A Jó Pásztor, 1961. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)

1961-08-04 / 31. szám

* »ff A Jö PÁSZTOR 3. OLDAU gjy ijnwi Emlékezzünk a régiekről VÁDIRAT A BABONA EILEN A babona ősrégi eredetű, de minden korban akad­tak világosfej ü emberek, akik elszántan hadakoztak a tudatlanság szülte hókuszpókuszok ellen. írás is ma­radt ránk, efféle, nem is egy. Itt van például néhai való Pucz Antal könyve, amely 1822-ben jelent meg Eszter­gomban. “A babonának és az ő sok féle nemeinek rö­vid előadása, tudatlanok tanítására és a félénkek meg­nyugtatására közrebocsátotta: Pucz Antal. Nyomtatta­tott Esztergomban, Beírni József betűivel s költségé­vel.” “A babonánál nincsen nagyobb ostora és kegyet­lenebb ellensége az emberi nemnek, mondja az előszó, amely eleitől fogva, kivált, ahol gyökeret verhetett és néminemű uralkodásra kaphatott, nagyon kegyetlenül dühösködött az emberek között. Nem kiméli ez a sok­­fejű sárkány az embereknek becsületjét, őket szünte­len való félelemben tartja, a szívnek belső nyugodal­mát, ezt a megbecsülhetetlen drága kincset elrabolja, a birtokot elpusztítja, egészségét vesztegeti, gyakran az életet is nyilvánvaló veszedelembe ejti, sőt, ami si­ralmasabb, lelkűnknek könnyen örök romlást is okoz­hat. Ezt a felettébb ártalmas babonát a lehetőségig el­nyomni, minden rendű és állapotú embereknek elmé­jéből kiirtani, az ő áradó pusztításainak gátot vetni felvett célja ezen kis könyvetskének: ennek mennyire feleljen meg, Ítélje a részre nem hajló és figyelmezve olvasó tudósabb rész és mutassa a következő idő.” Az első fejezetben a szerző leplezetlenül megmond­ja, mit tart a babonának. “A babona tulajdonképpen mindenféle dolgokban való helytelen, hibás és bizonytalan hit, olyan dolgok­ban, amelyek éppen nem azok, amiknek tartatnak, vagy azt teljességgel nem okozzák, amit okozniok kellene. Valótlanságok, amelyek a világon sehol sincsenek és csak néhány okokból koholtattak: de azoktól mégis hol valami jót remélnek, hol valami rossztól tartanak és ezért különféle esztelen cselekedetekre vetemednek, hogy ezek által azoknak hajlandóságát megszerezzék és általok segedelmet és szerencsét nyerjenek.” Megállapítja a könyvecske Írója, hogy a babona birodalma óriási, abban egy ember alig tud eligazodni. “A közönséges életben való babonához oly tömén­telen sok hibák, tévelygések és bolondságok tartoznak, hogy azokat majd számba se lehet venni. Ezért itt a babonáknak csak főbb nemeit mutatom ki, amelyeket méltán minden okos és gondolkodó ember felette ne­vetségeseknek, együgyüeknek, eszteleneknek és káro­saknak tart.” A következő fejezetben a “kísértetekben való hit”­­ről beszél. “Azt hiszik a botorok, hogy a világon számtalan sok kisértet, ijesztő és zörgő lélek van, akik az embe­reket különféleképpen rettentik, kínozzák és rémitik. Azt hiszik, hogy az ördögnek hatalmában áll magát e világon szabad tetszése szerint láttatni és hallatni, ami­kor és ahol akarja. Nagy szerencse — Írja gúnyosan, — hogy vannak eszközök, igy sarjadzik egyik babona is­mét a másikból, az ellentállásra.” A továbbiakban sorra veszi a többi “kisértet”-et: a hegyi lelkeket, akik a bányában dolgozó embereket nyugtalanítják, a koboldokat, akik a fogadókban kí­nozzák a fáradt utasokat, a formátlan törpelelkeket, akik a gyermekeket kilopják a bölcsőből, a vizi embere­ket, akik a vándorlókat a vízbe csalják, az éjjeli manó­kat, akik az éjjeli alvók mellére ülnek. Felsorolja a ha­zatérői lelkeket, az ördöngősöket és a boszorkányokat. Csufolódva szól az álmokban való hitről és a százesz­tendős kalendárium bölcsességéről. Megemlékezik a természeti tüneményeknél való babonákról. Azután keményen leszámol azokkal, akik a babonákban hisz­nek, azokat terjesztik. “Minden babona nagy kárt és ártalmat szerezhet az emberek között. Megfoszhatja őket becsületüktől, vagyonuktól, egészségüktől, belső nyugalmuktól, az életüktől, sőt még talán örök boldogságuktól is.” Tüstént meg is magyarázza, hogy a babona az em­ber becsületének azért ártalmas, mert a babonás em­bert kicsufolják, megtréfálják, lenézik. “Sok gaz szol­ga és szolgáló az ő babonás uraikat és asszonyaikat zör­gés és elváltozott kisérteti formák által félelembe és rettegésbe ejtették éjjeli órákban, őket házaikba, szo­báikba kergették és azután tetemesen meglopták. Számlálhatatlan sok eset van, amelyek a babonás em­bert megszégyeníthetik és szinte a gyermeki csúfig le­alacsonyíthatják. A közrendü tudatlan embereket nem lehet annyira csodálni, ha sok dologban babonásan gon­dolkodnak és cselekednek, nem is kell azért mingyár csúfot űzni belőlük, hanem őket okos kíméléssel inteni és jobbra tanítani. De ha jobb sorsú és felsőbbrendü emberek is mindenféle babonás dolgokat kicsinált igaz­ságok gyanánt állítanak és cselekedeteikben azokhoz tartják magukat, igy valóban sokat vesztenek abból a becsületből, amellyel különben viseltetni kellene irán­tuk.’’ Nem kiméli a tudósokat sem, ráolvasván fejükre, hogy sok babonában hisznek és keményen a szemükbe Gyémántőrző kutyák és tanítómestereik Az afrikai Tang-anyiká'ban lévő Williamson gyémántbá­nya a kutyák paradicsoma. Aligha hisszük, hogy ha egy kutya olvasni tudna és az új­ságokból tudomást szerezne az ottani kutya-lehetőségek­ről, ne akarna odamenni. Ám­irtuk: akiket (különleges ki­képzésben részesítenek. Ne­velésüket elsősorban is azzal kezdik, hogy fegyelemre szok­tatják őket. Olyan fegyelem­re, amelyet a “polgári” ku­tyák nem ismernek. Ellenál­lás nélkül kell teljesíteniük Bero, a négylábú őrszem és lanilómestere. bár, az sem lehetetlen, hogy minden parancsot, akár a 'ka­tonáknak. Kiképzésük is a gyémántbányát őrző ku­tyák olvasni tudnak. Ha nem tudnák, akkor ez az egyetlen dolog, amire nem képesek, mert egyébként mindenre megtanítják őket. A Williamson igyémántbá­­nya területét ugyanis kutyák őrzik, amelyeket (képzettsé­güket tekintve, majdnem azt ugyanolyan szigorú keretek között folyik le, mint a kato­náké. Nemcsak egyszerű en­gedelmességre tanítják őket, hanem elsősorban arra, hogy a kiadott utasítást azonnal hajtsák végre, a lehető leg­pontosabban. A kiadott uta­mondja, hogy “minden közember, aki józan emberi okosságával él és a babona által meg nem vakittatik, feljebb való náluknál és minden tekintetben nagyobb jussa van az igazi bölcsességhez.” A tizenhetedik fejezetben a szerző bebizonyítja, hogy a babona megfosztja az embert “világi birtoká”­­tól, azaz vagyonától. “Tudva vagyon, milyen gyakran elámítottak az aranycsinálók az ő sokat ígérő gyáva mesterségük ál tál sok érdemes és gazdag embert, akik elég babonásak voltak, hogy azoknak higyjenek. Megesett, hogy kó­borló kincsásók a babonás embereket megcsalták. Mennyi pénzt csaltak ki kuruzslók, vándorló gyógyí­tók és tudós asszonyok. Sok alsóbb