel kell használnunk arra, hogy megszabadítsuk az éltető levegőt, mérgező terhétől. Kennedy végül annak a reményének adott kifejezést, ' I hogy a konferencia határozott tervet dolgoz ki a kérdés végleges megoldására, . . Anthony J. Celebrezze,egészségügyi miniszter hangoztatta: a legutóbbi londoni smog sok-sok polgár halálát okozta. Ez figyelmeztető jel arra, hogy gyorsan és hátú- 1 sósán kell cselekednünk. A miniszter a továbbiakban rámutatott arra, hogy az elnök már a múlt évben azt kérte a kongresszustól,hogy . szavazzon meg erre a célra nagyobb összeget. Ezt a felhívást azonban nem követte tett. Márpedig e kérdés megoldása a legfontosabb köz-1 egészségügyi feladatok közé » tartozik. Nehru indiai miniszterelnök egy automata-fegyvert vizsgál, amelyet egy bombay-i lapszerkesztő ajándékozott neki. CSÖKKEN-E AZ ADÖ Boldogsággal, örömmel teli KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET jó egészségben, eredményes munkában, békés egyetértésben és sikeres együiimunkálkodásban gazdag BOLDOG UJESZTENDŐT kíván a William Penn Fraiernális Egyesület minden tagjának, minden fióktisztviselőjének, munkásának, a TESTVÉREGYESÜLETEKNEK. az EGYHAZAKNAK, az AMERIKAI MAGYAR SAJTÓ HŰSÉGES MUNKÁSAINAK és az egész AMERIKAI MAGYARSÁGNAK a William Penn Fiaternális Egyesület Központi Tisztikara, Igazgatósága, Ellenőrző Bizottsága, Szervező Kara és Központi Hivatala
