A Jó Pásztor, 1962. július-december (42. évfolyam, 27-52. szám)

1962-12-07 / 49. szám

A Jó PÁSZTOR 5, OLDAL PILLÉR GYÖRGY EMLÉKVERSENY NEW YORK — A világ legnagyobb és mondhatni leggazdagabb sport egyesületének, a New York Athle­tic Clubnak érdekes és mozgalmas napja volt novem­ber 25. A hatalmas előcsarnokban szines táblák hir­dették az amerikai vívó idény első nagy versenyét, me­lyet az Amerikai Vívó Szövetség Jekelfalussy Pillér György emlékének szentelt. Az egyesület tornacsarno­kát az Egyesült Államok színeiből összeállított drapé­riák ékesítették és az amerikai zászlók között a közé­pen függő óriási piros-fehér-zöld zászló hirdette azt, hogy a több száz főnyi közönség jelentős magyar ese­ménynek a tanúja. Az Amerikai Vívó Szövetség, az emigráns Magyar Nemzeti Sport Szövetséggel és a New York Athletic Clubbal karöltve, 1960 óta minden évben megrendezi a “Pillér György Nemzetközi Kardvivó Emlékver­senyt”. Ezidén a legjobb amerikai, emigráns magyar vivők, a kanadai vívókkal találkoztak a páston, hogy összemérjék erejüket századunk legnagyobb vívójának, vivó-nevelőjének emlékezetére. Jekelfalussy Pillér György 1899-ben született és ifjúkorától kezdve a katonai pályára készült. A vívást választotta kedvelt sportjának, de emellett kitűnő lo­vas is volt. A Ludovika Akadémia elvégzése után a nagy múltú Magyar Atlétikai Klubban kezdte meg rendsze­res edzéseit Borsody, majd Santelli mesterek szakava­tott irányítása alatt. A két nagy mester külön oktatási rendszert állított fel és mondhatni, hogy a modern ma­gyar kardvívás megteremtői voltak, melynek egyik első és mondhatni legnagyobb képviselője lett a fiatal ka­tonatiszt. Pillér György üstökösként röppent a már megalapozott és immár világhírű magyar vivósport egére, hogy méltó utódja legyen az első magyar kard­vivó olimpiai bajnok Fuchs Jenőnek, majd a továbbiak­nak, Posta Péternek és Terstyánszky Ödönnek. Pillér György 1930 és 1934 között minden magyar országos bajnokságot megnyert, 1930-ban a belgiumi Liegé-ben, majd 1931-ben Bécsben a világbajnoki cí­met vitte el. Élete három legjelentősebb győzelmét 1932-ben Los Angelesben és 1933-ban Budapesten arat­ta. Los Angelesben a kardvívás egyéni olimpiai baj­nokságát nyerte meg oly klasszikus vivők előtt, mint az olasz Marzi és Gaudili. A kardcsapat versenyben pe­dig hathatósan Segítette csapatát, hogy Magyarország­nak jusson a következő arany érem. Pillér Györgyöt soronkivül századossá léptették elő és a magyar testőrség kötelékébe helyezték, ahol pompás atléta termetével, katonás megjelenésével a magyar ifjúság ideáljává emelkedett. Még sokan em­lékeznek esküvőjére, midőn a testőrség diszegyen ruhá­jában, két fehér lipicai által vontatott hintóbán hajta­tott a Mátyás templomba menyasszonyával. Sikerei tetőpontján jelentette ki Pillér, hogy visz­­szavonul a versenyzéstől, de tudását, tapasztalatait a magyar vívó utánpótlás nevelésének szolgálatába kí­vánja állítani. A magyar dicsőség megvédése azonban mégegyszer a vívó pástra szólittota. A Budapesten 1933- ban rendezett Világbajnokságon egyéni kardbajnoksá­got Kabos Endre nyerte meg, de úgy látszott, hogy Pillér visszavonulása miatt a csapatverseny az olaszo­kat juttatja győzelemhez. Az utolsó percben, minden