A Jó Pásztor, 1961. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)
1961-09-29 / 39. szám
**ss A Jó PÁSZTOR íL OLDAL MEGTANULHATNAK-E AZ ÁLLATOK BESZÉLNI? A számoló ló, az éneklő kutya, a beszélő papagáj — az állatvilág legnagyobb szenzációi. — De hiszen ezek az állatok gondolkoznak! — kiált fel akaratlanul is a néző. Hát meg lehet tanitani az állatot? Vagy talán tudnak egymás között “állatnyelven” beszélgetni? Ezzel a kérdéssel sokan foglalkoztak. Különösen a csimpánzok beszéde érdekelte nagyon a kutatókat, hiszen a csimpánzok annyira hasonlitanak az emberre! Ezek a majmok különféle hangokkal jelzik érzéseiket. Egy amerikai kutató sokáig figyelte csimpánzait, és 32 “csimpánzszót” jegyzett fel. íme néhányat közlünk belőlük. “Ki?ah” — kiáltott fel a nőstény csimpánz, amikor a him megütötte. Amikor pedig megharapta, igy sikitott: “Ai! Ai!” A him csimpánz ismerőseinek közeledését barátságos “Gho! Gho! Gho!’’ hangokkal fogadta. Ha nagyon ingerült lett, ezt mondta: “Vhah! Vhah!” Ha pedig éhes volt, és az eledelt hozták, igy kiáltott fel “Vhoah”. A csimpánz nevetni is tud, ilyenkor igy tesz: “Kah-kah, kah-kah, kah-ah-ah”. Ez tényleg már hasonlit egy kicsit a nevetésre. Egyébként a fiatal csimpánz nagyon csiklandós. Ha a hónalját megcsiklandozzák, úgy vihog, mint a kisgyermek. Ezek a “szavak”, helyesebben hangok, azonban nem fejeznek ki gondolatokat — csupán érzelmeket. Örömet, haragot, ijedtséget, éhséget. Persze, az érzelmi élet már a magasfoku értelem tanujele. Ha nem is mondhatjuk tehát, hogy a csimpánz, az emberszabású majom gondolkodik azt nyugodtan állithatjuk, hogy a gondolkodás bizonyos kezdetleges elemeinek a birtokában van. Ugyanez a helyzet az “éneklő kutyával”. A kutya is hangulatát fejezi ki akkor, amikor érzelmes hangon vonit a holdvilágra, vagy zenekiséretre “énekel” — azaz folyamatos vonitó hangot hallat. És a számoló ló? Itt bizony az idomitót kell lelepleznünk. A lovat nem lehet a számolásra megtanítani, mint ahogyan a majmot sem, pedig az fejlettebb agyvelejű állat. A számoló ló — trükk. Az irodmitó számol és a lónak hanggal vagy mozdulattal adja tudtára, hogy meddig dobbantson, a lábával. Fáradságos munka betanítani a lovat arra, hogy bizonyos jelre kezdjen el ütemesen dobbantani és a dobbantást bizonyos idő után hagyja abba. Ha jól sikerült a mutatvány — kockacukrot kap. A reflexet ebben az esetben is a táplálkozási ösztönhöz kapcsolják. No és a beszélő papagáj? Az ő szavai mögött sincs gondolat. Pusztán hangutánzásról van szó, minden értelem nélkül. Az állatokat tehát nem lehet megtanítani beszélni. A LELEMÉNYES SZÍNIGAZGATÓ y Richard W. Maplesonról (1882—1901), a londoni “Her Majesty’’ színház igazgatójáról néhány nagyon érdekes dolgot mond el egy angol színházi újság. Mapleson, mint nyugalmazott ezredes csapott fel színigazgatónak és hírnevét azzal a fogással alapította meg, amellyel a “Faust” operának nagy sikert szerzett. Ugyanis heteken át hirdette, reklámozta az operát és két nappal a bemutató előtt nem kelt el több jegy, mint harminc font áru. A szégyenletes bukás biztosnak látszott. A színháznál mindenki kétségbe volt esve, csak Mapleson volt nyugodt. Az előadás előtt két nappal óriási táblákat akasztatott a színház elé, rajtuk öles betűkkel ez a felírás: “Az első három előadásra minden jegy elfogyott.” Amig ezek a táblák kint lógtak, a színház egész személyzete azzal foglalkozott, hogy a három első előadásra szóló jegyeket osztogatta az ismerősöknek ingyen. Másnap egész nap fölbérelt tömeg tolongott a pénztár előtt jegyért, de jegyet kincsért sem adtak. Erre egy élelmes ember megvásárolt minden jegyet, ami a negyedik előadásra még kapható volt, és nem járt rosszul, mert ezeket már háromszoros áron is szívesen megvette a közönség. A siker megvolt és a “Faust”-ot heteken át adták zsúfolt nézőtér előtt. Mapleson ezredes nemcsak a közönséget ismerte, hanem a színészeket is. Egyszer “Rigoletto”-t adták. Előadás közben egy szolga rémülten rohan az igazgatóhoz: Mongini, aki a herceget játszotta, nem akart tovább játszani! Sőt, Mongini megöl mindenkit, aki közelébe jön! Mapleson nyugodtan ment át a dühös művész öltözőjébe. A széphangu olasz valósággal tombolt. Pongyolában volt és karddal hadonázva ordítozott: — Megölöm azt a gazembert! Megölöm! Egy percig sem játszom tovább! Elmegyek ebből a nyomorult országból! — Hát mi a baja? — kérdi Mapleson. — Az a gazember szabó! Két centiméterrel bővebbre csinálta a köpenyeget, pedig azt mondtam, két centiméterrel szükebbre csinálja! Mapleson nyugodtan mondta: — A szabó el van csapva. Sőt elcsapom a lányát is, aki karban énekel. Ennek a kijelentésnek csodálatos hatása volt. Mongini énekelt, tömérdek tapsot kapott és előadás után felkereste az igazgatót. — Csak azt akarom mondani, — szólt halkan, — Fehér tisztek vezették kezdettől fogva a katangai csapatok küzdelmét. “Ne nyúlj hozzám!” EGY IBÖ REGÉNYES SZABADSÁGHARCA 100 esztendővel ezelőtt iszü- Ietett Jósé Rizal nevű filipino iró és erről az évfordulóról szerte a világon megemlékeztek írók, költők, tüdősök — és szabadságharcosok. Rizal egyetlen nagy regénye annakidején bejárta a világot és a kritikusok és a közönség körében egyaránt hatalmas sikert aratott. Nemrégiben készült el a regény angolnyelvü fordítása is. Úgy tűnt, mintha az irót egyidőre elfeledte volna a világ, most azonban, születésének századik évfordulóján és az egyre-másra fellobbanó szabadságküzdelmek korában — ismét emlékeznek Jósé Rizalra, a Fülöp Szigetek egyik legkiválóbb Írójára és a 19-ik század áldozatkész, regényes életű szabadságharcosára. Rizal spanyol nyelven irta regényét, amelynek azonban latin címet adott: Noli Me Tangere. (Ne nyúlj hozzám!) A regény hőse egy Ibarra nevű fiatal filipino, aki életét a spanyol hódítók elleni küzdelemnek szenteli 'és hazáját, a Fülöp Szigeteket :fel akarja szabadítani az elnyomók uralma alól. . RIZAL ÉS PETŐFI Jósé Rizal nemcsak iró volt, hanem orvos, filozófus, régész, világutazó, sőt, életrajzírói feljegyzik: kora egyik leghíresebb és legismertebb kard vívó jaként tartották számon. Rizal fiatalkorában hagyta el hazáját, a Fülöp Szigeteket, hogy Madridban fejezze be orvosi tanulmányait. Ott irta regényét, amelynek befejezése — az iró önéletrajzában tett megjegyzés • szerint — mintegy bét esztendőt vett igénybe. A regény nyilvános f orgalombahoz atal ár ól, természetesen, szó sem lehetett a spanyol kormányzat alatt. Jósé Rizal, aki ekkor már az orvostudományok doktora volt, elhagyta Madridot és Berlinbe költözött, ahol orvosi gyakorlatot folytatott. Itt jelentette meg először regényét — a nycimdaköltségeket és az egyéb kiadásokat ter. mészetesen neki kellett fedezni. Amikor a regény bejárta egész Európát és titokban eljutott a Fülöp Szigetekre is, olyan óriási irodalmi és forradalmi hatást keltett, amelyhez hasonló nem sok akad a világirodalom történetében. Talán Harriet Beecher Steve "“Tamás bátya kunyhója” eimü regény-e eredményezte ugyanezt a forrongó . lelkesedést az amerikai polgárháborút -megelőző években. S még egy alak magaslik ki a világbirodalom évezredeiből, akinek miivel ilyen hatást keltettek és ennyire közvetlen kaapesolatiban állottak kora szabadságharcaival: Petőfi Sándor. Rizal és Petőfi nemcsak nagy irók, hanem igaz emberek is voltak, akik népük szabadságáért küzdöttek és irodalmi munkásságuk nem választható el ettől a harctól. S népüket felszabadítani akaró irodalmi, társadalmi és politikai harcukért mindketten — életükkel fizettek. KÉZZEL MÁSOLT KÖNYV ’ Carlos Romulo filipinó diplomata elmondotta önéletrajzában, milyen hatást keltett a “Ne nyúlj hozzám!” a Fülöp Szigeteken. Romulo szerint a regény a legnagyobb titokban járt kézről-kézre, mivel csupán egyetlen példányát csempészték a Fülöp Szigetekre és a spanyol hódítók szigorú cenzúrája következtében nem volt ajánlatos tudatni a zsarnokokkal: ki olvassa a könyvet, amelynek szerzőjét egyébként a spanyol kormányzat — távollétében —- a regény Berlinben történt megjelenése után, jelképesen halálra Ítélte. Azt jelentette ez, hogy Jósé Rizal sohasem térhetett vissza Spanyolországba, vagy a Fülöp Szigetekre, anélkül, hogy életét kockáztassa. Könyve azonban olyan népszerű volt, hogy egyik titkos olvasója elhatározta: kézzel lemásolja. És nekifogott a mimikának, amely a regény terjedelmiét tekintve, emberfölöttinek volt mondható. S amikor hónapok áldozatos, titokban végzett, éjszakai másolásával elkészült —- még egy példány állt a rajongó olvasók rendelkezésére. S az első példa követőkre talált: olvasók lemásolták újra és újra kézzel a regényt, hogy azt minél többen olvashassák. SORTÜZ! 1896-ban, karácsony után, végül is, Jósé Rizal elhatározta: megkockáztatja a hazatérést. — Sehol sem olyan kék az ég, mint hazámban — mondotta egyik barátjának Berlinben. S a következő napon elutazott hazájába, a Fülöp Szigetekre, amelynek kék ege után vágyott. Hazautazott népéhez, amelynek szabadságáért küzdött. Hazaérkezett és alig telt egy hónap, a spanyol kormányzat elfogta és a már előzőleg hozott jelképes halálos Ítéletet a gyakorlatban is végrehajtották. A kivégzőosztag katonái felemelték puskájukat és élesen hangzott a parancsnokló tiszt vezényszava a levegőben: — Sortüz! A következő pillanatban Jósé Rizal a földön hevert és szája szegletén apró vérpatak csurrant. A nagy költő és szabadságharcos örökre elnémult. Adófizető nép WASHINGTON. — Amerika népét joggal lehet adófizető népnek nevezni. A kereskedelmi minisztérium közlése szerint a múlt évben az öszszes országos, állami és helyi adók 113 ezer millió dollárt tetteik ki. Ha minden csecsemő és nyugdíjas jövedelmi adót fizetne, azt lehetne mondani, hogy az “átlag-amerikai” 629 dollár adót fizetett 1960-ban. . _________ A 23 éves Sophia Deretich (bal) és jobboldalon levő ikertestvére, Mrs. Saveta Martin, egyszerre jelentek meg a kártérítési bíróságon, Los Angelesben, mivel mindketten egyidejűleg sebesültk meg külön-külön autóbalesetek alkalmával. hogy ez egyszer még megkegyelmezhetne annak a szabónak. Hiszen a szabó is ember; tévedhet az is. Mapleson el se mosolyodott, — Én már elcsaptam — mondta nyugodt hangon, — de ha ön kívánja, ám jó, visszafogadom. A szabónak persze sejtelme sem volt a dologról. Hírei i világ minden részéből JUAREZ, Mexico —Egy építkezésnél Jorge Gonzalez, az előmunkás. a déli szünetben Teli Vilmos históriáját olvasta. Dacos szabadságszerető svájci rebellis volt ez a Teli Vilmos és mester lövész is. Amikor a zsarnok kormányzó kihívta, hogy ha olyan nagy mestere a lövésnek, lőj jön le a fia fejéről egy almái. Tel: Vilmos lőtt és lelőtte a fia fejéről az almát. “Ezt í n -is meg tudom csinálni”, mondta Jorge Gonzalez egyik munkásának, Jósé Garciának. “Oké”, mondta Jósé Garcia. És feltett a fejére egy pálinkásfiaskót. Jorge Gonzalez célzott, lőtt, a golyó átfúrta a Jósé Garda szemét és megölte őt. TOKIO — Kannázott bábu a japán piac legújabb szenzációja. A gyerek kézi vagy villanyos kannanyitóval felnyitja a bádogkannát és kiugrik abból egy csinosan felöltözött bábu. TRALEE, Írország— Stephen Corcoran vándorkomédiás specialitása hosszú tárgyak lenyelése. Legújabb mutatványa volt: egy három láb hosszú lánc és az annak a végére csatolt zsebóra lenyelése. A mutatvány jól indult, az óra és két láb tiz incs lánc már lement a torkán, amikor fuldokodni és rémülten rángatózni kezdett. A közönség azt hitte, hogy ez a mutatványhoz tartozik, a produkció izgalmasságának nőve lését célozza. Pedig nem úgy volt. A lánc vége sehogysem csúszott le a mester torkán s ő eszméletlenül összeesett. A kórházban orvosok szedték Ír belőle az órát és a láncot. Amikor magához tért, Corcoran megmondta, mi máj történt: “Az óra levált a horogról s a kinyílt horog fennakadt a torkomban Már rég nem volt ilyen izgalmam”. Mi volt korábbi legizgalmasabb élménye? Egyszer egy égő neoncsövet nyelt le s a gyomrában a neoncsőben rövidzárlat támadt LONDON — Az egyik klinika főorvosa bejelentette, hogy a jövőben nem engedélyezi csinos ápolónoyérek felvételét, mert megállapították, hogy a szép ápolónők nyugtalanítóan hatnak a férfibetegekre és erősen hátráltatják őket a gyógyulásban DEPTFORD, Anglia — “Jaj Istenem! Fehér egér! ' A pucerájos nő meg két vevő rémülten sikoltozva rohantak ki az üzletből. A kisfiú, aki a fehér egeret a pultra szalajttatta, belenyúlt a kasszába és kivett 30 shillinget, közben egy másik fiú markába vette a fehér egeret és mind a ketten elszaladtak. “Jaj Istenem!' Fehér egér!” Rémülten sikoltozva menekültek a nők, a tulajdonos és vevők, a játékszerboltból s a fehéregeres fiuk zsebrevágtak egy játékpisztolyt és három ólomkatonát és elillantak. Most az üzletasszonyok és a rendőrök kíváncsian várják, hol fognak ujrn mutatkozni a fiuk idomított fehér egerükkel. MOSZKVA — A francia kiállítás csinos modeljt meghódították az orosz közönséget, férfiakat és nőket egyaránt. Eddigi győzelmeik: 30 szereim vallomás. Több mint száz meghívás vacsorára. Három házassági ajánlat — egy mérnöktől, egy pilótától és egy egyetemi diáktól. POSTGROVE, Anglia — Polly Jolly, a csodapapagáj, 10 éves korában kimúlt. Valószínűleg a londoni bíróság tárgyalótermében hült meg, amikor tanúképpen kihallgatták. Két gazfickó ellen folyt a bűnvádi eljárás, akik husvét vasárnapján a Bleak Hall madárfarmon összelopkodtak 150 ritka madarat és más díszállatokat. A madarakat, köztük Polly Jollyt egy londoni kereskedőnek adták el s amikor Jolly Jolly elkezdett Shakespeare és Burns verseket szavalni, mindjárt »adta, hogy ez a csodamadár lopott jószág. Értesítette a rendőrséget. Hamarosan elfogták a két tolvajt s a tárgyaláson Polly Jolly koronatanú volt. Párszor ki kellett utasítani a tárgyalóteremből, mert kelleténél többet fecsegett. HEUCHLINGEN, Németország — “Harang-Gusztinak” hivják a faluban Gustav Ilge 54 éves gyári munkást, mert a harangszó bolondja ő. Minden évben többször is elzarándokol oly városokba, ahol a hozzá érkezett hírek szerint különösen szép hangú harang van. Eddig hatvanszor volt harangutatáson. Legújabb útiterve: egy észak-norvégiai falu ősrégi templomharangját keresi fel. STEYNING, Anglia — Azzal vádolták az 56 éves Richard Gilroyt, hogy részegen vezette autóját, de ügyvédje bebizonyította, hogy csupán kimerült volt és ez keltette a részegség látszatát. Beigazolódott, hogy Richard Gilroy nem kevesebb, mint négy munkakört tölt be. Miután befejezte munkáját egy tyukfarmon, a késő délutáni időben ablaktisztítóként tevékenykedett, majd este tíztől reggel hat óráig az egyik gyárban szövőmesterként működött. Szabadidejében a házimunkát végezte el és a kertben dolgozott, mert felesége béna és munkaképtelen. A bíróság hitelt adott Gilroy védekezésének, de ennek ellenére elmarasztaló Ítéletet hozott gondtalan autóvezetés címén. DIJON, Franciaország. — Megkoronázták Jean Ofati 17 éves péksegédet, mint Franciaország 1961 évi evőbajnokát. A sovány fiú 21 perc leforgása alatt egy fél méter hosszúságú kolbászrudat, egy kilót süllőt és fél kiló sajtot kebelezett be egy kiló kenyérrel. A jóétvágyu fiatalember két üveg bort fogyasztott el vacsorájához.
