A Jó Pásztor, 1961. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)
1961-11-24 / 47. szám
3. OLDAC A BÉLYEG EGYKOR ES MOST A bélyeg múltja összefügg a posta történetével. Évezredeken át csak a kiváltságosak üzeneteit közvetitették futárok. Később a postaszolgálat kifejlődésével. bárki levelét továbbították a távolságnak megfelelő portó lefizetése ellenében. Uj fordulat következett be 1673-ban, amidőn XIV. Lajos, a Napkirály jóváhagyta Valayer javaslatát a párisi városi posta átszervezéséről. Ennek előtte egész Párisban mindössze 2-3 postahivatal működött. Aki tehát levelet vagy egyéb küldeményt akart valakinek eljuttatni, személyesen kényszerült elbaktatni valamelyik postahivatalba. Az uj párisi városi posta megszületésekor a város különböző pontjain postaládákat helyeztek el, ahová bedobták a hivatalos értékjeggyel, a levélre erősített papírcsíkkal ellátott küldeményt. Az 1680-ban alapított londoni városi posta használt először olyan bélyegzőt, amely a postai küldemény tarifáját is feltüntette. Angliában 1837-ben hozták nyilvánosságra Rowland Hill postai reformjavaslatát. Ennek megvalósítása során született meg 1840. május 6-án az első bélyeg. Az angol parlament által 1839-ben elfogadott bélyegtörvény elrendelte a levelek portózását, a levelekre felragasztott bélyegek által. Ha a feladó portózatlanul adta fel levelét, akkor a címzettnek a portóköltség kétszeresét kellett megfizetnie. Rowland Hill vázlata alapján egy londoni cég készítette el az első bélyeget, a Viktória királynőt ábrázoló 1 pennys fekete és a centes kékszinü bélyeget. A bélyeg törvény értelmében kötelező penny-portó rendszer szerint az Anglia területén kézbesítendő levelekre egységesen 1 penny, a külföldre szánt és fél unciánál nem súlyosabb küldeményre 2 pence értékű bélyeget kellett ragasztani. Az olcsó portó bevezetése nagymértékben növelte a postaforgalmat. Anglia példáját sorban követte több ország: elsőül az Egyesült Államok, ahol kezdetben minden postamester önálló bélyegkiadási joggal rendelkezett. Az első ilyen bélyeg Philadelphiában jelent meg 1841-ben. Két évvel utána ugyancsak bélyeget bocsátott ki Svájcban a zürichi kanton, majd Brazília, aztán a genfi kanton, 1846-ban Basel, Trinidad, 1847-ben Mauritius, 1849-ben Franciaország, Belgium, Bajorország. Ausztria 1850-ben adta ki első bélyegeit. Bár Magyarországon Kossuth Lajos a szabadságharc idején Than Mórral elkészítette az önálló magyar bélyeg tervezetét, 1871-ben mégis az osztrák bélyegeket használták. A levélbélyeg rohamosan elterjedt az egész világon, 1840 óta mintegy 200,000 fajta bélyeget bocsátottak ki a különféle államok. Franciaországban 1859-ben feltűnt a büntetés-portó bélyeg, amellyel a bélyegtelenül feladott leveleket látták el. Brit-India adta ki 1866-ban az első u. n. hivatalos bélyeget (service-bélyeg). Ausztriában 1851- ben a hirlapküldemények részére külön u. n. hirlapbélyegeket nyomtattak. Ezek közül a Merkur-fejes hirlapbélyegek különösen nagy értékűek a mai gyűjtők számára. Az első emlékbélyegek kiadására 1891-ben került sor. Jótékony célra New South Wales postája nyomtatott először bélyeget 1897-ben, mig Oroszországban az orosz-japán háború áldozatainak segélyezésére bocsátották ki az első hadisegélybélyeg-sorozatct. Olaszországban jelent meg az első légipostabélyeg 1917-ben, a Torino-Róma és a Nápoly-Palermo közötti próbajárat részére. Következik a rakétabélyeg. TÚL A SZÁZON BUDAPEST. — Mi a hoszszu élet titka? — Jókedv, vidámság — mondja Város1' Györgyné, aki éppen százéves. A Hattyú utcai kis lakásban most ünnepük a születésnapját. Hallása, látása egy kissé meggyengült már, de szellemileg olyan friss mint évtizedekkel ezelőtt. . . — Mivel tölti a legszívesebben idejét?