előzetes edzés nélkül, Pillér vívott a magyar csapat­ban és a kardvivó hegemónia ismét magyar kézben ma­radt. E bravúr után Pillér valóban csak a tanítás mel­lett maradt, melyet párhuzamosan látott el katonai szol­gálatával együtt. A második világháború után alezredesi rangban szerelt le és átvette a háború által megtépázott magyar vívó sport utánpótlásának nevelését. Az ő tanítványai diadalmaskodtak a londoni, helsinkii és melbournei Olimpiai Játékokon. Az 1956 évi Olimpiász után magának és családjá-Egy fegyveres kubai katona őrjáraton, a guantanamoi amerikai támaszpont kapuja előtt, a sziget keleti végén. A bázis körül 7—10 ezer kubai katona állt készenlétben, de semmiféle ellenséges akcióra nem került sor. Mikoyan szovjet miniszterelnök-helyettes, a szakállas Castro kísé­retében meglátogatta a kubai Bay of Pigs-et, ahol 1961. áprilisában a balsikerü inváziós kísérlet lezajlott. nak a szabadságot választotta és uj hazájában, az Egye­sült Államokban telepedett le. Itt megalapította San Franciscóban a Pannónia Atlétikai Klubot, ahol az emigráns magyar es amerikai vívok edzeset latta el. Népszerű alakjává vált az amerikai vivósportnak és 1958-ban a Philadelphiában megtartott Vívó Világbaj­nokságon a világ legjobb vívói a régi szeretettel és meg­becsüléssel vették őt körül. Ellenfeleit a vivósport “Gyuri bácsija” a páston mindig legyőzte, mígnem le­győzte őt a gyilkos rák. Akkor halt meg, amikor 1960- ban a római olimpiászon a győztes magyar kardvivó csapatban, régi tanítványai a győzelmi emelményre áll­tak fel. A Nemzetközi Vivő Szövetség amerikai elnö­ke Miguel de Capriles professzor megható szavakkal emlékezett meg Pillér György elmúlásáról s a világ sportolói néma csendben tisztelegtek emléke előtt. Az­óta minden évben fogadott hazájában, az Egyesült Ál­lamokban jönnek össze a legjobb vívók az amerikai földrészről, hogy emlékét ne hagyják feledésbe múlni. A mostani new yorki versenyen 33 vivő indult s a nagy küzdelemből hatan kerültek a döntőbe. Az első asszót a két emigráns olimpiai bajnok Hámori Jenő és Keresztes Attila vívták és ebből Hámori került ki győz­tesen. A döntő folyamán Hámori csak a kitűnő amerikai Mayertől szenvedett vereséget. Az egész verseny a ma­gyar vivómesterek tudását dicsérte, mert Élthes Csaba és Csiszár Lajos tanítványaiból került ki az egész döntő mezőny. A hagyományos csiszolt magyar stílust vívta a három magyar származású vivő: Hámori, Keresztes és Vitéz-Worth, valamint a három amarikai: Färber, Blum és Mayer. A fej-fej melletti küzdelmekből végül is Hámori Jenő került ki győztesen s kezében a Sportszövetség ezüst serlegével, valamint elhunyt mesterének Pillér Györgynek gyász-szalaggal átkötött kardjával — ez ál­landó vándordíj — boldogan állta a fotóriporterek per­gőtüzét. A verseny második helyezettje Mayer, a har­madik Färber, a negyedik Keresztes, az ötödik Vitéz- Worth, a hatodik Blum lett. A dijakat Capriles profesz­­szor, a Nemzeti Vivő Szövetség elnöke és Dr. Paul Mak­ler, az Amerikai Vívó Szövetség elnöke osztották ki. Dr. Eckhardt Tibor angolnyelvü beszédében méltatta Pillér György érdemeit. Anthony Keane, a New York Athletic Club vivószakosztályának elnöke egy perces néma tisztelgésre szólította fel a közönséget, mely fel­emelő ünnepségnek és magas színvonalú versenynek volt tanúja. lakásban a háztartást a ma­ma látta el. Másfél évtizeden át boldogultak, aztán egyre rosszabbul ment az üzlet, adósságok halmozódtak. Ba­ráti tanácsot kaptak: menje­nek csődbe, aztán kezdjenek uj üzletet, uj életet. Nem er­re Romeo és Dina nem tud­ták elhatározni magukat. Ez tisztességtelen dolog lenne! Ha szégyen jegyében jöttek a világra, tiszta lélekkel, tisz­ta kézzel mennek a halálba. Egy este az üzletben három asztalon kirakták az egész árukészletet s a lakásban ugyancsak három asztal kö­ré gyűjtötték minden holmi­jukat — három egyenlő rész­ben három hitelező részére. És az asztalra tettek 100 dol­lárnyi lírát a hármas teme­tésre. Aztán mindegyikül be­vett két altatópirulát, meg­ivott egy pohár brandyt. Az­tán Romeo gondosan betömött minden rést az ajtókon és ab­lakokon és felnyitotta a konyhában a gázcsapot. Reg­gelre a szomszédok halva ta­lálták Laura, Romeo ,s Dina Silvestronit. És kint az erké­lyen kalitkájában énekelt a család kedvence, a kis kanári. műanyagból készült narancs volt. A kalap és a rajta lévő diszgyümölcsök nagy feltű­nést keltettek. Megcsodálta azt az anyakirályné és Glou­cester hercegnőjének is meg­tetszett. Az egyik rendőr lova is el­ismerésének adott kifejezést: leharapta a kalapról az egyik plasztik narancsot. Mi vdf Koreában? Háború volt! ALBANY, N. Y. — Amit 1950-ben Truman elnök el­rendelt és az Egyesült Nem­zetek közreműködésével foly­tatott, azt a hivatalos Ame­rika mindig 'koreai akciónak, koreai konfliktusnak nevezte, sohasem koreai háborúnak. Hadüzenet nem volt s igy csakugyan a régi hagyomá­nyok értelmében nem volt háború. De tényleg háború volt. És ennek a megállapi­­tásnak fontossága van bizto­­sitási ügyekben, amennyiben különbség van háborús szol­gálatban és a civil életben be­következett baleseti halál közt: a katonai szolgálatban történt baleset után nem jár dupla biztosítási összeg a hát­ramaradottaknak — feltéve, hogy ez a záradék fel van tüntetve a biztosítási kötvény első oldalán, mint azt egy 1942 évi törvény előírja. Egy binghamtoni asszony­nak a férje Koreában baleset­ben életét vesztette. Két élet­biztosítása volt, egyik 400 dollárra szólt, a másik 600 dollárra. Az özvegy a bostoni John Hancock biztositó tár­saságtól baleseti halál cimén dupla biztosítási összeget kö­vetelt. A pereskedés évekig húzódott és most a New York állam fellebbezési bírósága kimondta, hogy a 400 dollá­ros biztosítás után dupla biz­tosítási összeg nem jár, mert a kötvény első oldalán ott volt a figyelmeztetés, hogy háborúban bekövetkezett bal­eset nem jogosít dupla kár­térítésre. A 600 dolláros biz­tosítás esetében azonban az özvegyet megilleti a dupla összeg, mert ennek a kötvény­nek első lapján nem volt ki­vételező záradék. Ennek a bírói döntésnek fő jelentősége abban áll, hogy — elsőizben — kimondta: Koreában háború volt. EGYSÉGBEN AZ ERŐ BLATYRE, Nyassalanad, Afrika. — Az ördögűző cso­dadoktorok szakszervezetbe tömörültek, melynek alapsza­bályai szigorú erkölcsi maga­tartást írnak elő a tagoknak. Eláiverezteti legdrágább kincsét a térdszalagrendes üzleti zseni LONDON — Óh borzalom! — hebegnek-hápok­­nak Anglia legelőkelőbbjei: John Russell, Bedford 