A Jó Pásztor, 1961. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)

1961-08-25 / 34. szám

EMLÉKEZÉS TILDY ZOLTÁNRA Norvégiában 34 angol iskolás gyerek lelte halálát, amikor repülő­gépük, a rossz látási viszonyok következtében, nekiütközött egy hegycsúcsnak és lezuhant. A képen a repülőgép roncsai láthatók. A MAGYAR FOLD TITKAI (EEG). — Augusztus 3-án, 72 éves korában Budapesten meghalt Tildy Zoltán, volt köztársasági elnök, a második világháború utáni magyar po­litikai élet egyik vezető alak­ja. 1889-ben született, refor­mátus teológiai tanulmányait Pápán és az észak-i.országi belfasti akadémián folytatta. Mint fiatal lelkész 1916-ban belépett a Nagyatádi Szabó István által alapított és veze­tett Kisgazda Pártba. Egyhá­zi téren széleskörű publicisz­tikai tevékenységet folyta­tott, egyik alapítója volt a bu­dapesti Sylveszter Nyomdá­nak, kiadója és szerkesztője egyházi hetilapoknak. Később a tiszántúli , szeghalmi gyü­lekezetnek lett lelkipásztora. Egyházi funkciói mellett nagy érdeklődéssel fordult a parasztság politikai megszer­vezése felé. 1930 októberében Békésen résztvett a Független Kisgazda Párt megalakításá­ban és annak egyik vezető sze­mélye lett. 1935-ben a Göm­bös Gyula által vezetett viha­ros választáson bekerült a par­lamentbe. 1989-ben újravá­lasztották. Belpolitikában a földreformért, szociális tör­vényhozásért harcolt, külpoli­tikailag a hitleri német szö­vetséggel szemben a magyar függetlenség megőrzéséért, 1941-ben a Szovjetunió elleni hadbalópést és az Egyesült Államok és Nagy-Britannia elleni hadüzenetet nem sza­vazta meg. Követelte a ma­gyar csapatok visszavonását a magyar határok védelmére. 1944 március 19-én a bevonuló német Gestapo le akarta tar-, tóztatni, de sikerült illegali­tásba mennie. Helyette hason­ló nevű fiát fogták el és tar­tották fogva túszként októ­ber 15-ig. A német megszállás alatt egyik vezetője volt az el­lenállási mozgalomnak. 1944 szeptemberében Szakasits Ár­páddal együtt egy éjjel a há­borúból kiugrásra készülő Horthy Miklós kormányzóval a Várban tárgyalásokat foly­tattak. A kiugrás nem sikerült a nyilas Szálasi-puccs után Tildy Zoltán Budapesten rej­tőzött. 1945-ben ő lett a Kisgazda Párt vezére. Sikerült elhitet­nie a kommunistákkal, hogy a budapesti törvényhatósági vá­lasztásokon a Kisgazda Párt nem kaphat többet 15-20 szá­zaléknál (A kommunisták 75- 80 százalékos budapesti győ­zelemmel számoltak mert Rá­­osi a szociáldemokrata párt­tal puccsszerűen létrehozta a “munkásegységet”) A Kisgaz­da párt viszont abszolút több­séget kapott a fővárosban, majd az országos választáso­kon is. Tildy Zoltán lett a mi­niszterelnök, majd 1946 feb­ruár 1-én a kikiáltott köztár­saság első elnöke. Tildy Zoltán politikai elkép­zelése azon alapult, hogy a Nyugat aktiv segítségére nem lehet számítani és ezért szov­jetbarát politikát kell foly­tatni, de minden erővel fenn kell tartani a parlamentáris és demokratikus államberende­zést. A kommunista párt erő­szakpolitikája azonban egyre jobban kibontakozott, és kezd­ve az “ö'sszeesküvési” perrel, működésbe lépett a Rákosi-fé­­le “szalámi” politika, mivel szemben a köztársaság elnöké­nek már nem volt ellenszere. Szökésre