A Jó Pásztor, 1961. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)
1961-09-15 / 37. szám
<*e Á Só PÁSZTÓ 3, OLDAT RODOSTÓ, 1722 AUGUSZTUS 10 Messze a hazától, Böjük-alli falu egyik mezején, a rodostói számüzöttek sátrait gyöngéden megsimogatta ,a Márvány-tenger felől jövő kóbor szellő. A nyár már vége felé járt, de a nap még mindig erősen lehelte a bágyasztó meleget. A fejedelem sátora egy emelkedettebb részen állott, mig a körülötte terjengő lejtősebb helyen udvari népének sátrai sorakoztak. Már a nyár kezdete óta itt tanyáztak, vagy két órányira rodostói egyhangú otthonuktól. Ez alkalommal nem annyira a szokásos tábori élet kedvéért, mint a pestis miatt sátoroztak itt. Otthon, Rodostóban ugyanis egyre-másra haltak az emberek; igy a fejedelem és Bercsényi szolganépéből is lekaszált néhányat a fekete halál. Erre azután — Mikes szerint — a nevetés kiment a divatból a bujdosók között. Mindenfélekép nem jó ez igy! — sóhajtott fel halkan a fejedelem, amikor gondolataival egymagára maradt a sátorban. f Sajnálta, mert szerette hiveit, s nem is maga, mint inkább ezek sorsa aggasztotta, akik most miatta eszik a száműzetés keserű kenyerét és saját otthonuktól távol, idegen földön kénytelenek fejüket álomra hajtani. A francia udvartól nincs már mit remélni; Nagy Péter cár csalóka barátságára szintén nem sokat építhet; újabban pedig olyan hirek vannak Magyarországból, hogy Károly császár a leányági trónöröklést is elfogadtatta a rendekkel. Nincs tehát nagy oka a külső dolgoktól mit várnia, amelyek az idők jobbrafordulását magukkal hoznák. És itt, ha a török szultánnak mégoly kedves vendégei is, mégis a bécsi császári követnek, Virmondnak akarata teljesült, ő juttatta őket erre a sorsra; addig tüzelt ellenük a Fényes Portánál, amig Ibrahim nagyvezér a béke kedvéért végre is Rodostóba telepítette őt híveivel, jó távol Drinápolytól, hogy ne zavarhassa az európai vizeket a bécsi udvar kárára. Pedig a kezdet mást mutatott. Bizalmat, hogy ismét felrázhatja édes nemzetét a kábultságból s a török beígért segélyével felszabadíthatja hazáját az idegen járom alól. Nem ez volt a megállapodás az ottomán császár közt és közte, amikor franciaországi magányából ideédesgette, hogy segítségére legyen a terjeszkedő bécsi hatalom ellen. És mikor aztán engedett a szultán díszes levelében foglalt sok szép Ígéretnek s megérkezett a félholdas uralkodó birodalmába, itt oly fogadtatásban részesült az igazhivők részéről, mint keresztény fejedelem eddig még soha. Bezzeg, ha tudta volna, hogy a szép szavak, a nagy ünneplés Rodostóval fog végződni, dehogy is mozdult volna ki a francia király országából, ahonnan talán jobban irányíthatta volna árva hazája ügyét s most nem kellene elzárva lennie a külvilágtól s nem kellene kurucaival Ahmed szultán kenyerén élnie. — Mikor könyörülsz rajtunk, Uram?! Meddig fogjuk még ezt a nehéz keresztet hordani?! — tört ki végül a fejedelemből a keserűség, miközben két könnycsepp gördült ki szeme szögletéből s valami mélységes fájdalom ült arcára. — Azonban Te tudod, Uram, miért teszed ezt igy, áldassék a Te szent neved! — tette hozzá az, Istenbe vetett hit nyugalmával. A fejedelem ebben a borús hangulatban észre sem vette, amikor kamarás, Mikes Kelemen, a sátrába lépett, hogy a szokásos parancsokat átvegye urától. A hü ember nyomban úgy találta, hogy a fejedelem nincs a szokott hangulatban: kedvetlenséget árul el arca, mintha valami bántaná. Fürkészve nézte tovább s végül is az ő éleslátásával rájött, hogy a száműzetés, a csalódások és a bujdosók szomorú s bizonytalan sorsa tépdesték ismét nemes szivét. — Felséges uram, az elmúlt éjjel, álmomban nagy hadakozásban voltam az egyik fogam miatt, — kezdi némi élcelődéssel, éppencsak hogy mondjon valamit a szótlanságban s eltérítse urát a borongós gondolatoktól. A fejedelem — még mindig a tépelődések hatása alatt — nem szólt erre semmit, csak kérdő tekintettel várta a bővebb