és főbbrendü leány­zó és asszonyság egy álnokságtól bérlett banyával jö vendőltet magának a kártyából, vagy kávéscsészéből, amelyért pénzt és más dolgokat bőven adogatnak és csak későn veszik észre, hogy megcsalták őket. Milyen sok veszedelmes gyulladást okozott már a babonás füs tölés és párolgás az istállóban, amelyek által egész vá­rosok és faluk pusztultak el és száz scsalád jutott kol­dusbotra. Tehát már csak ezen tekintetből is utálatra méltó a babona, hogy ő, mint egy álnok és veszedelmes tolvaj a mi világi javainkat megcsonkíthatja, sőt egész vagyonúnkat elrabolhatja.” Hosszú fejezetet szán annak bizonyítására, hogy a babona veszélyezteti az emberek egészségét. “A kísértetektől való félelem sokaknál okozott már nehéz nyavalyát, fájó hideglelést és más bajt, ame­lyek a jó egészséget néha szinte életfogytáig megron­tották. Sokakat mingyárt a betegség kezdődésekor egy értelmes orvos könnyen helyreállíthatott volna jó ter­mészeti eszközök által, de a kuruzslóhoz való bizalmuk nagyobb volt, darab ideig annak ostoba gyógyításaival éltek, azalatt a betegség mindinkább növekedett, to­vább terjedt és végre úgy meggyökeredzett, hogy azt többé a legalkalmatosabb orvos sem gyógyíthatta meg. Sok ember egy érvágás vagy tisztitó szerek által an­nak idején be véve, egy hosszas betegségtől megmene­­kedhetett volna, de ő előbb kalendáriomját nézte és abban azt találta, hogy olyan napon nem jó eret vágni vagy tisztitó port bevenni, elhalasztotta tehát s aztán babonája miatt sokáig a legnagyobb fájdalmakat szen­vedte. így a szülők elhitetik magukkal, hogy az ő be­teg gyermekük igézet alatt áll és ahelyett, hogy egy értelmes orvossal vizsgáltatták volna meg, inkább vén­asszonyoktól kérnek tanácsot, ez a boszorkányság el­len babonás eszközöket javasol, a gyermeket párolja, füstöli, írott cédulákkal körülaggatja és igy nemsokára vagy a sírba fekteti, vagy egész életére nyomorékot csinál belőle.” Végül egész fejezetet szentel annak, hogy a babo­na meggyilkolja az ő tisztelőit. De a babona az örök boldogságtól is megfosztja az embert, mert a baboná­sok nagyot vétkeznek az Isten, az ő kegyes teremtőjük és fenntartójuk ellen. “S mivel a babona — fejezi be — ily temérdek sok kárt okozhat az embernek, tehát jobban kell azt kerülni a döghalálnál és a tőle való menekedésre min­dén lehetséges eszközökkel szükséges élni.” sifást — ennél nem többet és nem is kevesebbet. Háromfajta kutyát hasz­nálnak az őrszolgálat ellátá­sára: elzásziakat, dobermano­­kat és bulldogokat. A gyakor­lat bebizonyította, hogy fizi­kai erejük, gyorsaságuk és in­telligenciájuk folytán ezek a kuaytfajták a legalkalmasab­bak a különleges szolgálatra. Az úgynevezett “szellemi kiképzés” után következik egy másik, amelyet igy ne­veznek; támadási gyakorlat. Ez úgy történik, hogy a ki­képzők egyike, vastag, védő­ruhába öltözötten, kezébe bo­tot lóbálva, behatol a gyé­mántbánya területére. A “gyakorló” kutyát utána eresztik. A feladat: megfogni a tolvajt és az őrszobára vin­ni, lehetőleg sérülés nélkül. Ha a tolvaj védekezik, vagy megpróbál szabadulni, a ku­tya megharapja. Harapásá­val nem öli meg, de harckép­telenné teszi a tolvajt és ily­­módon hurcolja az őrszobára. Miután ez az eset gyakran elő­fordul, külön megtanítják a kutyákat a harapás módjára, vagyis, arra: miképpen 'ha­rapjanak úgy, hogy a tolvajt harcképtelenné tegyék csu­pán, de ne öljék meg. Valószí­nűleg, a Williamson gyémánt­bánya azoknak a kevés he­lyeknek az egyike, szerte a vi­lágon, ahol — harapni tanít­ják a kutyákat. Abban az esetben, ha a. tolvaj védeke­zik, vagy nem igyekszik me­nekülni, a kutya nem harapja meg és teljesen sértetlenül viszi az őrszobára. A kutyák parancsno­ka: a rendőrfőnök A gyémántbáhyánál szol­gáló kutyák főparancsnoka Sam Eager főintéző, a Bá­nyát Védő Rendőrkirendelt­ség vezetője. A szolgálatot teljesítő kutyák minden hé­ten egyszer “elmasiroznak” Sam Eager előtt és azon a napon dupla adag kétszersül­­tet és húst kapnak. Kiképzésük kilenchónapos korukban kezdődik és hozzá­vetőlegesen egy teljes eszten­deig tart. A kutyakölykök legnagyobb része már a Wil­liamson gyémántbánya terü­letén született, amelynek kü­lön “kutya szülő-otthona” van. Olyan korszerűen felsze­relt, akár a legmodernebb kórház. Minden kutyának egy taní­tómestere van, aki az idomi­­tási időszak befejezte után is vele marad. A kialakult gya­korlat az, hogy egy-egy taní­tómester alá több kutya tar­tozik, amelyek hűségesen teljesitik mesterük 'és fel­jebbvalójuk minden utasítá­sát. A kutyák élelmezése külön­leges, olyan, amilyenről egy kutya álmodhat. Különleges kutya-kétszersültet kapnak, tápláló zöldséget és elegendő mennyiségű húst és édessé­get. Néhány esztendővel ez­előtt, még tolvajok százai igyekeztek megközeliteni a gyémántbányát minden éj­szaka. Ma már a kísérletezők száma lecsökkent, mert tud­ják; nincs menekvés a külön­legesen képzett kutyák elől. HOSSZÚ FÉLÓRA VENTURA, Calif. — A polgármester kidobott négy városi alkalmazottat, mert mindennapi félórás coffee break pihenőjük legalább két és fél órás coffee break lett. Hírek a világ minden részéből MOSZKVA. — Dr. Kwame Nkrumah, Ghana af­rikai néger köztársaság elnöke ,aki nemrég Washing­tonban, a Fehér Házban, Kennedy elnökkel folytatott megbeszélései során hitet tett a függetlenség és a de­mokrácia mellett, most Moszkvában úgy nyilatkozott, hogy a szovjet hatalmas fejlődése rövid idő alatt meg­mutatta, mit tud tenni egy nemzet, amely összetart. “A szovjet leckével térek vissza hazámba”, mondta. BERLIN. — Peter Probst, a keletnémet szovjet­­zónna postaügyi helyettes miniszterének fia, Nyugat- Bér linbe szökött és politikai menedékjogot kért. m""oSLO, Norvégia. —Egy filmvállalat kémfilmet forgat s fából-papirból “radar-állomást” készített Sta­vern város határában. Alighogy felállították ezt a szín­padi kelléket, leállt a közelben egy keletnémet autó, utasai kiszálltak és elkezdték titkon fényképezni az uj fontos katonai állomást . . . SMETHWICK, Anglia. — Az egyik városi lakó­ház lakói sztrájkkal — a lakbérek fizetésének megta­gadásával — fenyegetőztek, mert hírét vették annak, hogy a házba be akar költözni egy pakisztáni család. A város papjai igyekeznek a lakókat rábirni ostoba és ártalmas elhatározásuk megmásitására. KAIRO. — Nasser diktátor nagy katonai ünnep­séget rendezett forradalma 9-ik évfordulója alkalmá­ból. Bemutatták az uj, hangnál sebesebben száguldó orosz MÍG repülőgépeket és az Egyiptomban gyártott jet gyakorló repülőgépeket, valamint hazai gyártmá­nyú harcikocsikat. CANBERRA, Ausztrália. — Júniusban a munka­­nélküliség Ausztráliában 9000-el 111,000-re növekedett. A rendelkezésre álló munkaerőknek 2.7 százaléka van munka nélkül. TAIPEI, Formosa. — A kínai nacionalista segítő bizottság