határozta el magát, hogy evvel a világ felé demon­strálja, hogy Magyarország gyarmattá vált. A szökést ve­­je, Csornoky Viktor — előbb a washingtoni magyar követ­ségen diplomata, majd kairói követ — készítette elő. A terv­be beavatták Péter Jánost, Tildy bizalmasát, aki azonban akkor már az ÁVO kémje volt. így Péter segítségével haza­hívták Csornokyt, azonnal le­tartóztatták és 1948 decembe­rében kivégezték. Tildyt 1948 augusztus 4-től a Budakeszi­­uti Weiss Manfréd villában tartották szigorú AVO-s őri­zet alatt egészén 1956-ig, Rá­kosi bukásáig. 1956 augusztusában, Dobi István kérésére Tildy újra megjelent a politikai életben és szerepet vállalt a Hazafias Népfrontban. Szeptemberben a Mezőgazdasági Kiállításon nyilatkozott először a sajtó­nak. Október 17-én résztvett a Petőfi Kör termelőszövetke­zeti vitájában. Október 27-én Nagy Imre államminiszternek hivta meg kormányába. A forradalmi kormányban, Nagy Imre után neki volt legjelen­tősebb szerepe. Október 30-án Mikoyan (Szuszlov jelenlété­ben) vele tárgyalta meg a szovjet csapatok kivonását. A forradalom vérbefojtása után teljesen visszahúzódott, 1957 május 4-én letartóztat­ták. A Nagy Imre perben az­zal vádolták, hogy ő hozta vissza Mindszenty József her­cegprímást a politikai életbe és felvette a kapcsolatot Nagy Ferenc volt miniszterelnökkel, aki Tildyn keresztül biztosí­totta a Nagy Imre kormányt, hogy az emigráció támogatja az ország függetlenségére és semlegességére irányuló tö­rekvéseit. Idős korára és a hi­vatalos jelentés szerint “meg­bánást” mutató magatartásá­ra való tekintettel 6 évre Ítél­ték. Ugyanezen a jogcímen 1959 áprilisában amnesztiá­ban részesült. Kiszabadulása után teljesen visszavonultan élt Budapesten. Vízzel töltötte meg a pálinkásílaskót MISKOLC. — Az egyik ózdi büfé vezetője sorozatosan el­sikkasztotta a napi bevétel egy részét. Az üres üvegeket víz­zel töltötte meg, úgy vetette fi a leltárba, mintha pálinká­val lennének tele. Az ellenőr­nek eszébe sem jutott megnéz­ni az üvegek tartalmát, és igy sikerült az üzletvezetőnek 32,000 forintot “keresni”. Vé­gül, hogy leplezze magát, egyik barátjával önbetörést követett el. A rendőrség a tet­tesek személyét felfedte, s a bíróság elé kerültek. A büfé vezetőjét másfél évi, társát nyolchónapi börtönbüntetésre ítélték. MÉH KERINGŐ GRÁC. — Dr. Karl Frisch egyetemi tanár 40 éve figyeli a méhek életét, és tanulmá­nyozza különös, tánchoz ha­sonló mozdulataikat. Rájött arra, hogy a méhek táncnyel­vén tudják meg egymástól a nektárban gazdag virágok pontos helyét. Minden méh­kasban 6—8 méh végez hír­szolgálatot: ők a felderitők. Kikémlelik a méhkas környé­két és uj mézforrások után kutatnak. Ha felderítő utjuk­­ról visszatérnek, táncmozdu­latokkal értesítik társaikat a szükséges tudnivalókról. A mozdulatokat a méhek töké­letesen megértik, még azt is, hogy milyen irányban, milyen távolságban találhatják meg a nektárforrásokat. A felderitők tancmozdula­­tai sokfélék. Legtöbb a kerin­gő mozgás. Az imbolygó moz­gásokkal pedig a hírszerzők a távolságot jelzik. A virágok fajtáit a magukkal hozott il­lattal árulják el. Minden méz­­gyüjtő méhecske a repülés megkezdése előtt kap egy pa­rányit az illatanyagból. Frisch professzor tapasztal­ta, hogy a hírszerzők a tánc­­mozdulatokkal olyan pontos közléseket adnak, hogy tár­saik még a két mérföld távol­ságon túl fekvő virágágyakat is megtalálják. 