felvilágosítást. — Esterházy uram őnagysága igen ráncigálta az egyik hátsó nagy fogamat, de én nem engedtem; azonban addig ráncigálta, amig az nagy ropogással kihullott, Reggel szólottám erről Zay uramnak, aki azt mondta, hogy ép a múlt éjjel álmában neki is kihullott az egyik foga és hozzátette, talán valamelyik elmegy közülünk. A fejedelem elmosolyodott a babonásizü tréfára, de csakhamar redőkbe szaladt a homloka, — Rodostóból még nem hozták hírét Esterházy ur betegsége jobbrafordulásának? — érdeklődött a fejedelem. — Még semmi hire nem jött attól fogvást, hogy Lang orvos uram őkegyelme kúrálja, — jelenti Mikes, Az utolsó szavainál nagy sirás s zokogás hangjai futottak be odakintről a fejedelem sátrába; egyszerre megakasztották a párbeszédet. A fejedelem és Mikes felfigyeltek e hangokra s mindjobban kivették, hogy afféle jajveszékelés s panasz volt. — Menj csak ki, nézd meg, micsoda történet esett valakin?; — parancsolta Mikesnek a fejedelem. Mikes gyorsan teljesítette a parancsot; de amint kilépett a sátorból, szemben találta magát egy dámával, aki Zaynak nagy sirás között éppen valami nagyon szomorú eseményről beszélt. Mikes csakhamar felismerte a panaszos uriasszonyban Esterházy tábornagy A legalacsonyabb fizetés összege emelkedik szeptember 3-án, az uj szövetségi törvény értelmében, a fenn feltüntetett foglalkozási ágakban és mégmásokban. 3,600.000 munkás van érdekelve. Gazolin töltő állomás (fenn bal). Építkezés (fenn jobb), élelmiszer áruház, (lenn bal) és ruházati áruház (lenn jobb.) A “BOLDOG NÉP” A cigányok nem akarnak szovjet polgárok lenni Azok a tudósok, akik a népek történetével foglalkoznak, igy jellemzik a cigányokat: a világ egyik legérdekesebb és legboldogabb népe. Letelepedésre és államal!kotásra egyáltalán nem alkalmasak. Amióta csak a történelem tud felőlük, szerte a világon úgy isimerik őket, mint örökösen vándorló népet. A második világháború jelentős pusztítást végzett a cigányok között. Bármilyen szapora fajta is, számuk ma már erősen hanyatlóban van. Ennek ellenére azonban még mindig sokezer cigány él a világ különböző nemzetem belül 'és tegyük hozzá: ma is pontosan olyan életet folytatnak, mint 500 évvel ezelőtt. Angliában nemrégiben néprajzi kutatást' végeztek a cigányok között és a kutatást végző tudósok megállapították : é 1 e t k ö rülményeikbein semmi változás nem történt s ma is nomád életmódot folytatnak. Karavánokba tömörülve vádorolnak egyik helyről a másikra, ámbár, olykor az is megtörténik, hogy a kemény angol tál néhány hónapi kényszerű letelepedésre szorítja őket. Egy Londonból származó hivatalos jelentés szerint az Angliáiban élő cigányok főfoglalkozása ma is a jövendőmondás és olykor előfordul az is, hogy valamelyik birtokon időszaki munkát végeznek. A birtokok tulajdonosai azonban —a londoni j elentés szerint — nem túlságosan kedvelik a cigány munkásokat. Nagyon gyakran megesik ugyanis, hogy a cigánykaraván, váratlanul elhagyja a birtokot éjszaka és “tévedésből” néhány állatot és használati tárgyat is magával visz. Csak a szovjet iuija sas a jovof Anglia mindenképpen szeretné letelepíteni a cigányokat és polgári életformához szoktatni őket. Ez azonban neim sikerül és úgy tűnik, a jövőben sem fog sikerülni. Az angol cigányok, éppen úgy, mint a világ bármely részén élő fajtestvéreik, ma is szabadon vándorolnak, karavánokban élnek és alkalmi 'munkából és jövendőmondásból tartják fenn magukat. Ennek ellenére azonban boldog embereik és a, cigányfcaravánok esti tüzelnél gyakran hangzik az ének. Egészen más azonban a “boldog nép” helyzete a Szovjetunióban, A szovjet kormányzat ugyanis elhatározta, hogy hasznos szovjet állampolgárokat nevel a. cigányokból. Ebből a célból — határozta el a szovjet kommunista párt politikai bizottsága —a cigányoknak fel kell oszlatniuk karavánjaikat, abnejét, akinek könnyekkel telt szeméből s bánatos tekintetéből olyan mérhetetlen fájdalom volt kiolvasható, mintha az egész világ semmisült volna meg előtte s egy élet tört volna össze. — Mikes uram bejelenti kegyelmedet a felséges urunknál, hogy szólhasson vele —. nyugtatta meg végül a megtört dámát Zay. Amikor aztán a fejedelem elé került a jajveszékelő úrnő, ott ismét csak sirt, egyre sirt, s fuldokló zokogás között mondta el legnagyobb bánatát s elhagyatottságát, amiért Rodostóból gyalogosan ide jött. Ezalatt pedig á rodostói kis görög-templomban szomorúan kongott a lélekharang. A fejedelemnek pedig ismét egy bánattal több jutott. Amint Mikes kijött a fejedelem sátrából, első útja Zayhoz vezetett. Eszébe jutott az a fogas álom s Zay szavai. — Jól mondta kegyelmed, hogy valaki elmegy közülünk, — állított be Zay sátrába, Mikes erről is megirta szokásos levelét: “Édes Néném! Nagy szomorúságban vagyunk mi itten. Tetszett a Mindenhatónak egyikünket közülünk magához szólítania. Tábornagy Esterházy uram itt hagyott minket, már nem fog többé leülni Urunk asztalához.” Valóban nem ült le többé. Ő nyitotta meg a rodostói száműzött urak halotti sorát. Vasárnap volt. Anno 1722, augusztus 10-én. iba kell hagyniuk a jövendőmondást és gyáraikban kell dolgozniuk, mint a szovjet társadalom többi, “hasznos, épitő tagjának.” A jövendőt különben sem tudhatják a cigányok — jegyzi meg a politikai bizottság határozata — mert a jövőt egyedül a “céltudatosan épitő szovjet kormányzat” tudhatja. A szovjet kommunista párt politikai bizottságának érdekes eredménye lett: amint a cigányok értesültek arról, hogy az állam hasznos polgárokat akar faragni belőlük, egyszerűen — eltűntek. Karavánjaikat sehol sem látni, nem villannak fel a pusztákon az esti tüzek, és elnémultak a gitárral kísért dalok. Elbújt a boldog nép, mert nem akar szovjet polgár lenni. Az igazság az, hogy a “boldog nép” semmilyen nemzet polgára seim alkar lenni. Boldog alkar lenni, semmi más. iMiagyairországon és Romániában, a Szovjetunió csatlós államaiban is megpróbálták— moszkvai parancsra -— letelepíteni a cigányokat. Az eredmény ugyanaz lett: a cigányok eltűntek. Érdekes egyébként megemlékeznünk arról, hogy a cigányságot Hitler diktatúrája is gyűlölte. Hivatalos nyilvántartás szerint egyedül Auschwitzban 11,000 cigány élt, mint a koncentrációs tábor foglya és nem egészen kétezer menekült meg a kivégzéstől. A “boldog nép”-re boldogtalan napok köszöntöttek mindig a diktatúráik országaiban. A cigányok egyébként is, egyre kevesebben lesznek, létszámúik csökken és rövidesen valószínűleg már a szabad országokban sem villannak majd fel a karavánok tüzei és örökre elnémulnak dalaik. HALLOTTA MÁR . . .? . . . hogy Konstantinápolyt elsőizben 860-ban próbálták elfoglalni az oroszok, máig sem adták fel a reményt, hogy megkaparinthatják. . . . hogy egy aker cukorrépa termése négyszerannyi energiát produkál, mint egy aker bármiféle más termés. . . . hogy a román nyelv latin (római) eredetű, de idővel francia, görög, török és szláv elemekkel gazdagodott. UTAZÁS A FÖLD KÖRŰI EGY PERC ALATT ZÜRICH, Svájc — Egy anyakönyvi hivatal vezetője megtagadta egy atya kérését, hogy újszülött leánygyermekét Mercedes néven vezesse be a születési anyakönyvbe. Megokolás: Mercedes közismert autómárka és a törvény tiltja, hogy ipari készítmények elnevezését keresztnévként használják. MANCHESTER, Anglia — Frederick Barr 23 éves manchesteri lakos agyonlőtte magát. Holtteste körül hajnövesztőszereket tartalmazó üvegek voltak. Az öngyilkos fiatalember apja elmondta, hogy fia búskomorságban szenvedett hajának hullása miatt. A világ minden részéből hozatott magának hajnövesztőszereket, melyek azonban nem segítettek. Valószinüleg azért lett öngyilkos, mert nem tudott belenyugodni abba a gondolatba, hogy egy napon teljesen kopasz lesz. MADRID — Az egyik spanyol cigarettagyár megkezdte enyhe-erős cigaretta gyártását. A felemás cigit ha egyik végén gyújtják meg, enyhe, a másik végén meggyujtva erős. Persze az embernek rágyújtás előtt kell határoznia, hogy melyiket szeresse, mert ha menetközben változtat célt, megégetheti a nyelve hegyét. STOCKHOLM, Svédország — Gyermekek 6 éves korig ingyen utaznak a svéd vonatokon. Eddig egyszerűen beszálltak a vonatba. Ezután azonban jegyet kell váltaniok, a pénztárnál kapnak ingyen jegyet. Azért léptették életbe ezt a rendszert, hogy a gyermekek, mire felnőnek, ne szokják meg a menetjegy nélküli utazást. BUENOS AIRES, Argentina — Petronella Pinedro 71 éves nagymama beiratkozott az elemi iskola első osztályába, meg akar tanulni Írni és olvasni, mert sok panasza van a háziúrra. Eddig folyton panaszosleveleket íratott másokkal és ezért fizetnie kellett. Azért határozta el magát az irás mesterségének megtanulására, hogy maga Írhassa, költségmentesen, panaszosleveleit. BUENOS AIRES, Argentina — Ramon Gardát módfelett bántotta, hogy már ötödször zsebtolvajlás áldozata lett az autóbuszban. Hogy ilyesmi többé ne ismétlődhessen meg, bevarratott a kabátja zsebébe egy rókafogó kelepcét. Nem sokáig kellett várnia, megint benyúlt a zsebébe egy tolvaj, de rajtavesztett. Nem tudta kiszabadítani a kezét a csapdából és akarva, nem akarva, követte Ramon Gardát a rendőrállomásra. BECS — Nyilván jól ismeri az emberi lélek mélységeit az a bécsi fényképész, aki a következő reklámfeliratokkal csalogatja üzletébe a vévőket: “Élethü fénykép ára 10 schilling; ahogyan önmagát elképzeli, 20 schilling; amilyen lenni szeretne, 30 schilling. POKROVNIK, Jugoszlávia — A község bírósága előtt évek óta folyt egy per amiatt, hogy kit illet meg az a tojás, amelyet az egyik paraszt tyúkja a másiknak földjén tojt. A biróság sokáig nem tudott dönteni, végül Ítéletet hirdetett. A vesztes fél csak úgy tudta kifizetni a perköltségeket, hogy eladta két szamarát. GUILDFORD, Anglia — Mrs. Betty Lawrence 51 éves asszony ruhát lopott az üzletben, ahol dolgozott s 50 font sterling pénzbüntetésre Ítélték. Miért lopott? Orvosa tanácsára fogyókúrát vett, 42 fontot kellett leadnia testsúlyából. Még csak 14 fontnál tartott, amikor úgy érezte, hogy megváltozott .Ellenállóereje megcsappant s nem tudott ellenállni a kisértésnek, hogy lopkodjon ... De — mondta a biró előtt — amióta elcsípték, feladta a fogyókúrát, a testsúlya megint a régi és a kedélye jó, a lelkinyugalma helyreállt, nem fog soha többé lopni . . . TEGUITO, Mexico — A postahivatalba újabban sok panasz érkezett üzletektől, hogy fizetési felszólításaik nem érik el késedelmesen fizető vevőiket. Mi lehet annak az oka, hogy a felszólító levelek elsikkadnak? A.z okot és az okozót hamarosan megtalálták: A levélhordó bevallotta, hogy a felszólító leveleket megsemmisítette, mert sajnálta a címzetteket, akiknek fizetniük kellene, pedig nincsen pénzük. LONDON — Violet Butler 50 éves asszony a nagy fottball lottón 1 cent betéttel 270,000 dollárt nyert. MEXICO CITY — Egy biztosítótársaság a futballbirák öltözőiben plakátokat helyezett el a következő szöveggel: “Mielőtt sípjába fújna, kössön élet- és balesetbiztosítást! Biztosítási ügynökeink a stádionban találhatók. Gondoljon szeretteire, akikről gondoskodnia kell!” BERLIN — A buchenwaldi koncentrációs táborba egy és egyharmad millió német és külföldi látogatott el 1958 óta, amikor ott egy nemzetközi emlékművet állítottak fel. NOVEL, Franciaország — Messze földön hires kövér, izes csigáiról ez a svájvi határ közelében levő falu. Oly sokan szedegették itt a turisták a csigákat, hogy kihalásuktól kellett tartani. Ezért René Bouvet polgármester kiadta a rendeletet, hogy ezentúl csak halászati engedéllyel szabad csigákra vadászni. Ilyen engedély nélkül csak egy francia állampolgár szedhet csigát: Robert Schuman volt miniszterelnök, aki nagy természetbarát, szereti a sziklák közt ténfergő csigákat figyelni, de — nem eszik csigahust. PARIS — Forgalomba hoztak kis ágyukat otthoni védelemre. Az ágyú játékszernek is használható, de arra is jó, hogy lövéseivel betörőket elriasszanak.