13'. hercege, közhírré tette, hogy árverésre bocsátja térd­­szalagrendjét, a gyémántokkal kirakott legeslegelőke­lőbb angol érdemrendet. Miért, óh miért? Hát egyszerűen azért, mondja a 45 éves arisztokrata, 400 éves főnemesi törzs leszárma­zottja, mert a 12-ik herceg vadászati baleset-folytán történt elhalálozása után a kincstár a hagyatékra 15 millió dollárnyi örökösödési adót vetett ki. A hagya­ték a 900 éves Woburn Abbey kastélyban van felhal­mozva — csupa ősi családi ékszer, arany és ezüst, mű­kincsek — és készpénzből alig valami. A kincstár nem ereklyéket kér, hanem pénzt követel. így hát Bedford 13-ik hercegének pénzcsinálásra kellett adnia a fejét. Nagyszerű üzletembernek bizonyult. 1954-ben megnyitotta a turistaforgalom számára a Woburn Abbey kastélyt és annak 20,000 akeres terü­letét. Turisták 35c beléptidijat fizetnek és eddig 400,000 turista fizette le ezt a taksát. Hogy a turistaforgalmat növelje, a herceg gondoskodott mindenféle szórakozás­ról és pénzszerzési módról. A kastély valóságos mú­zeum s az első látványosság a vendégeknek. De ez nem elég. A herceg berendezett a birtokon egy állatkertet, egy pénzbedobásos játéktermet, eszpresszó bárt, céllö­vészetet, bingót. Nemrég a birtokon vendégül látta — csinos bérösszeg lefizetése ellenében — egy nemzetkö­zi meztelen szövetség konvencióját s az Ádám-Éva­­kosztümben megjelent konvenciózók megnyitó ünne­pélyén a herceg mondott megnyitó beszédet, teljesén felöltözve és, mindjárt hozzá kell tenni, elegáns öltö­zetben, mert tudni kell azt is, hogy Bedford 13-ik her­cege Angliának és egyben a világnak egyik legelegán­sabban öltözködő gentlemanje. Akkor kivételesen szé­pen sütött a nap a meztelen urakra és hölgyekre és ezek­nek nem volt szükségük a herceg semmi segítségére. De jött aztán egy elázott weekend, akkor bezzeg kellett .se­gítség; a 13-ik herceg, a zseniális üzletember, erre az Angliában nem is olyan ritka időjárási eseményre tel­jesen fel volt készülve és turistáinak eladott 2500 plasz­tik esőköpenyt. Eddig már majdnem 10 millió dollárnyi shillingek és fontok folytak be Woburn Abbey kasszájába, igy már csak 4 millió dollár az adó-adósság. Mondani sem kell, hogy a 13-ik herceg, akinek üzleti érzéke és hoz­záértése vetekszik a régi velencei kalmárok leleményes­ségével és agyafúrtságával, modern angol arisztokra­tához méltó szerény életmódot folytat s a takarékos háztartásban és gazdálkodásban segíti őt harmadik fe­lesége. TOREÁDOR SORS MARITZBURG, Dél-Afrika — Kora gyermeksége óta bikaviadalokról álmodott Jan de Bruyn, arról ál­modozott, hogy egykor toreádor lesz, hires bikaviador. De Maritzburgban és környékén nem akadt bika, amely­­lyel bírókra kelhetett volna. így hót csak automobilok­kal viaskodhatott. Esténkint kiment az országúira, ki­állt az ut kellős közepére és vörös posztót lobogtatva, magára uszította az automobilistákat. De azok nem fo­gadták el a toreádor kihívását, kitértek, sokszor az utol­só pillanatban. * Jan de Buryn addig járt az országúti arénába, mig utolérte sok hires toreádor sorsa. A felbőszített automo­bilista dühödt káromkodással félrerántotta a kocsiját, de már késő volt, a toreádor a kocsi kerekei alá került és kilehelte hősi lelkét. 