0TTÖ - NEM TRÖNKÖVETELÍ BECS. — Dr. Habsburg Ot tó megszűnt trónkövetelő len ni, amikor hüségnyilakozatol juttatott el az osztrák kor mányhoz, amelyben kifejezet ten elismeri az osztrák köztár­sasági alkotmányt, Habsburg Otto ebben a nyilatkozatbal ünnepélyesen kötelezte magát hogy hü polgára lesz a köztár saságnak. A nyilatkozat alapját a: 1919 áprilisában megszava zott alkotmányszakasz képezi, az úgynevezett “Habsburg törvény”, amely a volt ural­kodói család tagjait kitiltja Ausztria területéről és csak, azzal a feltétellel engedi meg visszatérésüket, ha hűségnyi­latkozatot tesznek. Az idők folyamán a Habs­burg család tiz tagja tett ilyen nyilatkozatot és most végül sor került Ottóra is, aki a csa­ládfő szerepét tölti be. Otto a köztársaság kikiáltása óta csak egy ízben 1945 tavaszán járt Ausztriában, amikor rö­vid időt töltött Tirolban. A hűségnyilatkozat érvény­be lépéséhez a kormány, va­lamint a parlament alkot­mánybizottságának jóváha­gyására van szükség, amelyet azonban egyszerű szótöbbség­ei is meg lehet szerezni. Dr. Petermann helyettes minisz­terelnök jelezte, hogy a szo­ciáldemokrata párt valószínű­leg nem fogja megszavazni ezt a jóváhagyást. Az ellenkezés valószínűleg annak a követ­kezménye, hogy a hűségnyi­latkozat nyomán Ausztriában ismét napirendre került a Habsburgok kérdése és arról olyan heves közéleti vita folyt, amilyenre 40 év óta nem volt példa. Kolhozparasztok he­lyett, a halál aratott SZOLNOK. — A Kőröste­­tétlenbe vezető szolnoki út­szakaszon a szajoli Vörös Cse­pel Termelőszövekezet'23 ara­tót szállított á közeli Kocáéi községbe. Szabó Miklós, a szö­vetkezet gépkocsivezetője sza­bálytalanul átadta a volánt Vágó Lajosnak, aki a Buda­pesti Kenyérgyár gépkocsive­zetője, és nyári szabadságát aratással töltötte Szájólban, Vágó a megengedettnél na­gyobb sebességgel hajtott, az utkanyarulatnál a kocsi az árokba fordult, és maga alá temette az aratókat. A teherautón aratószerszá­mok, kaszák, villák, gereblyék voltak, ez tetézte a bajt. Az autó utasai közül Oláh László és Oláh Pál a helyszinen meg­halt, és csupán egy fiatalem­ber kerülte el a sebesülést. A mentőautók 22 súlyos sebe­sültet szállítottak agyrázkó­dással, belső zuzódásokkal és egyéb sérüléssel a szolnoki kórházba, ahol Pélyi József és Matuz Mihály is meghalt. Je­lenleg 6 súlyos sebesült éle­téért küzdenek az orvosok. A rendőrség a két gépkocsi­­vezetőt letartóztatta. RABOK SZAVA BUDAPEST. — A Népsza­badság hevesen támadja Ken­nedy elnököt a Rabnemzetek Hete újabb megrendezéséért: “Az Egyesült Államok ifjú elnöke alig félesztendős, sike­rekben nem éppen gazdag Fe­hér Ilázbeli pályafutása után most, úgy látszik, egyik-másik kérdésben Eisenhower nyom­dokaiba lép, kinek politikáját pedig olyan hevesen ostoroz­ta, amikor választási beszé­deiben azt ígérte: “Uj hatá­rok” felé vezeti majd az ame­rikai népet és uj, reálisabb mederbe tereli az Egyesült Államok politikáját. Ámde a “rab nemzetek heté-”nek újra való megrendezésével éppen­séggel nem uj politikát foly­tat, nem uj szellemet honosít meg, hanem a régit és a rosz­­szat eleveníti fel. Pedig a hír­hedt ‘hét’ még elődje idején BUDAPEST. — Sok titkot rejt még magában a föld Ma­gyarországon. Közel félszáz helyen folynak ásatások, ku­tatások. A régészek azt kutatják, hogyan éltek őseink, miképen alakultak, fejlődtek és tűntek, el társadalmak, vallások, le­gendák, mint hatottak égy­­másra az ókor és középkor tu­dományos, társadalmi és kul­turális áramlatai. Az, idei ásatási program egyik legjelentősebb része a szombathelyi Isis templom fel­tárása. Pécsett a megyei könyvtár udvarán, sorra ke­rülnek napfényre őskeresz­tény sirok, festett római sir­­kamrák. Mezőcsáton bronzko­ri temető feltárásán munkál­kodnak, Keszthely közelében egy a vár település felől hord­ják el a földréteget. Dolgoz­nak a régészek a régi eszter­gomi várfalak kiásásán, a nagyh'arsányi római telepü­lés feltárásán, a tácfövegpusz­­tai római villanegyed párat­lanul értékes leleteinek kon­zerválásán, s a visegrádi Sa­­lamon-tomya helyreállításá­hoz szükséges építési szintek vizsgálatán. VASAT OLVASZTOTTAK EZER ÉV ELŐTT Az ásatások másik csoport­ját a véletlen indítja el. Pél­dául ez év első felében több, mint 150 jelzés érkezett a Magyar Nemzeti Múzeumba. Simon Lajos kiskunlacházi idős parasztbácsi girbe-görbe betűkkel azt irta, hogy régi pénzekkel telt cserépedény fordult ki — ásója nyomán — a földből. Néhány nap múl­va már indult is a régész Kis­­kunlacházára. Az ez évi ásatások legérde­kesebb része az Aggtelek mel­letti Imolán és Kőszergfalván folyik, ahol a kohászattörté­­neti-bizottság kutat legrégibb ipari emlékeink után. Mindkét helyen a 11-12 századból való vaskohókat tártak fel: olvasz­tókemencéket, fujtatócsöve­­ket, olvasztásra szánt érce­ket. Az imolai vaskohót rövi­desen Budapestre szállítják, ami nem lesz kis munka, hi­szen a lelet súlya közel hét tonna. A kőszegfalvi vasol­­vasztó-kemenee a diósgyőri kohászati múzeumba kerül, mint becses ipari emlék. ATTILA SÍRJA ÉS A SIRATÓ-DOMB Hatalmas kötegeket tesz ki az a sok levél, fantasztiku­­sabbnál, fantasztjkusabb fel­sem volt több mint barátság­talan, sőt provokációs gesztus a népi demokráciák iránt. So­kan emlékeznek még, miként hangoztatta az uj elnök, hogy szeretné normálisabbá tenni az Egyesült Államok viszo­nyát a “keleteurópai orszá­gokkal.” Nos hát, az újabb ‘héttel’ mindössze újabb bi­zonyítékát adja annak, meny­nyire eltérnek mai tettei teg­napi szavaitól. A régi és rossz politikai örökség vállalása, folytatása csakis a régi és rossz eredményeket hozhatja Kennedynek.” tevéseket tartalmazó dolgo­zat, amely ezzel a kérdéssel foglalkozik: Hol van Attila sírja, hármaskoporsója? Épp a közelmúltban tártak fel a Tolna megyei Mőzs köz­ség közelében egy hun temetőt és a 21 sir közül kilencben zsugorított koponyát találtak. A hunok életének megismeré­se talán elvezethet bennünket egyszer — Attila sírjához is... Igen érdekes munka a le­gendák forrásainak kutatása is és gyakran meglepő ered­ményre vezet. Nemrég folgal­­koztak azzal a legendával, amely szerint a tatárjárás ide­jén egy falu népe — a mai Nagykőrös tájékán — a tatá­rok elől egy közeli földvárba menekült. A tatárok hajtóva­dászatot indítottak, és el is fogtak egy falubeli fiatalem­bert, akit a szökevények búvó­helyéről faggattak. Ám a fiú megőrizte titkát, s bátran állt a tatárok nyilai elé. Azon a helyen ,ahol a kivégzés tör­tént, a falu lányai minden év­ben Össze gyülekeztek, hogy megsirassák a bátor legényt. A szájhagyamány szerint in­nen ered a Nagykőrös mellet­ti Sirató-domb elnevezése. Valóban megtalálták a föld­várat az egykori falu közelé­ben a Sirató-dombon pedig szarmata településre és a 3-4- ik századból való temetőre bukkantak. A halálra nyila­­zott fiú sírját nem találtuk meg, de a legenda forrása az­zal bizonyítást nyert. Garai Tamás. SZERKESZTŐI ÜZENETEK A. Sz., Brooklyn, N. Y. — Ön és felesége a forradalom után jöttek Amerikába, polgá­rosodás előtt állnak és kérdik, hogy ha meg akarják tartani magyar állampolgárságukat, ez nem lenne-e befolyással az amerikai állampolgárság el­nyerésére. De bizony akadálya lenne a polgárosodásnak, mert az ál­lampolgári hüségesküben az uj polgár egyedül az Amerika iránti hűségről tesz hitvallást, kizárva minden más állam vagy államfő iránti hűséget. Ha később esetleg Magyar­­országba el akarnak látogatni, a magyar vizűm megszerzése oly körülményektől függ, me­lyek nincsenek összefüggésben a szándékozott kettős állam­­polgársággal. Azt, "hogy a for­radalom után kivándoroltak­nak adnak-e vagy nem adnak vízumot, a mindenkori ma­gyar rendelkezések szerint döntik el. A kádárista rende­letnek, amelyet lapunkban ol­vasott, az az értelme, hogy az úgynevezett disszidenseket hazacsábitsák és esetleg meg­szerzett amerikai állampol­gárságuk feladására rábírják. GRŐSZ ÉRSEK: ARANYMISÉS Grősz József, a kalocsai egyházmegye érseke a napok­ban mondotta aranymiséjét az érseki székesvárosban. AFRIKAI DIÁKOK MIT TANULNAK IZRÁELREN ÉS MIT M0SZKVÁRAN JERUZSÁLEM. — A Chéfer-völgyi Rupin mező­­gazdasági intézetben ünnepélyes keretek között osztot­­ák ki a diplomákat 100 afrikai hallgató részére, akik légyhónapos továbbképző kurzuson vettek részt. A liákok, akik Kenyából, Ugandából és Tanganyikábói iöttek, mezőgazdasági kooperációs szervezést tanultak. A záróünnepélyen jelen volt Golda Méir külügy­miniszter, aki a végzettekhez intézett beszédében töb­bek között ezeket mondott: “Mi tapasztalatból tudjuk, rogy a függetlenség csak keret, amelyet megfelelő tar­talommal kell megtölteni. Emlékezzetek arra, hogy ba­­,’áti országban voltatok és ez a barátság nem csak po­litikai jellegű, hanem igaz, mély emberi barátság’’. LONDON. — A Sunday Telegraph közölte Antho­ny Okotase nigériai diák nyilatkozatát, amely szerint a szovjet titkos szolgálat azzal bizta meg, hogy kommu­nista összeesküvést szervezzen Nigériában. A múlt év februárjában, amikor Londonban diákoskodott és tel­jesen pénz nélkül maradt, a szovjet nagykövetség egyik hivatalnoka rávette őt, hogy iratkozzon be a moszkvai egyetem jogi fakultására, ahol teljesen ingyenesen hallgathassa a nemzetközi jog tanfolyamát. Okotase Moszkvába utazott, de nemzetközi jog helyett a marxis­ta-leninista elméletről szóló előadásokat kellett hall­gatnia, majd egy tanfolyamra irányították, ahol