A Jó Pásztor, 1962. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1962-02-09 / 6. szám

AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA EGYES SZÁM ÄRA 20 CENT NO. ö. SZÁM The largest Hungarian Weekly in America THE GOOD SHEPHERD Beolvadt lapok: Kereszt, Egyetértés, Városi Élet, Amerikai Magyarság, Buffalo! Híradó, Philadelphiai Függetlenség, Newark! Hírlap, Bányászlap VOL. 42. ÉVFOLYAM Cleveland, New York, Buffalo, Newark, Philadelphia, South Bend Péntek, 1962 február 9 HALLÓ. ITT HŐSÖK BESZÉLNEK! PEKING — A kinai kommunisták a munka front­ján uj, katonásdi szójárást vezettek be. A munkás nem munkás többé hanem harcos. Egy munkáscsoport — munkahadtest. Munkaprogram, munkaterv — nagy csa­ta. Ha egy munkahadtest súlyos akadályok és nehéz­ségek előtt áll, hősiesen szembe kell nézni az ellenség­gel, hadat kell üzenni a magasságos mennyeknek. Nemcsak a szótárt, a meséket és a legendákat is militarizálják. Az a nő, aki jól végzi a munkáját gyár­ban vagy szénbányában vagy kőbányában, kitünteté­sül a Mu Kuei-ying nevet kapja, egy tizenegyedik szá­zadbeli mesebeli női hadvezér nevét. Amikor Shantung tartományban kinai munkarab­szolgák millióit a szárazság elleni hadjáratra behívták, a kinai lapokban nem nyolc millió dolgozóról volt szó, hanem nyolc millió Wu Sungról. Az a Wu Sung a 12-ik században élt és arról volt nevezetes, hogy csupasz kéz­zel le tudott teríteni egy tigrist. Shanghaiban a kommunista felsőbbség kirendelt három millió derék harcost a verebek elleni ofíenzi­­vára, mert a verebek sok kenyérmagot felfaltak. A já­rókelők sunyi mosolya kisérte a derék harcosok bősz attakját a csiripelő kártevők ellen. ABAB TESTVÉREK EGYMÁSKÖZT KAIRO — Nasser diktátor uj kampányt kezdett Szaudi Arábia királya — veszélyes ellenfele — ellen. Miután néhány évvel ezelőtt nem sikerült neki orgyil kosokkal eltétetni láb alól Szaud királyt, most a hiva­talos sajtó utján gyalázkodó kampányt indított eile ne. Azt írják a lapok Szaud királyról, hogy ő az ango imperializmus, az amerikai dollárok és a szép rabszol galányok rabja. Az Akbar cimü lap csufolkodik, hogy Szaud király utasította egyik főpapját, hogy kutassí ki, vájjon megtalálható-e a dollár szó a Korán szent könyvben. Egy másik lap karikatúrája azt mutatja hogy Szaud király négy uj feleséget fogadott fel. A KOPASZ CÉZÁR VARSÓ — Az állami nyomdában nyomtatták Ja­­cek Bochenski regényét: “Az isteni Cézár”. Már a 7000. példány repült ki a sebesen forgó nyomdagépből, ami­kor legfelsőbb helyről parancs jött: Azonnal leállítani a gépet! Mi történt! Cyrankiewicz tükörsima koponyáju miniszterelnök egyik főtisztviselője a regény olvasása közben eljutott a következő részlethez: Caesar, a ko­pasz római hadvezér egyedül ül sátrában és elmélke­dik.” Hiába, ami tény, az tény, szembe kell nézni a va­lósággal. Gallia nem adta meg magát.. A nép a szabad­ságot akarja és a rabságot gyűlöli.” Azonnal leállították a gépet, a regény nem jelen­het meg, mert hőse a kopasz Cyrankiewicz kommunista miniszterelnök az arcába vágta az örök igazságot, hogy a népek a szabadságot akarják és a szolgaságot gyű­lölik. Gallia (a mai Franciaország) népe szabad akart lenni és dacolt a római zsarnokságga.l. Lengyelország népe is szabad akar lenni és ha módját találja, dacolni fog az orosz zsarnoksággal. A kopasz miniszterelnöknek ez érthetően nem tet­szik, ezért az Isteni Cézár cimü regény nem jelenhet meg Lengyelországban. $300 MILLIÓ ... $500 MILLIÓ... MADRID — Spanyolországban Amerikának há­rom légi bázisa és egy haditengerészeti állomása van. Ezeknek a katonai állomásoknak felállítását Franco diktátor nagy összegekért, százmilliókért engedte meg. Az engedély 10 évre szól és a jövő évben lejár. Az en­gedély megújításáért Franco különféle legmodernebb fegyvereket követel: hadihajókat, repülőgépeket, raké­taölő rakétákat, stb. Az öt évre tervezett fegyverkezési program Amerikának körülbelül 300 millió dollárjába fog kerülni. Ezt az áldozatot feltétlenül meg kell hoznunk, mert hadvezetőségünk a spanyolországi bázisokat feltétle­nül szükségeseknek jelentette ki. Azért van okvetlenül szükség Franco földjén katonai bázisokra, mert a jövő év végével ki kell hurcolkodnunk a marokkói bázisok­ból. Azokat a marokkói bázisokat még akkor, a háború idején, állítottuk fel, amikor Marokkó francia fennha­tóság alatt állt. A függetlenné lett Marokkó királya a bázisok kiürítését követeli a jövő év végéig, mert a kelet-nyugati hidegháborúban semleges akar maradni. Lake Piacidnál (N. Y.) eltűnt egy B-47 jet. Az Air Force megfigyelői azt hiszik: a gép beleütközött Wright nevű hegy csúcsába és lezuhant. Hosszú ideig különleges osztagok hiába nyomoztak a gép után. . ,s Éi SZTRÁJKTÖRŐ GÉPEK Mostanában gyárakban és irodákban sok szó esik az automata csodagépekről, az eszes gépekről, amelyek oly sokat tudnak, hogy tudásuk már szinte ijesztő. A technika rohamos fejlődése némelye­ket arra a fantasztikus jós­lásra biztat, hogy az eszes gép idővel mindent fog tud­ni, minden számolási, könyve­lési, üzletvezetési, gyártási munka elvégzésére képes lesz. Azonkívül már most is né­mely iparban képes sztrájk­­törésre, belenyúl a kollektiv alkudozásba, lefogja a szer­vező. unionisták kezét. A vi­lág, amelyet a csodagép most formál, más lesz, mint az, amelyben felnőttünk. Itt egy ijesztő példa; A Gulf olaj finomító vállalat munkásai sztrájkba léptek. 3700 munkás és karbantartó alkalmazott távolmaradt a munkától. Tegnap és teg­napelőtt ilyen sztrájk a ter­melés megakadására, a gyári kapu becsukására vezetett. Nem igy most. A vállalat 600 felügyelő és technikai alkal­mazottja az eszes gépek se­gítségével zavartalanul to­vább folytatta a termelést és mindennap megtermelték a korábbi termelésnek 65 szá­zalékát. Ilyen tapasztalatnak mesz­­szemenő következményei van­nak. A munkaadók gerincét egyenesíti kolletktiv alkudo­zásnál érveiket és feltételei­ket erősiti az eszes gép. Az unió alkudozó képviselői gyengeséget éreznek tagjaik­ban, kénytelenek követelé­seikből engedni. Miután az automata gép munkásokat feleslegessé tesz, ritkulnak a sorok. Például az automobil ipari unió taglét­száma az egy és egyharmad millió rekordmagasságról le­szállt valamivel kevesebb —, mint egy millióra. Az acél­ipari az utolsó öt évben 200 ezer munkást elbocsátott és — a termelést fokozni tud­ta. A háború végén több mint 18 munkaóra alatt termeltek egy tonna acélt, ma elég 12 óra) Az AFL-CIO gazdasági szakértői azt mondják, hogy az utolsó hét évben egy és fél millió ipari munkás vált fe-' leslegessé és ennek fő okát az automata gép térhódítá­sában kell keresni. Az automata elleni védeke­ző harcban a szervezett mun­kásság két célért küzd: Az egyik a munkahely biztossá­ga, a seniority erősebb ki­­hangsulyozása, a másik a munkaidő leszállítása a mun­kabérnek (vásárlóképesség­nek) csökkenése^ nélkA A kollektiv alkudozásoknál’ mos­tanában könnyebb a meg­egyezés a bérek dolgában, an­nál nehezebb a “job” biztosí­tása. Ezen a vonalon még egy világ választja el a munka­adókat a munkásoktól. A munkaadók azt állítják, hogy garantált állás véreredmény­ben azt jelentené, hogy az üzem vezetése a munkaadó kezéből a munkások kezébe siklana át. Könnyű elképzel­ni, hogy egy üzemben keve­sebb a rendelés, kevesebb a munka, és a létszám csökken­tése tilos. Ez financiális ka­tasztrófába sodorhat egy vál­lalatot. Kennedy elnöktől kezdve, sokakat nyugtalanít az uj harci jelszó, amelyet Walter Reuther kiadott: 40 munka­óránál kevesebbet! Ha az ipar nem tud több munkásnak munkát biztosítani, a kor­mánynak kötelessége ez! A kormány teremtsen munkaal­kalmakat ! Csak furcsaság kedvéért említjük meg ezen a ponton, hogy pár évvel ezelőtt Mao Ce-tung, a kinai kommunis­ták vezére, Shanghaiban be­szédet tartott az ott mutat­kozott munkanélküliségről és egyszerű megoldást talált: Ha Yungnak nincs munkája, Tungtól elvesszük a munká­ja felét és Yungnak adjuk; igy ketten fele-fele munkát végeznek . . . Szükség tör­vényt bont, ami nekik jó, az alkalmasint nekünk is jó le­het. De — a nemzeti politi­ka nagy célkitűzése a szov­jettel való gazdasági versen­gésben az amerikai gazdaság, az amerikai termelés növeke­dése minden évben a mostani 3 százaléknál erősebb tem­póban. Ugyanez életbevágó szükségesség azért is, mert az európai szabad nemzetek versenye egyre élesebb és az amerikai versenyképességet olcsó termeléssel nem csak megtartani, hanem lehetőleg fokozni is kell. Nem csoda, hogy a Fehér Ház és a kongresszus tájékán idegenkedéssel fogadták az elmúlt hetekben azt a hirt, hogy New Yorkban a villany­szerek) munkások kivívták a heti 25 órás munkáid L * dollár rendes órabérrel, megtoldva ezt a napi egy túl­órával másfélszeres munka­bérrel, ami heti 30 órai mun­káért 161 dollárt tesz ki, de ha még egy túlórát válalnak, heti bérük 198 dollár lesz heti 35 órai munkáért. , Hiába érvel az unió azzal, hogy mily módon lehet elejét venni az automata gép felől fenyegető munkanélküliség veszélyének; az elnök és gaz­dasági tanácsadói ebben in­flációs veszélyt látnak, a dol­lár értékének csökkenésétől tartanak s az az álláspontjuk, hogy a munkabéreket sem­miesetre sem szabad nagyobb mértékben emelni, mint amily mértékben a munkások mun­kateljesítménye emelkedik, és ez — évi 3 százalék. Bármennyire meggyőzők az elnök gazdasági tanácsadói­nak érvei, rá kell mutatni arra, hogy a rövidebb munka­idő a jövő követelménye lesz. Még a' szovjetben is, ahol rabszijjon tartják a munkás­ságot, a munkaidő fokozatos leszállítását tervezik. Az au­tomata korszakában, amikor a gép oly sok munkás Kezet feleslegessé tesz, észszerűnek tetszik rövidebb munkaidő­ben több munkásnak foglal­koztatása. De hogy ez a mun­kanélküliség problémájának végleges és kielégítő megol­dása-e, az kétséges. Kiiimlnek a lágerek GENF. — Az Egyesült Nemzetek menekültügyi fő­biztosa Félix Schnyder évi beszámolójában közölte, hogy január elsején európai mene­külttáborokban már csak 8700 személy tartózkodott, szemben az előző újévi 15,000- el. Minthogy a főbiztos hiva­talának most elegendő pénz áll rendelkezésére, bízni le­het abban, hogy a jövő év közepéig az utolsó menekül­teket is ki lehet telepíteni a táborokból. A marrokói légi és tengeri bázisok felállításának költ­sége 500 millió dollár volt. Amit az amerikai helyőr­ségek nem tudnak elvinni, az Marokkó tulajdonába megy át. Hatalmas épületeket, mindenféle építménye­ket és felszereléseket ingyen kap Marokkó. Hírek a világ minden részéből TANGIER, Marokkó — Ez történt ebben a bolond világban: Amerika átengedett bizonyos időt az Ame­rika Hangja rádión a marokkói kormánynak. A marok­kói kormány ezt átengedte az algériai felkelőknek. Az algériai felkelők az amerikai rádión Franciaország el­len izgatnak — szövetségesünk ellen. BONN — Csak tüzszünet van a berlini konflik­tusban. A szerződés, amelyet Kruscsev a keletnémet szovjetzóna kormányával, vagyis önmagával megkötni szándékozik, írásban már készen van s Gromiko orosz külügyminiszter legutóbbi megbeszélései alkalmával azt meg is mutatta Thompson amerikai nagykövetnek. Az orosz kormány hivatalos lapja, az Izvesztija (amely­nek főszerkesztője Adzsubej, Kfuscsev veje, a napok­ban a Fehér Házban Kennedy vendége volt) azt irta legutóbb, hogy a berlini kérdésben a szovjet türelme kezd elfogyni . . . BONN — Nyugatnémetország legtöbb államában 1960-ban lejárt a határidő, melyen belül az ügyészsé­gek elfogadtak náci háborús bűnösök elleni feljelenté­seket. De — gyilkosság esetében nincs elévülés. így ebben az évben még több náci bűnös ellen lefolytat­ják a bűnvádi eljárást tömeggyilkosságok címén. So­ron vannak: Herman Krumey SS főtiszt, a Jeruzsálem­ben halálra ítélt Adolf Eichmann hadsegédje, és az Eichmann különítmény 14 más tagja; Richard Baer, az auschwitzi irtótábor parancsnoka és 30 bűntársa; Dr. Werner Heyde SS orvos, aki a német faj védel­mére gyógyíthatatlan betegek ezreit elpusztította; Al­fred Filbert berlini bankár, aki 1941-ben Oroszország­ban 11,000 zsidó agyonlövését rendelte el; Karl Wolff SS tábornok, aki zsidók ezreinek a treblinkai, lengyel­­országi irtótáborba szállításánál közreműködött. NAIROBI, Kenya — Swann honvédelmi minisz­ter jelentette a parlamentnek, hogy a legutóbbi 13 hó­nap alatt kommunista országok körülbelül 40,000 font sterlinget küldtek Kenyába itteni agitátoraiknak a kommunista aknamunka költségeinek fedezésére. El­mondta a miniszter azt is, hogy jelenleg 150 kenyai diák tanul a-vasfüggöny mögötti országokban, az ille­tő országok költségén.- TEL-AVIV, Izrael — “Káin Bélyeget Viselők” — igy nevezik magukat a német fiatalok, akik Johennes Milby protestáns lelkész vezetésével Izraelbe jöttek, hogy levezekeljék, amennyire tőlük telik, népük bű­neit, a nácik gaztetteit. Ezek a protestáns fiatalok elő­őrsei az utánuk következőknek, akik odahaza most szer­vezkednek. Mindegyikük kötelezi magát, hogy hat hó­napon át ingyen fog dolgozni. Az első különítmény már el is kezdett dolgozni a Negev pusztában egy ha­tármenti munkaközösségben. Lakáson és étkezésen kí­vül semmitsem fogadnak el. HAVANA — Három kubait, akiket városi közle­kedési eszközök bombázásával vádoltak, kivégeztek. A vád szerint a gyujtóbombákat az amerikai kémszolgá­lattól kapta a három kubai. BERLIN — A keletnémet szovjetzónában most oly televíziós készülékeket gyártanak, amelyek nem fogják a nyugatberlini és nyugatnémetországi küldé­seket. TOKIO — Japán halászok jelentik, hogy hetek óta orosz halászhajók cirkálnak a Kinai és a Sárga ten­ger vizeiben, de még egyetegyszer sem látták, hogy az oroszok halásztak volna. Elleben láttak 14 halászha­jón radar felszerelést. Az oroszok nyilván óceáni mé­réseket végeznek, felmérik a tenger medrét tengeralatt­járók részére. TAIPEI, Formosa — Február 5, a kinai újév, al­kalmából a kinai nacionalista kormány Formosa szi­getéről kedvező nyugati szelek szárnyán, léggömbök­höz kötött csomagokban, százezer gyűrűt küldött a kommunista uralom alatt élő kinai testvéreknek. A gyűrűkbe Cu Ju (Szabadság) volt bevésve. CSAK AZÉRT IS! Kennedy elnök elrendelte a Kubával való árucse­re csaknem teljes beszüntetését. Nem jön be az ország­ba több dohány, gyümölcs és zöldség s ez 35 millió dollárral csökkenti Castro felforgató propaganda kincs­tárát. De mivel mi nem akarjuk Kuba ártatlan népét károsítani, tovább is szabad az orvosságok és egyes élelmiszerek kivitele Kubába. Mit szólt ehhez a körszakállas vasgyuró, Fidel Cast­ro: Csak azért is terjeszteni fogjuk forradalmi eszméin­ket a latinamerikai államokban!

Next

/
Oldalképek
Tartalom