22 éves volt. Magyar élet Kanadában A torontói Magyar Ház Ka­nada egyik legrégibb egyesü­lete, amely közel 25 eszten­dő óta szolgálja a magyarsá­got, a magyar nyelv és kul­túra ápolására. Esztendőkön át lelkesen és szorgalommal dolgoztak szép tervük megva­lósításán. A Torontói Magyar Ház 245 College St.-i épüle­tét 1943 március 10-én ünne­pélyes keretek között nyitot­ta meg a tagság és a vezető­ség. Alapításával a torontói magyarok dicsőséget szerez­tek az egész kanadai magyar­ságnak. Éveken keresztül gyarapodott a torontói ma­gyarság legnagyobb megelé­gedésére. Az igényekhez meg­felelően a belső helyiséget át­dolgozták. A nagytermet ma­gyar festők munkái díszítik. Szakosztályokat létesítettek: Magyar Sakk Kör, Hungária Magyar Sport Klub (1950 februárjában alakult), állan­dó színtársulat, ifjúsági cso­portok. Nemcsak szórakozást nyúj­tanak, hanem segítenek is„ a vezetőség készséggel és díj­mentesen jár el bárki érde­kében. A Magyar Ház helyiségei­nek kibővítése vagy egy. na­gyobb Magyar Ház létesítése azért lenne szükséges, hogy. a szaporodó tagság és a ven­dégek számára minél kényel­mesebb helyet lehessen biz­tosítani. A Tox-ontói Magyar Ház vezetősége ezúton is fel­hívja az összmagyarságöt, hogy jöjjenek közéjük, min­denkit szeretettel fogadnak. Bayer Béla HOSSZÚ ÁLOM LONDON. — Három és fél évig eszméletlen volt a nem­rég elhunyt 23 éves Veronika Wise, aki egy autószerencsét­lenség következtében vesztet­te el öntudatát. Az angol or­­vostudomány történetében I eddig még nem fordult elő, hogy valaki ilyen hosszú ide­ig eszméletlenül életben ma­radjon. MILANO. — Laurát egy si kár torban a járda szélén ta­lálták 1888-ban, lelencházba, árvaházba került, mire fel­nőtt, munkát talált és szere­tőt is és 21 éves volt, amikor megszületett fia, Romeo, 22 éves volt, amikor megszüle­tett leánya Dina és a két gyermek apja nem volt haj­landó Laurát feleségül ven­ni. Több mint 50 év óta há­»nrvi LHv'TTomrf pl Pn crvprmplt élt együtt a házban, sem az anya, Laui’a Silvestroni, sem a gyermekek, Romeo és Dina Silvestroni nem házasodtak meg soha. Mindhárman dol­goztak és a mama mindig ai'­­ra intette gyermekeit, hogy maradjanak a tisztesség és erkölcsösség utján. Évekkel ezelőtt kibéreltek egy lakást, alatta üzlethelyi­séggel. Romeo és Dina elek­tromossági üzletet vezettek, a Ötven év a tisztesség utján PLYMOUTH, Anglia. — Roger Wooler 19 éves diák 45 nyers tojást lenyelt 5 perc, 40 másodperc alatt és ezzel megtörte az eddigi világre­kordot, amely 31 tojás volt 9 perc, 15 másodperc alatt. Miután győzött a tojásevé­­si versenyen, a fiú kijelentet­te, hogy ő soha azelőtt nyers tojást nem evett. Arra a kér­désre, hogy ezúttal miért tet­te mégis, azt felelte: “Mert ostoba fickó vagyok”. * MILÁNÓ. — Torviscosa község tavában egy este a békák olyan vad kurutyolási vittek végbe, amilyenre még nem volt példa. — A bestiák biztosan be­rúgtak — mondta valaki tré­fásan. Azután megállapították, hogy a békák tényleg része­gek voltak. Többszáz liter bort szállító teherautó befor­dult a tóba és a hordók tartal­ma a vízbe ömlött. * NEWCASTLE-UPON-TY­­NE, Anglia. — Az angol ki­rályné itteni látogatásának tiszteletére Olga Russel vá­rosi tanácstag uj kalapját vette fel, melynek fődisze két

Next

/
Oldalképek
Tartalom