más afrikai diákokkal együtt a szabotázsban képezték ki. Ez év januárjában visszaküldték Londonba, hogy más afrikai diákokat is beszervezzen és működésének eredményeiről jelentést tegyen a szovjet nagykövet­ségnek. A szovjet nagykövetségen átadtak neki politikai tervet a hatalom átvételére Nigériában. Ebben a terv­ben ezek a kommunista módszerek szerepelnek: gyil­kosságok, terrorizmus, gyújtogatás, megfélemlítés és társadalmi nyugtalanság szitása. Okotase megijedt ettől a tervtől, amelynek három éven belül kellett volna a hatalom elfoglalásához ve­zetnie, és megszüntette kapcsolatait a kommunistákkal. KÉT KÉZZEL MARKOL PRÁGA. — Ghana afrikai szovjetbarát elnöke, Dr. Nkrumah, amikor útban Moszkva felé, itt járt, tanko­kat és ágyukat rendelt a pilseni Skoda gyártól. Az ágyuk és tankok kíséretében Ghánába utaznak cseh kiképzők és agitátorok. WASHINGTON, r— Dr. Nkrumah közölte Sargent Shriverrel, a Peace Corp főnökével, hogy szívesen lát Ghánában amerikai tanítókat, de — csakis olyanokat, akiknek oxfordi vagy cambridgei vagy hasonló nívójú tanultságuk van. NAPRÓL-NAPRA Mi történt Berlinben? A kommunisták cseleked­tek, a szabad világ diplomatái tanácskoztak. Brandt, berlini főpolgármester kétségbeesetten táviratozott Kennedy elnöknek: “Berlin népe tetteket vár.” Dr. Klocskó orosz kémikus nemzetközi kémiai konferenciára Kanadába utazott és ottmaradt, politi­kai menedékjogot kért. Sztalin-diját és Lenin-diját most Kruscsev visszavonhatja. Uj amerikai mübolygó 50,000 mérföld magasság­ba emelkedett, kering a föld körül és műszereivel jelzi az űrhajózást veszélyeztető világüri sugárzásokat. A keletnémet koncentrációs táborból, — amelyet eddig keletnémet szovjetzónának neveztünk —, már csak kevesen tudnak átszökni a szabad országrészbe. E kevesek közt volt egy napon kilenc keletnémet rend­őr-katona. Kennedy elnök 10 évre szóló 20 billió dolláros fej­lesztési tervét a latin-amerikai országok kormányai — a kubai kivételével — elfogadták s vállalták messze­menő reformok végrehajtását népeik javára. Kuba a tervből kizárva marad, amig Moszkva fennhatósága alatt áll. Kruscsev örmény jobbkeze, Mikoján, Tokióban azt követelte, hogy Japán mondja fel a japán-amerikai vé­delmi szövetséget. A kormánypárt ezt a szemérmetlen mesterkedést Japán belső ügyeibe való illetéktelen be­avatkozásnak bélyegezte meg. Ez volt az első eset Japán történetében, hogy a kormány saját vendégét nyilvánosan kritizálta. Árdrágitó összebeszélés miatt vád alá helyezték három nagy gyógyszergyár — Pfizer, Cynamid és Bris­tol-Myers — vezetőségeit. Turisták külföldön vásárolt tárgyakat csak 100 dollár értékig hozhatnak be magukkal, az eddigi 500 dollár értékhatárt uj törvény érvénytelenitette. A 100 dolláros értékhatár 1963 junius 30-ik marad érvény­ben. Johnson alelnök berlini látogatása és 1500 ameri­kai katona Berlinbe érkezése megnyugtatóan hatott a nyugat-berliniekre. De tovább is nyugtalanítja őket az, hogy tetteket inkább Kruscsevtől, mint Kennedytől várhatnak. Kruscsev “birtokon belül’’ van, kedvezőbb helyzetből vezényli a stratégiát. A J ó PÁSZTOR a rvrnAr: 0HAZAI HÍRADÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom