A Jó Pásztor, 1962. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1962-02-09 / 6. szám

4. OLDAL •JOT a jó pásztor >" ■■ 11 -■■■­­-g———' , J - .. I - —! ! . '"-U » 1 .■ g. ÓHAZAI HÍRADÓ I ■ ----------------­­­­------- « Sem irat sem olvasni nem tud a minisztérium főtiszt viselője BUDAPEST. — Högyi Ist­ván, az élelmezési minisztéri­um szolgáltató vállalatának konyhai üzemágvezetője — minisztériumi osztálytanácsos — meglehetősen büntetett előéletű elvtárs. Ült lopás, zsarolás, orgazdaság, valuta­­üzérkedés miatt, ötször töl­tött hosszabb-rövidebb időt börtönben és most hatodik büntetésére vár vizsgálati fogságban a még csak 37 éves jóképű, biztos fellépésű, be­hízelgő modorú férfiú. Nem kis tolvaj, hanem nagy, nagy­stílű szélhámos. Nem csoda, hogy egy kis beszélgetés vele érdekes riporttémának ígér­kezett. Felkereste tehát a mi­nisztériumi osztálytanácsos elvtársat a Népszava riporte­re és, miután a fegyőr előzé­kenységből levette a csukló­járól a bilincset, Tlögyi Ist­ván készséggel felelt a legké­nyesebb kérdésekre is. Mi a titka csodálatos kar­­riérjének, magas hivatali ál­lásának? Erre a kérdésre Hö­­gyi István őszintén megfe­lelt: Brownsville, Pa. Bármely építkezési, házjayitá-, si munkát ránk bi?, mi azt. lel­­kiismeretesen,; szakértelemmel■ elkészítjük. Tetőzet, házburko­­< lat, fűtési készülékek, alumi­­j nluró rédbnyök.' . 1 ■ j j \ 1 Brownsville Siding and Roofing Co. D. I. COHEN, tulajdonos Bridge and High Street Brownsville, Pa. Telefon: STale 5-86S0 The First National flank in Brownsville. Pa. 3 kamatot fize­gr\uf tünk féléven Pity ként hozzá­­adva a töké­­/ f J hez MINDEN takarékbetét után. SEMMI service charge nincs a jövőben csekk számlája után Sok magyar család van meg­elégedett ’ ügyfeleink között. Nézzen be hozzánk mielőbb! A Federal Deposit Insurance Corporation tagja. Tel.: STate 5-4700 “írni nem tudok” — Nem volt abban semmi titok, kérem. Még a sopron­kőhidai börtönben 'kitanul­tam a szakácsmesterséget és ... É.s elfogulatlanul mesél tovább. Elmondja, hogy a 44 számú Építőipari V á 11 a 1 at konyhájára 'került a börtön után, ahol teljesen feledésbe ment előélete, mivel. a veze­tők gyakran cserélődtek. Az­után tanfolyamra került, amelynek elvégzése után konyhavezető lett. — Itt meg kell említenem, — jegyzi meg közibevetvé, — hogy a leckét mindig a fele­ségem irta meg helyettem, mert én nem tudok Írni . . . — Hogyan, most sem tud írni ? — Hát a nevemet, igen, az kellett az aláírásokhoz . . . Számolni egyáltalán nem tu­dok . . . — Hogyan lett akkor osz­tályvezető? Mosoly fut át simára borot­vált arcán, nem kényszere­dett, inkább valami finom, metsző gúny formálja ezt a mosolyt. “Inni jól tudok” — Gyakran jöttek a válla­lat központjából ellenőrzésre és nem kellett különösebb ta­­nultság észrevenni, hogy a sok szaladgálás közben meg­éheztek az urak. Magam sü­töttem a húsokat nekik, invert ahhoz nagyon értek, s magam szolgáltam, fel., Rímkor elő­­szki I Öttek' esi nős1 pőcskefck el, megértőén kacsintottam felé­jük, azonnal fel is engedett bennük a kezdeti bizonytalan­ság. ők rendeltek, én1 sütöt­tem a húsokat, de milyen hú­sokat! . . . A legjobb falato­kat raktam az asztalukra. Az­után . . . fizetség gyanánt en­gem is meghívtak a közeli borpincébe. Észre sem vették és már puszipajtásök voltunk. Mert inni, azt tudok,'kérem... “Ilyen fiú kell