-— Mindennap előveszem az újságot, hogy lássam, mi történik a világiban. A jó könyveket is szeretem. Igaz, lassacskán megy a betüzgetés a nagyi tóüveggel, de sebaj, van idő bőven . . . S néha, ha jó film megy a moziban, szívesen megnézem. Legutóbb a ‘“Hét lányom volt” cimü filmet láttam. Ez a Chevalier hogy megöregedett! Nagy a család. Városi néni leánya 68 éves, legidősebb unokája betöltötte az 50 esztendőt. A dédunokák is itt ugrálnak körülötte, és két ükunokája is van. A lánya meséli, hogy tavaly még segített a konyhában, és kötött — eladásra . . . Most sem nyugszik, mindig csinál valamit. — Nem is voltam én nyavalyás soha . . . Nem fájt nekem semmim, gyógyszerrel nem éltem. Pedig már nem vagyok olyan fiatal . . . SZEGED. — Most töltötte be századik életévét Sztojka Béláné gyémántdipolmás tanítónő. Ez alkalommal az idős asszonyt felkereste lakásán és virágcsokorral köszöntötte a pedagógusok szakszervezete városi bizottságának küldöttsége. Sztojka Béláné negyvenévi munkássága alatt mintegy kétezer gyereket tanított betűvetésre, és leányát is tanítónak nevelte, aki már szintén nyugdíjas. A Jó PÁSZTOR SZÁMOLJON UTÁNA: A Jó Pásztor hetilap előfizetési ára december 15-től kezdve félévre 5 dollár lesz, egész évre 8 dollár. De aki december 15 előtt fizet elő a lapra, még a régi áron, 6 dollárért kapja egy egész évre. Miért fizetne tehát 5 dollárt félévre, vagyis 10 dollárt egy évre, ha 6 dollárért egész évre kaphatja a lapot? Lám, ilyen előnye lesz ,ha december 15 előtt ujitja meg előfizetését egy évre — vagy akár több évre is — a régi évi 6 dolláros dijszabás mellett! Ez a 4 kémény maradi épen a több, mint 250 ház-ból, amely elpusztult a californiai tűzvész alkalmával. A tűzvész hozzávetőlegesen 3000 személyt tett hajléktalanná. A hires Mount St. Mary’s College épülete is súlyosan megrongálódott. Kiábrándító volt a szovjet párisi világkiállitása A szovjet propagandagépezet teljes erővel dolgozott, — harsogtak a kürtök, peregtek a dobolt: Kruscsev és társai olyan kiállítást rendeznek Párisban, amely előtt “ihasraesitk” majd a nyugati világ. Valójában nem sajnáltak sem költséget, sem fáradságot, Apait-anyait beleadtak a nagy “műbe”, amelynek az volt célja, hogy egyrészt elkápráztassa nyugatot, másrészt meggyőzze a még ingadozó kispolgárt: a Szovjetunió minden téren felveszi á versenyt a nyugati iparral; Hatalmás helységét1 béreitek a Porte de Versailles közeiéi ben lévő kiállítási területen,; hatvan tolmács; és kétszázheven szakértő - állt a látogató, közönség rend e 1 kezésér.e, hogy válaszoljon a kérdésekre. Bemutattak ott mindent: a szovjet iparát, földművelését, művészetét, űrhajózási eredményeit. Még a divatról sem feledkeztek meg. És a látogató, aki alaposan1 szemügyre vette a kiállított tárgyakat, azzal az érzéssel távozott, hogy — vajúdtak a hegyek és — szültek egy egeret. Ami a látogatót először meglepte: a szovjet szemérmetlen hazudozása volt. Pontosan abban az időben, amikor Kruscsev az egyik atombombát a másik után robbantotta fel, a kiállítás egyik részlete ezt a jelszót hangoztatta: “Az atom — a békéért”. Az egyik pavillonban ban azt ákarták bemutatni, hogy a szovjet, az atomtudományt kizárólag békés célókra használja fel. Tucatszámra álltak ott a legkülönbözőbb a tó m erőm ü veik —- m odelljei. Ha azonban a látogató megkérdezte: müködnek-e imár a Szovjetunióban ilyen erőmütelepeik ? a válasz ez volt: még nem, de néhány év múlva már “teljes gőzzel” dolgoznak majd ezek a zenergiaforrások. Arra a kérdésre, hogy tulajdonképpen hány atomerőmű-telep van üzemben a szovjetben ? — kissé habozva hangzott a válasz: “hát — tulajdonképpen csak egy, de az is még kísérleti stádiumban van.” kapitalisták kocsijait parodizálták régebbi filmjeiken. A látogató kiábrándulása csak fokozódott, amikor megtekintette a “mindennapi élet”-tel .kapcsolatos technikai berendezési tárgyakat. A vázák, fazekak, dísztárgyak, cipők, díszműáruik, lakberendezési tárgyak és más ipari termékek a legrosszabbul felszerelt vidéki francia bazár polcain sem szerepelhettek yolna. Az, hogy a szovjetnek ezen a téren nincs Ízlése, köztudomású és megszokott dolog. De ezek a “reprezentativ” tárgyak a leggyengébb anyagiból készültek; tulajdonosúik nyilván nem sokáig “örülhet” majd birtoklásuknak. Hasonlóan kiábránditóak voltak a szovjet könyvek is. Kétezerötszáz könyvet “vonhattak fel”;, tartalmukat a közönség nem ismerhette meg, de amit külső formájukból látott, az is elég volt. Silány papír, csúnya kötés, rossz nyomás — ez volt a szovjet könyvek párisi bemutatkozása. Még kirívóbb volt a helyzet a szovjet hanglemezeknél. A látogató hiába keresett szép orosz népdalokat; helyette Gagarin beszédét hallgathatta a sikeres Űrrepülésiről. A lakberendezési tárgyak vonalán is siralmas volt a helyzet. Olyan bútorok között, amilyeneket a kiállításon bemutattak, — Nyugaton csak a legrosszabb Ízlésű kispolgárok laknak. A rossz ízlés azonban a textOkiállitáson ülte orgiáját. A keleti szőnyegek lés szőrmék azonban minden 'elismerést megérdemeltek. Kár, hogy azok a szovjet polgárok számára elórlhetetíenek, mert csak exportra készültek. Ha a látogató a sok Ízléstelen, technikaliag tökéletlen, de propagandával alaposan teletűzdelt látnivalókba belefáradt, és beült az étterembe, újabb meglepetések vártak rá. A pincérek franciák voltak, akiknek fogalmuk sem volt arról, milyenek is azok az orosz ételek — a bírni, a kotleta és a többiek — amelyek az étlapon szerepeltek. Ha aztán bemutatták a számlát, a bosszankodás csak fokozódott. Nyolc dollárba került egy menü, olyan összegbe, amelynek a feléért a legjobb párisi étteremben is étkezhetett volna. Nagyjából így festett az a kiállítás, amellyel a szovjet el akarta kápráztatni Nyugatot. A kiállítás értékére jellemző az a nyilatkozat, amelyet a francia kereskedelemügyi miniszter tett, amikor megkérdezték tőle: talált-e valamit, valami forradalmian újat, amit azelőtt sohasem látott? A miniszter a kérdésre így válaszolt: “Igen. A férfinadrágok sokkal szőkébbek lettek!” Ha «gy fizetne villanyosságért mint a múltban A rádió és televíziós gépek talán technikailag egyenrangúak voltak a nyugati gépekkel, de külső kiállításuk egyenesen szánalmas volt. A legszembetűnőbben az autógyártás terén utánozták Nyugatot.. Hat autót mutattak be, Ízléstelen élénk színekben. A kisebb kocsik a német és az olasz modelleket igyekeztek majmolni, de azok technikailag messze elmaradtak mögöttük. A Zil, a szovjet luxuskocsi úgy festett, ahogy a kommunisták valamikor a Valahányszor, egy villanyos háztartási gépet helyez üzembe, vagy felcsavarja a villanykapcsolót, előzőleg egy pénzdarabot kellene bedobni, arra a meggyőződésre jutna, hogy néhány centért órákig vagy napokig használhatja otthonában villanyos kényelmi felszereléseit. Számolja össze a villanyos áram használat összes módjait — és aztán rakja élére a centeket, és a villanyos élet költségei összegyűlnek a havi villanyszámla fizetésére ... a legnagyobb bargaint képezi háztartási költségvetésében. ISMEREM KINCSESTÁRA j 7h ILLUMINATING^^ An Investor-owned Comjianjf Strvinj Tile Bist Ucation in »Is« Nation
