A Jó Pásztor, 1961. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)

1961-09-15 / 37. szám

“Poharas mustárt vettünk a napokban, 4.60 forintot fi­zettünk érte. Amikor felbon­tottuk, észrevettük, hogy fe­delére fogyasztói árként 3,40 forintot nyomtattak az olda­lán levő kis papircédulán pe­dig ez áll: fogyasztói ára2,90 forint. Lehet, hogy a Budapes­ti Konzervgyárban a bal kéz, amely a tetőt teszi fel, nem tudja, hogy mit csinál a jobb, amely a cédulát ragasztja a pohár oldalára ? * “Vettem egy kerékpárt kis­fiamnak 400 forintért. A gyer­mek öröme nem tartott soká­ig, mert a jobboldali pedálten­gely eltörött. Vigasztaltam, hogy ilyesmi előfordulhat, majd megjavittatj.uk. Kaptam egy címet is; Ráday utca 2. De oda hiába mentünk. És hiába megyünk más üzletekbe is, sehol sem vállalják rendbe­hozását. Ez a huzavona már egy éve tart. * Csak a nőket érinti ez a kér­dés, közünük sem mindegyi­ket, de aki festi a száját, iga­zat ad nekem. Sokáig használ­tam a Michel-ruzst. Az utóbbi időben azonban túl száraznak találtam, és áttértem a Fa­vorit III-ra. (Ez olyan zsíros, hogy percek alatt szétmázo­lódik a szám körül. * Lakóházunk udvarára a ke­rületi házkezelőség két évvel ezelőtt tetemes mennyiségű szeméthulladékot hordátott. A szél a port a lakásokba hord­ja. Többszöri kérésükre sem intézkedtek. * i. , Pannónia motorkerékpárhoz hónapok óta nem tudok külső gumiköpenyt, belső - gumit, láncot, stb. kapni. * Március végén költöztem jelenlegi lakásomba, ahol a mosdó törött volt. Gondoltam, ez még nem olyan nagy baj, egy százasból megúszom. Ha­marosan rájöttem, hogy ez nem olyan egyszerű, nem is pénzkérdés. Mosdót ugyanis Budapesten nem lehet kapni. Minden héten körtelefont intézek a főváros szaküzle­teihez. Nagyjából ezeket vá­laszolják; “Nincs ! Nem érke­zett! Nem tudjuk, mikor lesz” Felhivtam már a Vas- és Edénybolt áruforgalmi osztá­lyát is. Fagyos udvariasság­gal közölték, hogy a mosdó “hiánycikk”, nem tudnak se­gíteni. Négy hónapja nem tu­dok mosdót szerezni! PESTI GÖRBE TÜKÖR Két telefonbeszélgetés — Halló! Aladdin kályhia­­szaküzlet? Kapható-e olajtü­zelésű kályha? —. Sajnos, pillanatnyilag nincsen . . Másfél hónapja kaptunk utoljára . . . ■ — Akkor miért hagyják na­pokig sorba állni az embere­it két? Több olvasónk panaszol­­> ja, hogy szabadságát ott tölti el a József körút 59 kapualjá­­, ban, lésve a- jószerencsét: az olajkályhát. )— Kérem, mi erről nem te­hetünk. Megmondtuk és meg­­l: mondjuk, hogy nincsen. . Ter­!■ mészetesen azt is közöljük a vevőkkel, hogy várjuk az árut Igaz, nem sokat kapunk, sok­kal kevesebbet, mint ameny­­nyit el tudnánk adni. — Vajon miért? — Erről tessék a felső szer­vektől felvilágosítást kérni. (.Népszava, Budapest.) * — Halló! Belkereskedelmi , ,■ , minisztérium ? A vas- és mü­­<l( szaki főigazgatósággal szeret­nék tárgyalni ... — Olajkályha ? Hát igen. Ezzel vannlak problémák . . . — Nem szállít a gyár? — Dehogynem, kérem! A Mechanikai Müvek pontosan annyit szállít, amennyit ren­delünk. Csakhogy ... Évente 100,000 kályhát adunk el, és ennek csupán két százaléka olajtüzelésű kályha. A közön­ség pedig keresi ezt a modern kellemes, tiszta kályhatipust, évente 100,000 darab is elkel­ne belőle. De egyelőre energia­­helyzetünk riem teszi lehető­vé, hogy a jelenleginél több kerüljön forgalomba. A kö­zönségnek meg kell értenie, hogy a rendelkezésre álló olaj­mennyiség nagy része a me­zőgazdaságnak kell. így csak annyi kályhát gyártat a ke­reskedelem, amennyihez biz­tosítani lehet az olajat. Ha a Százhalombattai Olajfinomí­tó és a Bartá'ság-olaj vezeték elkészül, kapható lesz megfe­lelő mennyiségű olaj kályha. MARADI OTTHON -BUDAPEST. — A Népsza­va humoristájának, Tahi Lászlónak tréfás cikkéből ér­tesülünk arról a komoly tény­ről, hogy Magyarországon a . papírszalvéta és gyufacimke gyűjtési láz után képeslap­­gyűjtési járvány tört ki. Ez komoly dolog, nagyjelentősé­gű. Mert a képeslevelező lapok nézegetése azt az illúziót kel­ti, hogy idegen országokban, idegen népek közt vannak és ée jót tesz az idegeknek egy népidemokratikus országban, amely nem más, mint egy nagy koncentrációs tábor, sze­­gasdróttoeritéssel és akname­zőkkel elzárva a nagyvilág­­- tói. A magyarországi börtön raibj ainak legtöbb j e csak kommunista Országokba láto­­v gathat el, ahol ugyanazt lát­ják, amit otthon látnak. A , szabad világba csak képzele­tük szárnyán szökhetnek ki és "• • képzeletüknek a bépeslevele­­zőlap ad szárnyat. A Népszava humoristája jelenti, hogy a képeslevelező­­lapgyüjtők a közeljövőben or­szágos ankétet fognak rendez­­ni és kérdi: Mit várok én et­­'! tői az ankéttől? Saját kérdlé­­sére mindjárt meg is felel: . vv : ; Mindenekelőtt a képeslap­­gyűjtők legszélesebb alapokon nyugvó összefogását és jobb megértésiét. De váróm ezenfe­- VILÁGOT LÁTSZ! lül a képesiapgyüjtés orszá­gos méretekben megmutatko­zó fellendülését, az egy főre eső képeslapmennyiség jelen­tékeny emelkedését. Várom nem utolsósorban a képeslap­­gyűjtés ma még igen külön­böző módszereinek egységesí­tését, elvi és erkölcsi normái­nak szabatos meghatározá­sát. Vannak, akik a képeslapot albumokban, mások dobozban, fiókban, vagy papírzacskóban gyűjtik — ez Így tovább nem mehet. Tudomásom van egy celldömölki képeslapgyüjtő­­ről, aki albumába a képesla­pokat nem képes oldalukkal, hanem üres oldalukkal felfelé ragasztja be. Az efféle elfaj­zott s nyilván Nyugatról szár­mazó gyűjtési mód, ha elejét nem vesszük idejében, köny­­nyen követőkre találhat. Vi­gyázat, mázolva! így incselkedik a Népszava humoristája és az amerikai újságolvasó éppen úgy, mint a pesti olvasó — érti a csíziót. Mi az, hogy “Nyugatról szár­mazó gyűjtési mód?” Hát a Nyugat szabad országaiban spiclik és besúgók kémlelik, hogy milyen képeslevelezőla­­poikat őriznek meg az embe­rek? Dehogy, a humorista nem igy gondolja. Hanem úgy, á jő pásztor Fehér takaró jelzi a letakart holttestet és rajta a pilóta sapkája, a borzalmas repülőszerencsétlenség után Hinsdale, ill.-ban. AZ EURÓPAI KÖZÖS PIAC NYUGTALANÍTJA a vörösöket (FEC). — Anglia nagy lé­pése, mellyel az Európai Kö­zös Piacba való felvételét kér­te, megdöbbenést és félelmet keltett a magyar kommunis­táknál. A Népszabadság “Eu­rópa megosztásának politiká­ja” címmel ir cikket, ameyl­­ben hangot ad a magyar kom­munista kormányzat megrö­könyödésének. Az ok részben nolitikai, résziben gazdasági. Kijelentik, hogy Angliá­ik ez a lépése “valójában eu­­í.óipai dezintegráció”, amely kizárja ebből a csoportosulás­ból az évről-évre egyre szállí­tó- és felvevőképesebb piac­ként jelentkező “300 milliós szocialista Európát.” (A cikk­író Szibéria lakóit is besorol­ja ' Európaiaknak). Ezzel a Népszabadság szerint csak önmaguknak ártanak, mert megfosztják magukat termé­szetes gazdasági piacaiktól és nehezítik a kapacitások ki­használását, csökkentik a munkaerő foglalkoztatottsá­gát, továbbá fékezik a tőkés­­országok gazdaságának a szo­cialista országokhoz miérten amúgy is lassúbb fejlődési ütemét. E félelem és krokodilkönny­­hullatás oka; az európai egy­ségből kisugárzó politikai, szellemi és gazdasági erő, mely a hagyományosan nyugati orientációjú középeurópai né­peket még jobban Moszkva ellen hangolja és vágyaikat Moszkva helyett Páris, Lon­don és Bécs felé irányítja. így folytatja a Népszabadság “Nyugatnémet, francia, és olasz részről teljes nyíltság­gal hajtogatják, hogy a Kö­­?ös Piac formailag ugyan vámunióból gazdasági unióba átfejlődő alakulat, igazi cél­ja a politikai unió és ehhez mi hozzátehetjük: politikai unió a szocialista országokkal szem­ben! Evégett kell kettészakí­tani Európát, ezért kell szét­vágni a hagyományos gazda­sági kapcsolatokat, emiatt kéül természetelilenes, eszte­len alapokra átépíteni az euró­pai nemzetközi munkameg­osztást”. Mintha a vasfüg­gönyt nyugaton húzták volna fel és a gazdasági elzárkózást nem Sztálin hajtotta volna hogy Magyarországon a leg­jobb családban is megeshet, hogy az úttörő urfi vagy a szobáddá vagy egy kedves ba­rátnő értesíti a politikai ren­dőrséget, hogy “ebben a ház­ban Amerikából és más impe­rialista országokból szárma­zó képesleveleket ragasztanak be a gyűjteménybe.” Nos hát ily veszély elkerülése végett a pesti nép az imperialista ké­peket arccal befelé ragasztja be a képesieveliezőlap album­ba. Maradj otthon és gyönyör­ködj a nagyvilág szép tájainak szívderítő látványában. Aztán fordítsd meg a képeket, ne­hogy az úttörő iskolástiu vagy bárki más államellenes tevé­kenység miatt feljelenthes­sen! végre, amikor megtiltotta csatlósainak még a nyugati segély és kölcsön elfogadását is. A magyar kommunisták ag­godalma érthető. Magyaror­szág gazdasági életében a Nyugattal folyó kereskede­lemnek Sztálin halála óta egy­re fokozódó jelentősége van. Évről-évre emelkedett a kül­kereskedelmi forgalom. 1960- ban az összes behozatal 29,6 és az összes kivitel 28,7 száza­léka irányult tőkés országok­ba ennek 75 százaléka a NATO tagállamaiba. Jellemző, hogy Nyugat-Németország a ma­gyar külkereskedelmi for­galomban a Szovjetunió, Cseh­szlovákia és Kelet-Németor­­szág után következik, jelentő­sen megelőzve Lengyelorszá­got, Romániát és Bulgáriát. De túl a forgalom arányán, Magyarország elsősorban me­zőgazdasági termékeivel je­lentkezhetett a NATO-orszá­­gok piacain, mig értékes ipa­ri nyersanyagokat és még ér­tékesebb gépeket kapott cse­rébe.. A Népszabadság bevallja: “Behozatalunk csak akkor növelhető, ha ezzel együtt azokban az országokban a ma­gyar áruk eladási lehetőségei is nőnek. Eddigi tapasztalata­ink szerint- azonban a Nyugat országaiban hátrány osan megkülömböztethető intézke­dések sújtják kivitelünket. Tény az, hogy eladási lehe­tőségeink ezeken a hagyomá­nyos piacokon és hagyomá­nyos cikkeinkben — mint pél­dául szarvasmarha, vágott baromfi, friss gyümölcs és fő­zelék, bor, izzólámpa, rádió­cső, bőr- és szőrmeáru, stb. — az utóbbi időben romla­nak.” Magyar részről fájlalják azokat az előnyöket, amelye­ket az európai államok egy­másnak nyújtanak. Ezért Eu­rópa megosztásáról, szűklá­tókörűi integrációs politikáról Írnak és még ilyen mondatot is megkockáztatnak: “Euró­pához minden tekintetben hoz­zátartozik a szocialista tábor nyolc országa.” Meghalt Rózsahegyi Kálmán Augusztus 27-én Budapes­ten 88 éves korában ímeghalt Rózsahegyi Kálmán a Nemze­ti Szinház örökös tagja, aki majd 7 évtizeden át vitte fil­men, színpadon diadalra az uj magyar színjátszást. A ré­gi népszínműveik lákkcsizmás, mesterkélt beszédű figurái he­lyett igazi, husból-vérből va­ló falusi embereket állított szinpadra. Gárdonyi Géza “A Bor” című darabjában tűnt fel, mint fiatal színész, és az­óta ‘évtizedeken át a magyar színjátszás első soraiban fog­lalt helyet. Legismertebb ala­kítása a “Vén Gazember” fő­szerepe és az “Uj Földesur” kasznárja volt, ■ ........ VIETNAMI GYUFACIMKE * KÍVÜL TÁGASABB (FEC). — Rákosi Mátyás jelenleg Zaporozsje orosz vá­ros közelében egy üdülőtelep szélén, magányosan álló há­romszobás házban lakik. Za­porozsje területét nem hagy­hatja el. Rákosi i960 őszén levelet intézett Kruscsevhez, amely­ben kérte, engedjék gyógyke­zeltetés céljából rövid időre Magyarországra utazni. A le­vélben arra hivatkozott, hogy betegségét eredményesen csak magyar gyógyfürdőkben tud­ná gyógykezeltetni. Kruscsev ezt a levelet válasz nélkül hagyta. Rákosi ekkor levelet intézett a Moszkvai Magyar Követséghez, amelyben megis­mételte kérését. A követség továbbította a levelet Kádár Jánoshoz. Kádár rövid választ küldött Rákosinak: jelenléte ezidőszerint nem kívánatos Magyarországon. De azért a Kossuth Kiadó rendszeresen küldi neki kiadványait, vala­mint a Népszabadság, Népsza­va, Esti Hírlap és Magyar Nemzet cirnü lapokat. PAPI GYÉMÁNTJUBILEUM SZÉKESFEHÉRVÁR. — Shvoy Lajos pápai trónálló, székesfehérvári megyéspüs­pök most ünnepelte pappá szentelésének 60-ik évfordu­lóját. Jósnők és írás­szakértők BUDAPEST. — Egy ideg­orvosnál súlyos állapotú, a depresszió és a szorongás mélypontján levő 40 éves ta­nárnő jelentkezett kezelés vé­gett. Ismerősei tanácsára fér­jével együtt felkeresett egy jósgrafológust, aki Írásszak­értői engedéllyel működik év­tizedek óta a fővárosban; Az írásszakértő 600 forintért ho­roszkópot készített mindkettő­jüknek. A feleséget valóság­gal halálra Ítélte, a horoszkóp­ból ugyanis azt mutatta ki, hogy rövidesen meghal. A rossz sejtelmekben, halálfé­lelemben gyötrődő, munka­kedvét elveszítő asszony rend­szeres ideggyógyászati keze­lésre szorul. Nemrég eljárás indult Cson­­grádban egy álgrafológus el­len, aki 55 csalást követett el. Felelősségre vonták a fővá­ros 20-ik kerületében azokat a javasasszonyokat is, akik 3000 forintot csaltak ki egy hiszékeny szigetszentmiklósi nőtől. Miután köpenyek állnak az őszi divat előtérében, Pierre Cardin, párisi divattervező ki­hozta ezt a bozontos gyapjú­ból készült kabátot barna, fe­hér és narancs színekben. BUDAPEST. — A papír­szalvéta mánia után most gyu­facimke gyűjtési járvány dúl Magyarországon. Gyűjtenek veszett buzgalommal gyufa­­skatulyákat, a világ minden részéből. Világ gyuíacimkéi, egyesüljetek 1 A “Borsodi Szemle” leg­újabb számában olvasni lehet Rádai Ödön élményeit Viet­namban, a délkeletázsiai or­szág északi, kommunista or­szágrészében. Legérdekesebb élményét a messzi földre el­jutott vándor igy írja le: Megkértem tolmácsunkat, tudja meg, hol lehet gyufa­­címkét kapni. Azt válaszolta, hogy ő nem tudja, de a gépko­csivezető, aki igen ügyes em­ber, biztosan segit majd. Lenn, az utcán, a ránk vára­kozó kocsi előtt meg is kérdez­te a gépkocsivezetőt: hogy le-STOCKHOLM. — Egy stockholmi bíróság a közel­múltban Ítélt egy nagystílű házaságszédelgő felett. A szél­hámos osztrák származású; igazi neve: Maximilian Franz Burghardt,—ezt a nevet azon­ban csak szűk családja ismer­te, Csalásaihoz az álnevek tu­catjait használta, legtöbbször igy mutatkozott be: báró Alexander Michael von Stras­swehr. A házasságszédelgő több mint ötven nőnek ígért házas­ságot. Áldozatai nagyrészt a svéd nők köréből szedte, de akadt egy-két osztrák, nyu­gatnémet sőt, finn is. Trükk­je az volt, hogy hirdetéseket tett közzé a lapokban; a csá­bitó szövegezésű hirdetésre a levelek százait kapta. Válasz­leveleibe ' igyekezett valami “egyéni humort” vinni. Az egyik tipusu válaszlevél szö­vege ez volt : “Kedves Isme­retlen! Mivel sokszor nehe­zemre esik megkezdeni egy le­velet, engedje meg, hogy aján­latomat egy kis humorral ve­gyítsem. Nevem: Alexander Michael Strasswehr, magas­ságom 1,76cm. sötétszőke skalpom van és kék szemeim, amelyekkel ártatlanul nézek a világba. Három év óta Stock­holmban lakom, egy kis kas­télyban, amely egy vadon bur­jánzó park közepén emelkedik. Miből élek? Időnkint beledu­gom az orromat mások pénz­ügyeibe. Van egy gyors sport­autóm Jaguár márkájú) és van egy édes kis macskám, Marion Swabb 19 éves lány Amsterdamban született, New Yorkban lakik. Amikor a pa­pája, Henri Swább, export­­import üzletember, Ameriká­ba hozta, a hajójukat a ma­dárvilág ősi törvényéhez hí­ven nagy távolságba elkísér­ték sirályok, egyesek ottre­kedtek az óceánjáró gőzös fe­délzetén. Marionnak fantasz­tikus eszméje támadt: Ami szabad a sirálynak, szabad az embernek is. Potyán hajókáz­ni a nagy vizeken szabad — ha lehet. Egy szép napon New York kikötőjében a Li­­bertá francia gőzös indulás­kor besurrant az utasok közé, megbújt egy kabinban és a hajó már a nyílt tengeren szelte a hullámokat, amikor a szőke feketeutast felfedezték. Felfedezte a szökést a papa is és, mit tehetett egyebet, a ha­­jótársaság irodájában lefizet­te azoda-vissza utazás viteldi­­jat és megtoldotta azt zseb­pénzzel a tengerre kirepült leányka részére. Marion szép napokat töltött Európában, aztán mint fizető utast a Li­­berté visszahozta New York­ba. Ez tavaly történt. És mert olyan nagyszerűen sikerült, Marion megint kirepült a ten­gerre. Ezúttal a Rotterdam nevű holland hajón rejtőzkö­het gyufacimkéhez jutni? A vezető megadta az informá­ciót,' és a tolmács azt nyom­ban lefordította: “írásban kell kérni, két héttel előbb kell igényelni és egy bizottság dönti el, hogy jogos-e az igény”. Természetesen nagyon meg­lepődtem, és kértem a tolmá­csot, tisztázza ezt a különös ügyet. A tisztázást hangos ne­vetés követte. Kiderült, hogy a vezető nem gyufacimkét ér­tett, hanem teherautót. Viet­nami nyelven a gyufacimke neve “zim”. A gépkocsivezető pedig nem “zim”-et, hanem “2IM”-et értett, vagyis a szov­jet gyártmányú teherautót. S egy kis hangsulykülömbség elég volt a derűt fakasztó fél­reértéshez ... amely legjobban motorcsóna­komban érzi magát. Papám méltóságos volt, anyám pedig egy csodálatos asszony . . .”— és igy továbo. A rendkívül jómegjelenésü és intelligens szélhámos még segítőtársat is alkalmazott akciói lebonyolításához. Segí­tőtársa — a saját nővére volt. Nővére irta helyette a levelek százait, intézte a randevúkat, egyszóval ő volt a titkárnője. Az már egészen természetes, hogy Maximilian csak gazdag nőkre vetette ki hálóját. Ily­­módon több mint százezer dol­lárt “szedett össze”. Az ügy érdekessége az, hogy a becsa­pott nők legtöbbje “megbocsá­tott” a tárgyaláson és kijelen­tette, hogy “még mindig sze­reti” — Alexandert. A bíróság elnöke megkér­dezte a vádlottól: miért ép­pen Svédországot “tisztelte” meg jelenlétével, miért nem ment inkább a Riviérára ? A “szép Max” — mert igy hív­ták őt a nők — mosolyogva válaszolt: “A Riviérán óvato­sak a nők és szélhámosnak tartottak volna. Stockholmban: azonban a svéd nők diszkré­tek. Azért a pár rongyos ko­ronáért nem futnak rögtön a birsághoz . . .” A bíróság azonban nem mél­tányolta ezt a száraz humort. Két és félévi fegyházzal súj­totta a házasságszédelgőt és elrendelte vagyona elkobzá­sát. Húga — a titkárnő — ti­zennyolchónapi fogházat ka­pott. dött el. Amikor, nyílt tenger ren, rátaláltak, Marion szapo­ra holland szóval megnyug­tatta a kapitányt, hogy nem lesz semmi baj, a papa majd megküldi a round trip jegy árát. O. K., mondta a kapi­tány. De a papa azt üzente, hogy — nem fizet. Ennek fe­le sem tréfa, mondta a Rot­terdam kapitánya. És a hol­land kikötőben a potyázó si­rályt nem hagyta kirepülni, hanem áttette az éppen ame­rikai útra készülő Sloterdijk teherhajóra. Ott a kapitány munkára fogta, takarító, sú­roló munkára. Marion ledol­gozta a viteldijat. Hoboken kikötőjében nem­csak a papa várta Mariont, hanem az EBI embere is. Utóbbi félórahosszat komoly beszélgetést folytatott a ma­dárfilozófiát; valló hölgyiké­­vel. Minthogy közben kaland­jának híre ment a kikötő tá­jékán, pór kiváncsi ember vet­te körül Mariont. Valaki meg­kérdezte : kemény munkáira fogták-e? Dehogy, mondta ő, a munka könnyű volt. Csak az volt a baj, hogy Arend Dan­ners, a kapitány, nem enged­te meg neki, hogy a teherha­jó 11 utasával beszélgessen, szórakozzék. ÉSZAKON KÖNNYÉBE A DOLGA A HÁZASSÁGSZÉDELGŐNEK SZABAD, MINT A SIRÁLY ÓHAZAI HÍRADÓ PANASZOK.., PANASZOK... 4, OLDAL t—WI’l I» M I—

Next

/
Oldalképek
Tartalom