nekünk!” Ettől a perctől kezdve LIö­­gyi István már bizonyos lehe­tett abban, hogy — legalább­is egyelőre — megalapoztr karrierjét. De azért várt. Tii relmesen. Kivárta, amig egy jól sikerült borozgatás sorár a vállára csaptak a központ? emberek: “Ilyen fiúra lenne szükség nálunk ...” Amikor behívták az igaz gatóhoz és szóba került a ki nevezése, valahogyan meg ijedt. Attól tartott, kiderül í múltja. Ezért szerényen á mű­veltségére hivatkozott, de e csak növelte az iránta érzeti szimpátiát. Megbízták benne Rövidesen hozzákezdhetett t nagyarányú csalások megtér-California, Pa. A .Tó ET7TOSTTAS NEM OLCSÓ! AZ OLCSÓ BIZTOSÍTÁS NEM .Tó' AUTÓBIZTOSÍTÁS! TuZ ELLENI BIZTOSÍTÁS! Nálunk vásárolható a "Home Owners Policies for Complete Protection". Ez minden! magában foglal *1. W. EDWARDS & C OMPANY HEAL ESTATE AND INSURANCE Telefon: WE 8-2520 — California, Pa. TŰZ — AUTÓ — BALESET — KÁRTÉRÍTÉSI BIZTOSÍTÁSOK minden bank szolgálatot kaphat CALIFORNIA és CANONSBURG. PA.-ban PITTSBURGH NATIONAL BANK KÉNYELMES HELYBELI BANKSZOGÁLAT A Federal Deposit Insurance Corporation tagja Beallsville, Pa. Genuine Goodyer SUBURBANITE Kedvelt uiságijuk, a “Jó Pásztor” utján köszöntjük magyar barátainkat Villamos házi felszerelési tárgyak. DUPONT festék. AUTOMOBIL GUMIK JAVÍTÁSA és ÚJRAÖNTÉSE a legfontosabb munkánk. McDaniel Tire Service Telefon: Beallsville 25 jgf ffTÜT TK. BEALLSVILLE. PA. Ijj J "fi a "40"-es utón ^”| A délafrikai Transkei nevű tartományban élő Xho ;a törzs a következő évtől kezdve maga intézi bel ügyeit. Baloldali kép: az uj képviselőhöz épülete Umtataban, jobboldalt: az uj vezető: Matanzima. egy várerőd... “Sale or lease” — eladó, vagy bérbeadó — egy vár­erőd ! A különleges épület négy aker területen áll egy szigeten, Baltimore kikötője közelében. Az - épület beton­falai 4-6 incs szélesek. Az erőd körül nyolcvan 5 incses ágyú, őrködik.” Ezt a hirdetést nemrégen egy baltimore ügyvéd tette közzé a helyi lapokban. Nem vitás: az ügyvéd olyan in­gatlannal rendelkezik, ami­lyennel nem sok magánember dicsekedhet az országban. Minden gazdag embernek van villája, kastélya, vagy palo­tája. De kinek van várerődje az Egyesült Államokban? Az erőd neve: Fort Car­­roll. A sziget néhány perc I alatt elérhető a kikötőtől, ha­jóval, vagy motorcsónakon. A történelmi feljegyzések szerint a parányi szigeten az­ért- építették fel ezt az erő­dítményt, hogy-védelmezze a : kikötőt az ellenség betörésé ellen. Kevesen tudják, de feite-­vezéséhez, -hiszen 25 ezer ember . élelmezését bízták a kezére . . . .... Sohasem, derült ki bűm, tetett előélete'? , A narancshéj — Egyszer majdnem. A vállalati jogtanácsos egy-vé-J letlen során hallott valamit rólam és jelentette az igaz­gatónak. Az behivatott és megkérdezte: mi az igazság \ mendemondából. Éreztem, hogy ellep a verejték, deösz­­jzeszedtvé lélekjelenlétaujt. először csodálkozást színlel­em, azután elkezdtem röhög­­hi,'bércekig1 bevettem. A ta­gadó válaszra már nem is volt szükség. Később hallottam, hogy nyilvános’ bírálatok érik a 'Ogtanácsost, amiért intrikált ellenem. Akkor már benne voltam a játékban annyira, hogy még én védtem őt. ‘Nem tehet róla, a helyében ■n is Szóltam volna, köteles­­■ég ...” — ilyeneket mond­ám és ennek remek hatása volt, mondhatom, remek ha­­ása. Egy kocsi, két kocsi . . . Ismerik Högyi Istvánt a mulatókban is. Gyakran járt ezekre a helyekre? — Hát igen, vettem ma­gamnak külön gépkocsit is, vem akartam erre a célra a leleségemét használni. Egy Volkswagent vettem. Az meg­érte a 70 ezret, egészen jő cocsi, jobb, mint az asszony Opelje. Ez imponált a nőknek ío meg a balatoni' villa is ter­vi észetesen és — nem lenne értelme tagadni — legtöbb­ször miniszterhelyettesnek \dtam ki magam . . . Kattan a bilincs, még egy itolsó mosolyt vet a riporter­re és indul vissza a börtönbe. \ tárgyaláson majd vallania kell arról, hogyan károsította meg bűnszövetkezetével több százezer forint értékben a - vállalatot. hetően igaz: Fort Carrollt a múlt században építette egy katona-épitészmárnök: Ro­bert E. Lee. Jónéhány év múlva Lee a szövetséges had­erők parancsnoka lett. Az erőd sohasem került harcok középpontjába. A" szö­vetségi Kormány azonban mégis megtartotta az épüle­tet — egészen 1958-ig. Ak­kor azután áruba bocsájtóttá. Akadt is rá vevő, mégpedig egy történelmi tanulmányok­kal foglalkozó gazdag ügyvéd személyében; ez az ügyvéd Benjamin N. Eisenberg volt. iHisenberg ügyvéd arány­lag olycsón jutott az elha­gyatott “használatlan” erő­dítmény birtokába: mindösz­­sze 10,000 dollárt fizetett ér­te. Igaz, azóta jónéhány ezer -dollárt költött az épület kar­bantartására. Miért vásárol­ta meg az ügyvéd ezt a “kü­lönlegességet?” Azért, mert — idegenforgalmi látványos­ságnak szánta. Hiszen ez a vár is a nagy polgárháború egyik tanúja volt, ha nem is vett részt közvetlenül a har­cokban. Hogy az erőd vonzó­erejét növelje, Éisenberg ügyvéd körülrakatta ágyuk­kal, sőt — ott van készenlét­ben a szükséges hadianyag is, amelyet annakidején halmoz­tak fel. Az ágyukat igy — szükség esetén — bárrnelyik pillanatban el lehet sütni, ha netalán ellenség jellenne meg Baltimore kikötője közelében. Az újságíróknak ama kér­désére: mi indította arra, hogy megvásárolja ezt az épületet? -— Eisenberg igy válaszúit: “Olyasmit akar­tam vásárolni — mondotta ravaszul —*• amiben más ame­rikai polgár nem látott érté­ket.” — Robert E. Lee kapitány — aki a polgárháború ide­jén szolgált a szövetséges hadseregben — kitűnő mun­kát végzett. Az épület gránit­alapokon nyugszik, s az alap egy része a viz-be nyúlik. — mondotta. Csak azt nem tu­dom — mit csináljak vele most, hogy újjáépíttettem? Az ügyvéd a továbbiakban elmondotta: ha a várerődöt nem tudja megfelelő áron ér­tékesíteni, vendéglőt rendez be az épület bástyáin.. Onnan elsőrangú kilátás nyilik az öbölre, a kikötőre, Baltimore város felhőkarcolóira. A le-LONDON. — Immár negye­dik éve folyik az anglikán egyház legmagasabb fórumán a vila az egyházi törvény mo­dernizálásáról. A leghossza­­dalmasabb és legélesebb vita az ördög 'körül folyik. A Can­terbury Zsinat által a reform végrehajtásával megbízott bi-} zottság eredetileg az ördög törlését ajánlotta a katekiz­musból. A jelenleg érvényben 'ás használatban levő katekiz­musban a bérmálási vizsgán arra a kérdésre, hogy “Meg­­keresztelésed alkalmával ke­­resztszüleid mit Ígértek ne­vegő pompás, — a turisták­nak tehát kitűnő alkalmid lesz, festőién szép környezet­ben elkölteniök ebédjüket. A pincérek — a tervek szerint — a polgárháború katonái nak egyenruhájában szolgál jak majd fel az ételeket. Eisenberg azonban' még nem döntött véglegesen. Még tovbbi terveket forgat a fe­jében, amelyekről nem nyi latkozptt. Annyit azonban el árult: szívesen hallgatja mep az ötleteket — mire lehet ne még felhasználni ezt a: érdekes, ódon levegőt árasz­tó várerőditményt ? . . . hogy-az amerikai or­szágos -husvizsgáló szolgálat" évente több mint 7000 marna vágását, illetőleg húsa for­galomba hozatalát megtitja vasbetegség miatt. Ezt a be­tegséget azok a tehenek, kap­ják meg, amelyek vasat és más fémet nyelnek. . , . hogy amerikai farme­rek több mint 10,000 repülő­gépet használnak, felerészben Utazásra, felerészben rovar­­irtószer permetezésre.TM ... hogy a földimogyoró Amerikában olyan régi, mint a rabszolgakereskedés. Afri­kából hozták magukkal az ide eladott négerek, akiket a hosszú utazás alatt földimo­gyoróval tápláltak. . . . hogy Voltaire, a nagy francia iró és filozófus Nagy Frigyes porosz, király barátja, máig 80-on túl is naponta 50 csésze kávét ivott. . . . hogy afrikai zulu és ujzélandi maori benszülöttek a világ legjobb hasbeszélői. ... hogy az automobil biz­tosítás csak ' két államban kötelező: New Yorkban és Massachusettsben. ... hogy vakbélgyulladás ritkábban fordul elő az úgy­nevezett elmaradott népeknél. . . . hogy az űrhajónak, amelyben amerikai utas fog a világűrbe felszállni, 10,000 alkatrésze van. . . . hogy a világ három legnagyobb kiterjedésű or­szága: Kina, Oroszország és Kanada. ked ?” — a helyes felelet igy szól. “Keresztszüleim három Ígéretet tettek Istennek én­értem. Az első úgy szólt, hogy én tagadjam meg az ördögöt ás harcoljak a gonoszság el­len.” A bizottság ennek uj megfogalmazását ajánlotta: “ . . . hogy én tagadjak meg mindent, ami rossz”. Most Coventry érseke ide­iglenes megoldást javasolt: Az ördög maradjon meg a ka­tekizmusban még hét évig, ki­­sérletképen, és az egyház hét hét év múlva határozzon vég­leg. SEVILLE, Spanyolország. — Lusta volt a postás, sokal­­ta a rengeteg levelet, amit mindennap a hátizsákjába raktak. Csak annyi levelet kézbesített :ki, amennyire ked­ve tellett, a többit eldugta. Amikor ez kiderült, őszintén megmondta, hogy “szűrte” a leveleket — a papagáj segít­ségével. Ami leveleket a pa­pagáj kihúzott, azokat kikáz­­oesitette. * LONDON. — A Háziorvos cimü szaklapban Dr. Harvey Flack azt irta, hogy a nők nyitott szájjal horkolnak s ez­ért könnyebben kigyógyitha­­tók, mint a férfiak, akik csu­kott szájjal, az orrukon át hortyognak. ❖ LONDON. — E'rneát Mar­­ples szállitásiigyi miniszter a feleségével a francia Rivié­rán vakációzott, ott a minisz- Lerné állást vállalat egy elő­kelő hotel konyhájában, hogy kifürkészhesse a francia fő­zés titkait. Legérdekesebb Birmingham püspöke ellen­véleményt nyilvánított. Sze­rinte, ha az ördög létezik, szükség van egy tantételre, amely az ördöggel foglalkozik. felfedezése az volt, hogy ami­kor a főszakács kimegy a konyhából, a szakácsok rög­tön abbahagyják a munkát és elkezdenek pletykálkodni és — ami még ennél is érde­kesebb—- a kóto.Iás művele­tét úgy végzik, hogy az uj­júkat folyton belenyúlnak a készülő ételbe és nyalogat­nak. A miniszterné ítélete: “Nem higiénikus a francia konyha.” NYUGDÍJAS Irta: Falu Tamás Az élet lassan eltelik, Sok már nem lehet hátra, Az ember nézi a naptárt, Szerény nyugdiját várja. Tesz-vesz és tityeg-totyog, Hol itt, hol ott néz széjjel, Oly hosszú már a délelőtt, A délután s az éjjel. Az élet lassan eltelik, A halk halál belebben, S kihúznak csendben egy nevet A nyugdíj intézetben. Végül szavazatitöbbséggel Coventry püspökének javas­latát fogadták el. Eszerint hét évi próbaidőt kapott az ördög. I Ördögűzés az anglikán egyházban TE CSAK PIPÁLT NIKITA! Hajcsárköruton van, nem először, Nikita Kruscsev. Sorra járja a nagy mezőgazdasági centrumokat és fo­kozott munkára, fokozott termelésre biztatja, közbe­­közbe gyenge terméseredmények és erős csalások miatt mrholja, fenyegeti, be is börtönözteti a bűnös kollek­­;iv és állami farmerokat. Sürgősen szükséges a mező­­gazdasági termelés felfokozása, mert ő szeretné minél hamarább lepipálni az amerikai mezőgazdaságot. Szegény Jack Kennedy! Neki százszor nagyobb londjaii vannak, mint Nikita Kruscsevnek. Ameriká­ban az a baj, nagy baj, hogy a farmerék nagyon jól pro­­. l'ííluilnák, túlsókat produkálnak. Emitt — hogy a farm­­térmékek árai ne zuhanjanak — a kormány kénytelen •engeteg terméket felvásárolni-és? el dr&gŐ*'mulatság, mindenki sokallja a kiadásokat; milliomos elnök és a sokat szenvedett adófizető polgár. 'líálfoifták a leg- Irissebb ijesztő számot? A múlt évben a" kormány ke­ién, tárolóházakban volt kilencezer millió dollár ér­tékű termésfelesleg és ezeknek tárolása évi ezer millió dollárba kerül. A franciáknak van egy okos mondásuk: A gazdag­ig kényelmetlenséget okoz. Az amerikai, farmok pro­dukciója ijesztően gazdag és a technikai fejlődés oká­ból egy-re. bőségesebb lesz. Kiszámították, hogy 1980- ban — amikor Nikita Kruscsev utol akarja érni az ame­rikai farmtermelést — Amerikában a népesség 65 mil­lióval több lesz, mint ma és az amerikai farmerek a megnövekedő lakosság szükségleteit képesek lesznek ellátni 50 millió akerrel kevesebb földön. Ijesztő ez a gazdagság. Ha nem emelünk gátat ennek a mértékte­len termelésnek, a termésfeleslegek az égbe nyúlnak, a farmerek megvédése az árak zuhanása ellen újabb és újabb dollárbilliókat nyel el, a feleslegek szétosztása, elajándékozása a világ sok részében nehézségeket okoz­hat Kanadának, Ausztráliának és más országoknak, me­lyek földjük termékeit a világpiacon el akarják adni. És igy tovább. Csupa nehézség. Roosevelt óta minde­gyik elnökünknek fejfájást okozott, hogyan lehetne ki­védeni ennek a mesés áldásnak hátrányait. Most Ken­nedy gondja ez. Kennedy a kongresszus elé terjesztett egy programot, amelynek felírása ez lehetne: “Farma­­rek, válasszatok!” Az amerikai farmerek válasszanak, melyik megoldást akarják: Meg akarnak maradni a mostani rendezésnél, melynek lényege az, hogy a termelést korlátozni kell, a földek egy részét a termelésből ki kell vonni a kor­mány előírása mértékében s megmarad a paritásos ár­alátámasztás és megmaradnak a máris elviselhetetle­nül magas termésfeleslegek és tárolási költségek? Vagy, ha nem akarják a kormány beavatkozását a termelésbe, akarják-e a szabad piac visszaállítását, ami az árak leszállását és sok esetben farmok csődjét vonná maga után? (Ez a megoldás, mellesleg- megje­gyezve, nagyban emelné az amerikai farmtermékek versenyképességét a világpiacon.) Nem valószínű, hogy a farmerek — és képviselőik a kongresszusban — lemondanak az áralátámasztás és feleslegfelvásárlás áldásairól, viszont ez a rend csak úgy tartható fenn, ha a termelést szigorúan és nagy mértékben csökkentik s az elkövetkező évek során ösz­­szesen ötven millió aker szántóföldet legelővé, erdővé, parkokká alakítanak át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom