A Jó Pásztor, 1961. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)
1961-09-29 / 39. szám
OLDAL A Jó PÁSZTOR A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD) Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY ELŐFIZETÉSI DIJAK: Cgy évre —______________$6.00 *■«1 evre------------------------$3.50 Second Class Postage Paid at Cleveland, Ohio MEGHÍVÁS a csapdába A szovjet a nyugati hatalmakhoz egy barátságos meghívást intézett, amelynek párját hiába keresnők a diplomácia és az ármány világtörténetében. így szól a meghívás: “Gyertek a csapdába, ott majd elbánunk veletek!” Két levélben, külön-külön borítékban jött a csapdába hívás: 1. A szovjet hivatalos lapja nagy cikkben értekezett arról, hogy helyesli a többféléi elhángzott javaslatot, hogy az Egyesült Nemzetek székhelyét New Yorkból helyezzék át Nyugat-Berlinbe. Nem Berlinbe, hanem Nyugat-Berlinbe. Mert a cementfallal elzárt Kelet-Berlin máris az övék augusztus 13 óta; ott nincs szükség csapdára. Az Izvesztija aztán azt magyarázza félrevezetett orosz olvasóinak és félre nem vezethető nyugati olvasóinak, hogy az Egyesült Nemzetek jelenléte teljes garanciája lenne Nyugat-Berlin szabadságának, igy tehát nem lenne ott tovább szükség amerikaiangol-francia katonaságra. Ezeknek a katonaságoknak távozniok kell Nyugat-Berlinből, amely katonaságmentes szabad város lesz. így ir Kruscsev szócsöve. De mást gondol. Ezt gondolja: Ha majd kivonulnak Nyugat-Berlinből a várói szabadságát védő nyugati csapatok, egyideig csend és rend lesz, aztán kitalálnak valami nyugati összeesküvést és a cementfal kapuin át bevonulnak Nyugat-Berlinbe és — vége a szabadságnak. Dehiszen ott lesz az Egyesült Nemzetek székháza és biztonsági tanácsa és közgyűlése! Ezek garantálják Nyugat-Berlin szabadságát! Ugyan, kérem! — mondja gúnyosan vigyorogva Kruscsev külügyminisztere, a savanyupofáju Gromiko. 2. Gromiko irta a második csapdába-hivó levelet. Ebben azt a követelést állítja fel, hogy Hammarskjöld helyébe az Egyesült Nehizetek Szervezete ne uj főtitkárt nevezzen ki, hanem egy hármas titkári bizottságot, amelynek minden tagja minden béke védő akciót vétóval megakadályozhat. Másszóval, a szovjet olyan U. N.-t akar, amely cselekvésre képtelen. Még más szóval, utalással az Izvesztija cikkére: Nyugat-Berlin népének szabadságát olyan U. N. garantálja, amelynek minden szándékolt lépését a szovjet vétóval megakadályozhatja. Tehát, ha ők Nyugat-Berlinben olyan öszszeesküvést fabrikálnak, amilyent Magyarországor. Szalámiszeletelő Mátyás fabrikált és az Egyesült Nemzetekre a feladat vár, hogy ily álnok ármánykodással szemben megvédje Nyugat-Berlin garantált szabadságát, ezt a feladatát nem teljesítheti, mert a hármas tanács orosz tagja feláll és csak egy szót mond: Nyet! Ez a Nyet — Kruscsev és bandája számítása és reménysége szerint — végét jelentené Nyugat-Berlin U. N.-garantálta szabadságának. A kettős csapdába-inditálásnak ez az értelme és ez a veszélye. Elárulja a szovjet megmásíthatatlan akaratát, hogy Nyugat-Berlin több mint kétmilliónyi népét előbb-utóbb bekorbácsolja abba a nagy koncentrációs táborba, amelyben a Balti-tengertől az Aldunáig népek milliói gyarmati rabságban élni kénytelenek. Mondani sem kell, hogy a szabad világ a szovjet meghívást nem fogadja el. NEMZETI ÉRDEK ÉS MAGÁN ÉRDEK A szenátus nagy többséggel megszavazta újabb két érve való meghosszabbítását annak a törvénynek, mely megengedi mexicoi mezőgazdasági munkások bebocsátását, de megtoldotta ezt azzal a rendelkezéssel, hogy az importált mexicoi munkásoknak az eddiginél magasabb munkabéreket kell fizetni. A magasabb munkabérre vonatkozó pótlás ellen szavaztak azoknak az államoknak képviselői, amelyekbe mexicoi munkásokat nmportálnak. És a folyosón a szenátorokat befolyásolni próbálta Johnson alelnök, a szenátus volt demokrata vezére, mert — Texas farmerjei nem szívesen fizetnek többet az olcsó mexicoiaknak. Minthogy mezőgazdasági munkás hiány van, a mexicoiak behozatala nemzeti érdek. De azoknak a farmereknek, akik őket foglalkoztatják, érdekük, hogy minél olcsóbban kaphassák a munkát. MÁST-MÁST MONDTAK Ezekben a napokban történt: János pápa felhívta a versengő hatalmasságokat, hogy igyekezzenek világrontó háborút elkerülni, prob-A repülő háztető egy autó tetején áll meg Corpus Christi, Tex.-ban, amint Carla orkán keres; kasul repíti a tárgyakat, óránkint 70 mérföldes szelekkel. IÓ AZ ASSZONY A HÁZNÁL Udmurt népmese Egyszer egy férfi vitatkozni kezdett élete párjával. — De könnyű az asszonyok élete, de könnyű a munkájuk! Az asszony azt állította: — Nehéz a mi munkánk! A férfi sem hagyta magát:- Te csak menj szántani, majd én itthon mara-A VARÁZSLÓ Mágiát Nürnbergben, alkímiát Nussdoirifiban, a hires Gábriel atyától tanult és emigy felkészülvén, Simplex, a varázsló elindult -haza Magyarországba. A nagy ehető Apafi volt akkor erdélyi fejedelem. Ha a fejedelemtől függött volna, egész Erdélyt csupa szakácsokkal népesíti be. Hisz volt ott szakács elegendő, az erdélyiek már akkor se vetették meg azt, amely egyedül maradt meg az ember tulajdonában : az étel, ital, de Apafi talán egész Erdélyért szívesen evett volna egymaga. Korán reggel, nyomban’ ima után, elfoglalta nagy bőröskaros székét a terített asztál mellett. Amíg csak a nap nyugovóra nem tért, sőt még azután is,. ott tilt a fejedelem az asztal mellett, mely scha sem volt étkek és italok nélkül. Birli Pál, a fejedelem konyhamestere, volt a legfontoi saibb ember az országiban. Az ő parancsolata döntőbb volt még a kancellárénál is. Mert a kancellár nem tudta teljes bizonyossággal, hogy mi tesz jót a fejedelemnek, de Birli Pál tudta. Kapott is Birli uram akkora címert a fejedelemtől, hogy még az utódai sem tudták egymaga Yuan elviselni, akkora nagy volt a címert. A fejedelem ugyanis báláiból egész gulyákat, kondákat, vaddisznókat, halókat és szárnyasokat festetett kedves embere címerébe. A későbbi iBirli-ek aztán négyfelé szabdalták a elmert. Adtak belőle a legközelebbi , atyafiaknak, a Fenéiknek és Va-sihegyiéknek. A negyedik cimerrészt, három fácármada: rat, sokáig nem tudták elajándékozni. A vén kisaszszony, felsőfalusi Szabó Mariska vette meg magának a fácánokat végtére. Ott is van a három madaras címer az algyógyi temető kriptáján. De térjünk vissza hősünkhöz, aki tarsolyába rakta a tudóskönyveket, amelyek a megértenek elmondják az élet titkát, a kontárnak pedig a bővülésről, a-ranyesinálásról beszélnek, elindult hősünk Kolozsvárra, hogy most már Irta: KRÚDY GYULA megéljen abból, amit annyi esztendeig tanult. Fiatal, vállas ember volt és azon öltözetet viselte, amelyet abban a korban a bűvészek és tudósok hordottak. Csattog cipőt, nagy süveget és talárt. A talár bélése az égi jelekkel volt kivarrva és egyszerű betekintésre meg lehetett belőle Ítélni a nap, hold és csillagok állását. Ott őgyelgett a palota körül és elnézte a kövér tanács-urakat, amint egyenkint érkeztek meg gyaloghintóikon. Némelyik annyira elhízott a fejedelem szolgálatában, hogy támogatni kellett jobbról-balról, amint a gyaloghintóból kiszállott. A gyaloghintót, ezt a legkényelmesebb közlekedési eszközt is Apafi idején, kezdték legsűrűbben használni Erdélyiben. Volt olyan úriember, az öreg Baál-Gaál Mihály, aki úgy megszokta a gyaloghintót, hogy még a szállásán is abban hordoztatta magát egyik szobából a másikba. Az öreg tanácsurak minden órában étkeztek. Egy óra kellett ugyanis aho-z, hogy a fejedelem kitanácslkozza magát egy-egy tanácsosával. A tanácskozás abból állott, hogy megebédeltek együtt. A fejedelem mindegyik tanácsosával megebédelt. A kapunak támaszkodó dárdás vitézek se tettek egyebet mint folyton-folyvást a maradékot ették, ami a fejedelem, asztaláról lekerült. Nagy kondorokban hordozták a szolgáló leányok az. ételt, a kondérckba nagy kanalakat tettek. A vitézek körülülték és egykettőre 'behabzsolták. Közben nekiálltak a fogukat piszkálni a d-árd-ahegygyel. Alkonyaira hajlott az -idő, a mi hősünk megéhezett, megszomjazott. Odament a legkö-zelelbib álló vitézhez és vállára tette, -a kezét. _ Menj, öcsém, és mondd meg a gazdádnak, hogy itt vagyok. A dárdás _ végigmérte hősünket. — Megbolondultál, jó ember ? — kérdezte szánakozva. A nagyságos ur már levetette a csizmáit. Ilyenkor a ta i lémáikat békés alkudozás utján megoldani. Kruscsev kijelentette, hogy teljesen egyetért a pápával. Kétezer vagy még több évvel ezelőtt pedig egy ismeretlen római bölcs kimondta, hogy ha ketten ugyan azt mondják, az mégsem ugyanaz. A pápa az emberiség békéjéért, milliók életéért remeg; ezért inti a vetélkedő hatalmakat békés egyezségre. Az ukrajnai és budapesti hóhér ezzel szemben a béke és a békés együttélés értelmét abban látja, hogy a szabad világ ellenállás nélkül kapituláljon, valahányszor ő ultimátumot küld és atombombás rakétákkal fenyegetőzik. A felebaráti szeretet hirdetője és a hitleri szellem megszállottja ugyanazt mondták és — mást mondtak. nácsuraknak is tilos a bem netel. — Már pedig (én beszélni akarok a fejedelemmel, — erősködött hősünk. A dárdás a jobb -lábáról a balra nehezedett . . . — Aztán ki vagy te? — Én Simplex vagyok, a varázsló. Vigyázz fiú, mert nyomban birkává változtatlak. Nagyot ütött a dárdás vállára hatalmas tenyerével. De a góbé nem veszítette el a fejtét, a dárdanyéllel védekezett. Hanem hát az gyönge védelem volt Simplex -ellen. Félretaszitotta a katonákat és egykettőre odabent volt a palotában. A lépcsőn éppen Bélái Pál uram volt lefelé menendőben, ő volt az utolsó tanácsur ma a fejedelemnél. Ment Béldi Pál ? Igen, ment volna, ha tudott völn-a. De a bortól, ételtől annyira -elgyen■gült őke-gyelme, hogy három csatlósa is alig bírta lefelé támogatni. A tanácsur, a-mint Sim-plexet megpillantotta , keresztet vetett. — Az ördög jön, szegény szegény Apafiért! — kiáltott fel. Valóiban Simplex akkor -mái cseppet s-cm hasonlított az elcibbeni varázslóhoz. Vérvörös köpönyeg repült utána, lángoló fény világított szájából é-s szeméből. Lába nem látszott érinteni a grádics fokát. Mint a forgószél viharzott el Béldi uram mellett. A tanács ur a. falnak dőlt. Szerencsére gondosikodta-k arról, akik ez' a házat -építették, hogy be -ebédek után legyen hol megpihenni útközben a vendégek - nelk. A lépcső falában kényei; m-es ülőkék voltak. Apafi ide - jéb-en mindig aludt -egy-két tanácsur a lépcsőkön. Béldi uram is eldőlt és többé ne-m lehetett belé Isiiket verni. Másnapig. Simplex -pedig ment fel egyenesen a grádicson’ és kinyitotta azt az ajtót, amelyen a legcifrább faragás volt. Nem is csalódott. A fejedel-r-m szobája volt. Még az asztalnál üldögélt és ^mazsolaszőlőt, diót csipegetett egy ezüst kosárkából. Széles arca vérvörös veit és tájkós szemét tunyán lehunyta. Félig -már aludt, de a szája, foga még -mindig dolgozott. A varázsló megsimogatta a fejedelem homlokát. Apafit mintha villám ért-e volna. Talpraállott nyomban. Pedig még akkor se szokott megszusszan-mi, ha egyik-másik vendége ’ részegségében borral leönti. Kimeresztett szemmel bámult a varázslóra. — Ki vagy, mit akarsz ? — Gyere velem! — felejt Simplex. Megragadta Apafi kezét és rémülten csipognak a kiscsibék. — Miért csipoghatnak? — kérdi és kiszalad. Egyik kezében a köpű, de miközben kifelé rohan, a köpüt nekivágja az ajtófélfának. A köpüből kiömlik az iró meg a vaj. Erre odavágja a köpüt és kirohan a tornácra. Hát látja, hogy egy ölyv éppen most ragadja el a kotlóstyukot. És vele együtt a kotlóshoz kötött kiscsibéket. Mit tehetett, szájtátva utánuk bámult. Majd bement a házba, ekkor meg látja, hogy a disznó belopózkodott és feldöntötte a dagasztóteknöt. Nyitva felejtette a pitvarajtót, amikor kiment. Mind kifolyt a kenyértészta! Ebédre hazajött az asszony a szántásból. A férfi nagy zavarban van, nem tudja, mitévő legyen. Kérdi férjét az asszony: — Hol vannak a kiscsibék? — Mikor enni adtam nekik, odakötöttem őket a kotlóshoz, hogy szét ne szaladjanak. Magam meg bementem kenyeret dagasztani. De közben egy ölyv elragadta a kotlóst a kiscsibékkel együtt. Az asszony tovább kérdezgette: — És a lepényt megcsináltad? Hiszen még a kemencébe se gyújtottál be! Látod-látod, mennyi kárt okoztál. Ha én fele ennyi kárt okoznék, jól megszidnál. Ezért mondom neked, sohase civódj a feleségeddel. ■ «*. *■/' ;4| Ebben meg is egyeztek, s abban is, hogy leghelyesebb, ha mindenki végzi a maga dolgát. ÓVAKODJATOK A TELEVÍZIÓTÓL! MITCHAM, Anglia — Rev. Frederick Hill felhívta gyülekezetét, hogy hetenkint egy napon bojkottálják a televíziót, a rációt és a képes folyóiratokat. Az egynapos böjt jó alkalom lesz arra, hogy mindenki a maga eszével gondolkodjék és ne fogadja el megfontolás nélkül mások gondolatait. Társadalmunkat a pap nézete szerint az a veszély fenyegeti, hogy az egyéni gondolkodást kiszorítja a csoportgondolkodás. Szabad nemzetnek nem szabad arra a lejtőre siklania, amelyen bizonyos nemzeteket látunk, ahol egy kis csoport gondolkodik a nagy tömegek helyett. kivezette a -szobából. A vénecsfi-e fejedelem engedelmesen (követte. -Lementek a lépcsőkön. Szuszogott bezzeg Apafi uraim. Béláit is ott lelték ülve. A fejedelem rászólt: — Gyere te is, Béldi. Amikor a lépcső aljáihoz értek, Simplex igy szólott: — És most a nyakadba ülök, Apafi és te k-örülibordozol a piacon. Este van már, nem lát senki.-Apafi -keservesen nyögött, de a varázsló már a nyakában ült. A sarkával megütö-ge-tte a fejedelem vékonyát. — Siess, Apafi, Éjfélig van -idő. A Ikapuőrök még ott állották, de moccanni -sem tudtak a bámulattól, amikor fejedelmüket meglátták. A fejedelem lábán nem volt csizma, a dolmánya kigombolva, haja csapzób-an hull a homlokára... És mindezek tetejében a nyakában az átkozott varázsló. — Siess, Apafi — biztatta Simplex. A fejedelem pedig nekiindult a piactérnek és vitte lovasát az est sötétjében. Vitte, vitte, vég-kimerülésig vitte .. . Éjfélkor szállott le csak nyakából az ördögi varázsló. A fej edelm-et akkor ágyra fektették szolgái. Simplexnek -nagy tekintélye lett ezután Kolozsvárott. Növekedett tekintélye, amikor a fejedelem után a tanácsurakat lovagolta meg a piacon. De -rákerült a sor azon kor kikapós asszonyaira, leányaira is. Mind vitték Simplexet a 'kolozsvári piacon. A varázslónak igy nagy tisztelet-e volt és a krónikák a legkomolyabban Írják, hogy Apafi fejedelem senkitől se félt úgy, mint Simplextől,' Nehogy még egyszer a nyalkáiba találjon ülni. S ezért minden jóval ellátta. Hogy ez a történet -nem tréfa, arra bizony-iték sok Írás és hagyomány. A ígyo-mor midőn úrrá lett az -emberek fölött, elveszítették a józan -eszüket. Nem kell ahoz semmi mágia, 1 boszorkányság. , „, SUBSCRIPTION RATES: One Year_________________$6.0C Half Year _______________$3.5li Szerkesztőség- 7s kiadóhivatal — Publication Office 1738 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerrv 1-5905 >3