léggömbökre akasztva élelmiszercsomagokat küld a szárazföldi Kina fölé, ahol százmillióknak nem jut elegendő élelem. A léggömböket sokszor ezer mér­föld távolságra sodorja a szél, úgy, hogy nagy terület éhezői jutnak kevés élelemhez. RIO DE JANEIRO, Brazília. — Szélsőséges jobb- és baloldali, konzervatív és kommunista egyetemi diá­kok jutottak be az országos egyetemi szövetség veze­tőségébe. A szövetség élesen állást foglalt Kennedy baráti kéz politikája ellen. BONN. — Hitler átkos hagyatékában találtak egy második “Mein Kampf” kéziratot. Ezt. a terjedelmes könyvet a levitézlett führer még hőskorában, 1928-ban diktálta egyik hívének, Max Ammannak, aki később az ő könyveit kiadta. Hogy miért nem jelent meg ez a második “Mein Kampf” a szerző életében, azt csak sej­teni lehet: politikai szempontból nem tartotta célsze­rűnek megjelentetését. Most nemsokára kiadják a könyvet “Hitler Második Könyve” címen. A kiadó ki­jelentette, hogy a szerzőt megillető tiszteletdijakat a náci bűnök áldozatai fogják kapni. BELFAST, Észak-Irország. — 1942 óta az első akasztás volt itt a múlt héten. Samuel McLaughlin, 40 éves acélöntődéi munkást végezték ki, aki megfojtotta a feleségét. BONN. — A nyugatnémet kormány 1962-re fél billió dollárral többet, összesen több mint három bil­lió dollárt állít be a költségvetésbe katonai és fegyver­kezési célokra. RÁBÁUL, Uj-Guinea. — A szepik törzs egyik le­gényének megtetszett egy tolaj törzsbeli csinos leány­zó s vonzalma jeléül megcsiklandozta. Ebből háború lett. Tolaj ok ezrei háborús színeket mázoltak a testük­re, az arcukra, felfegyverkeztek fejszékkel, hosszú ké­sekkel, nyilakkal és ijjakkal és háborús indulók kísé­retében rátörtek a szepikek sátraira. A rendőrség köz­belépett s amikor a rendőrök két tűz között szoronga­tott helyzetbe kerültek, kénytelenek voltak mindkét irányban tüzelni. Két napon és két éjjelen át tartott a háborúság, két halott maradt a csatatéren és mindkét tábor többszáz harcosa véres sebeket kapott. KELET-BERLIN. — Ruth Markert, 38 éves asz­­szony, hat gyermek anyja, koraszülsé nyomában súlyos vérzést szenvedett. Férje sietve kórházba vitte, de el­utasították, mondván: “Maga Nyugat-Berlinbe jár dol­gozni, vigye oda a feleségét”. A férj sietve átvitte a fe­leségét Nyugat-Berlinbe, de mire odaért vele, az asz­­szony elvérzett. SZÓFIA. — A bolgár kereskedelmi hajók matró­zai ezentúl idegen kikötőkben csak csoportokban lép­hetnek partra. A hivatalos magyarázat az, hogy kül­földi kikötővárosokban egyedül kóválygó bolgár ten­gerészek viselkedésükkel ártottak Bulgária tekintélyé­nek. Az igazság persze nem ez, hanem az, hogy akadá­lyozni próbálják matrózok szökését a szabad világba. TEGUCIGALPA, Honduras. — Öt középamerikai kis köztársaság gazdasági miniszterei könnyen megál­lapodtak abban, hogy igénybe akarják venni a Ken­nedy elnök által hirdetett Szövetkezés a Haladásért programban Ígért amerikai gazdasági segélyt. Az a ha­tározat is gyorsan keresztülment, hogy erélyesen szem­­beszállnak a kommunista beszivárgással. De azt, hogy a Castro-kommunizmus beszivárgása ellen akarnak vé­dekezni, hosszas huzavona után törölték a határozat­ból. Castro forradalma, főleg a földosztás, ezekben az , országokban is népszerű és azt, hogy Castro szovjet csatlós sors felé vezeti országát, még nem ismerik fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom