A Jó Pásztor, 1961. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)

1961-11-24 / 47. szám

4. OLDÄL' A Jő PÁSZTOR A FEKETE AFRIKA MŰVÉSZETE Folyóiratok lapjain gyak fan látunk olyan képeiket, me­lyek különféle afrikai néger, néptörzsek faragásait mutat­ják be. A Guineái öböl part­jain 'és a Kongó vidék őser­deiben, a Szudánban lés a Dél­­afrikéban élő feketék minde­nütt ismerik a müvészikedés­­sel kapcsolatos tevékenyke­dést. Faragott szobraik, va­rázsló álarcaik, különféle áb­ráikkal és alakokkal díszített ‘használatai tárgyak elsősor­ban a néprajz tudósait érdek­lik, de nem tévesztik el hatá­sukat az egyszerű szemlélőre sem. Az évezredes múltú Egyip­tomon, valamint az északi és keleti partvidéket később meghódító arabokon kívül, a tudomány sokáig nem ismert más államszervező és kultúra­teremtő népet a fekete konti­nensen. Afrika őskori művé­szetének emlékeit csak szá­zadunkban fedezték fel. Észa­kon az Atlasz-hegységben, Lybia, szikláin és Délafriká­­ban 'számos sziklafestményt találtak, amelyek azt bizo­nyítják, hogy — miként a töb­bi földrészen — Afrikában is tízezer évvel korábbra tehető a művészeti tevékenység kez­dete. Ugyancsak századunkban vált ismertté a Niger folyó mentén egykor virágzó néger államok magasfoku művésze­te. A nyugatinigériai Benin a régi néger művészet leggaz­dagabb lelőhelye. Bár a vá-Pocahontas, Va. A környék magyarságának igaz barátja! Üzleteinkben mindig megkap­ja pénzének ellenértékét! Pocahontas Fuel Stores including Champion Stores operated by Pocahontas Fuel Company Division of Consolidation Coal Company rost a mult században tűz­vész pusztította el, amelynek során számos — főként fából faragott — népművészeti al­kotás elpusztult, a fennma­radt többszáz mü alapján 'is eléggé világos képet alkotha­tunk a beninieik egykori mű­vészetéről. A tudósok vélemé­nye szerint a városban már a XIII-ik században virágzott a bronzmüvesség; néhányszáz évvel később az ottani mes­terek már finom technikájú, pompás alkotásokat tudtak készíteni. Különösen jólsilke­­rültek azok a bronz szobrok, amelyek valamelyik akkori előkelő személyiséget örcki­­tettelk meg. Nagyon értékesek azok a dombormüveik is, amelyek a benini királyok egykori palo­táinak falait és oszlopait dí­szítették. Ezeken a bronzla­pokon a négerek életének kü­lönböző jelenetei láthatóik. Nemke vésbé érdekesek a kü­lönböző állatképek is: az egyi­ken a krokodilus éppen be­kapja a halat, a másikon kecs­két ragad meg a leopárd. Ön­álló állatszobrcikat is készí­tettek és az embereket ábrá­zoló dombormüvek hátterébe, a stilizált virágdíszek közé kis halakat, krokodilusokat min­táztak. Az egyik képen az uralkodó lába is halalakban végződik. A négerek primitiv vallása ugyanis tele volt ál­lattal kapcsolatos elemekkel. A királyok például, állatősök­től számaztatták magukat. Némely kutató szerint Egyiptom fejlett kultúrája serkentette Fekete-Afrika művészetét. A Nilus-parti bi­rodalmat az ókor századaiban szoros kereskedelmi kapcso­latok fűzték a néger államok­hoz. A fáraókat elsősorban a feketék aranya érdekelte. Is­meretesek a Nübia leigázását célzó hadjáratok és azt is tudjuk, hogy a fáraók több hajóhadat indítottak útnak a legendás Punt ország felku­tatására. E név mögött való­színűleg valamelyik aranybá­nyákban gazdag afrikai állam rejlett. Nubián keresztül az egyip­tomi kultúra messze sugár­zott. Erre vall az a tény, hogy például Kongó délkeleti csücs­kében is találtak Nilus-parti szobrokat. Egyiptom művé­szete még könnyebben utat találhatott az Észak-Kame-McMECHEN, W. Va. ÜDVÖZLET MAGYAR BARÁTAINKNAK! B. W. RIGGS FUNERAL HOMES AMBULANCE SERVICE Moundsville, W. Va. — Telefon: Alidén 5-4500 McMechen, W. Va. — Telefon: Benwood 99 Lakás telefon: Tilden 5-1145 Northfork, W. Va. 34 éve vagyunk az üzletben és »oha sem tagad­­tűk meg a szolgálatot, ha rossz anyagi ^ helyzetben volt. Bennett Funeral Home Norlhfork, W. Vi. — Telefon: 324 Kimball, W. Va. — Telefon: 3311 Bei elszállító kocsi azolyálat. Beckley, W. Va. Ké^je mindig ezt a kenyeret, mert e vidéken er. a legjobb! runban lakó néger népekhez, tőlük pedig nyugatra, a Niger folyó völgyébe. A néger ural­kodók fej dísze és a fekete te­metkezési szokásai sok hason­lóságot mutatnak az egyipto­miakéval. A Szahara sivatag­ban lévő sziklakápek néhá­­nyan pedig hatáirozottan az egyiptomi befolyás észlelhető. Ugyancsak élénk kereskedel­mi kapcsolatok alakultak ki az afrikai fekete államok és a Földközi tenger mellékén lakó ókori népek között. A A karthágóiak, a Szaharán túlról szerezték be az aranyat, az elefántcsontot, a strucctol­­lat és a rabszolgákat. Az ilyesféle hatások ter­mészetesek; minden nép mű­vésziének történetében talál­kozunk velük. A külső hatá­sok azonban csak ott serkent­hetik virágzásra a művésze­tet, ahol annak önálló, helyi előzményei vannak. Az egy­kori Benin művészetének előz­ményei mintegy kétezer évre nyúlnak vissza. Az észak-ni­gériai Nők folyó völgyében olyan művészi értékű agyag­­munkákat találtak, amelyek keletkezését a radioaktiv szénnel végzett mérések alapján Krisztus előtt 900-ra tehetjük. Az utolsó századokban az afrikai néger művészet jelen­tős mértékben visszafejlődött. A régi primitiv művészet em­lékét csak a régi faragások őrzik. Az afrikai őserdők mé­lyén lévő falvak kunyhóiban azonban itt-ott ma is pompás bronzszobrokat őriznek a bennszülöttek, anélkül, hogy tudnák; kit ábrázolnak és ho­gyan kerültek hozzájuk ezek a babonás tisztelettel őrzött értékes műalkotások. ÍZLETES ts TÁPLÁLÓ Süteményeink is kitűnőek! Beckley, W. Va. * Logan, W. Va. * Welch, W. Va. * Bluelield, W. Va. Felkelő diákok özönlöttek el GuayaquiL, Ecuador utcáit, amint pol­gárháború fenyegetett. Először a haderő eltávolította az elnököt és háziőrizetbe helyezte. Később az alelnököt, akit az elnök helyébe tettek, is eltávolították. Jelenleg a hatalom Camillo Gallegos leg­felsőbb bíró kezében van. AZ EMBER ÉS SZAKÁLLA A REPÜLÉS MAGYAR ÚTTÖRŐIÉ Innen-Onnan “Még a bőrét is lehúzzák az embernek!,” — panaszkodott Winthrop Rockefeller, akinek állattenyésztési királysága van Arkansasban. Befizetett öt millió dollár jövedelmi adót és az adóhivatal rásózott még 48,746 dollárt, mert nem is­mert el három tétel költség-le­vonást. Már-már perre került a sor a milliomos farmer és a bilíiomos Uncle Sam közt, de idejében kiegyeztek. Dr. Wernher von Braun ra­kéta specialistához, aki a hold-utazás előkészítésével is foglalkozik, egy idős hölgy igy szólt: “Én azt hiszem, önök mind jobban tennék, ha otthon maradnának és a TV előtt ülnének, mert ez az Ur akarata.” A hollywoodi filmsztárok, felhőkarcoló fizetései hovato­vább mindenkinek idegeire mennek, szívrohammal fenye­getnek meg filmigaagatókat. Újabban Al Hart, a magyar­­származású califomiai banik-PÁRIS. — Fernand Bareau hírlapi nyilatkozatot tett köz­ié, melyben bejelentette, hogy megkezdte bajusz és szakáll növesztését. Erre azért kény­telen rászánni magát, mert csupasz arccal a megszólalá­sig hansonlit Krusesevre és ezért lépten-nyomon sértege­tésnek van kitéve. PARIS. — Robert Búron közmunkaügyi miniszter a kormány egyetlen szakállas tagja. A napokban sajtókon­ferencián az egyik újságíró megkérdezte, miért visel sza­kállt, Ezt a választ kapta: — Hogy az újságíró urak könnyebben felismerjenek. A NŐ ÉS A KALAPJA NEW YORK. — Charles Rothenberg, a női kalapgyár­tók és kereskedők országos szövetségének elnöke, bele­­fujt a harci kürtbe és kiadta a jelszót: “Kalapot a nők fejére Legyen vége annak a lehetet­len állapotnak, hogy a nők csak a hajuk díszítésével tö­rődnek ertíjhanyagolják a fej fő díszét, a kalapot!” Azt re­méli, sőt jósolja Mr. Rothen­berg, hogy uj korszak követ­kezik és rámutat arra, hogy már is több kalapot vásárol­nak a nők, mint eddig. Az év végéig a kalap eladás valószí­nűleg eléri a 400 millió dollárt. Mi a magyarázata annak, hogy a nők oly sokáig kalap nélkül járkáltak ? A baj — Mr. Rothenberg szakvéleménye szerint — a harmincas évekre vezethető vissza, amikor di­vatba jött a permanent. Fo­kozta a bajt az, hogy az üzle­tek kirakataiban, a divatkiál­­litásokon kalaptalan modele­­ket mutogattak, de szerepet játszott az is, hogy politikai választási kampányokon a je­löltek sokszor kalap nélkül áll­tak a nyilvánosság elé és — hogy; hogy nem-—ebből a nők azí a téves következtetést vonták le,, hogy a kalaptalan fej elegáns és előkelő. Pedig bizony nem úgy van. Mert tény az, hogy — megintcsak Mr. Rothenberg szavaival — a nő kalap nélkül olyan, mint zászlórúd zászló nélkül. Most, amikor a repülés tech­nikája olyan szédületes mó­don halad előre, hogy már va­­valósággal az eget ostromolja, hadd elevenítsük fel a léghajó­zás egyik feledésbe merült magyarországi úttörőjének emlékezetét. Bizonyos Ciprián kamaldu­­li szerzetes-fráter 18-ik szá­zadbeli repülési kísérleteiről a Hasznos Mulatságok c. régi magyar folyóirat 1825-iki év­folyamában érdekes megemlé­kezés olvasható. “Fráter Ciprián első leve­gőbeli hajós, mesterséges szárnyak' segítségével Ma­gyarországban” — hangzik a cikk címe, a továbbiakban pe­dig megtudjuk, hogy “Nem ama Bétsi Órás DeegenrUr volt az első, aki próbát tett a mesterséges szárnyak sege­delmével magát a levegőbe felemelni; hanem ő előtte jó idővel, sőt a levegői golyóbis­nak (léggömbének) feltalálá­sa előtt jóval, (melyet Fran­ciaországban Montgo lfier testvéreknek köszönhetünk) — a veres Klastrombán, mely most a kamara jószágaihoz tartozik, Szepes vármegyében POLITIKAI ÁLLATMESÉK Államellenes papagáj A kelet-berlini rendőrségre izgatottan beállít egy felzak­latott lelkű polgár, elmondja, hogy hajnalban a nyitott ka­litkából kiröppent a papagá­ja. A rendőrhivatalnok felvilá­gosítja, hogy papagáj-kere­séssel a rendőrség nem foglal­kozik. — Kérem, nem is ezért jöt­tem, — mondja az izgatott polgár, — hanem hogy beje­lentsem, amennyiben a papa­gáj mégis előeríilne, ő politi­kai jelszavaival én nem azo­nosítom magam. elnök és a Columbia Pictures filmvállalat igazgatóságának tagja nyilatkozott: “Ez őrült­ség: A film az egyedüli üzlet, ahol az egyik oldal bocsátja rendelkezésre az egész tőkét és vállalja az egész kockáza­tot, a haszonból azonban csak morzsákat kap.” Igaza van A1 Martnak, ami sok az sok. Maholnap a film­sztárok világában a millió dol­lár aprópénz lesz. Már a millió dolláron felül részt követelnek a bruttó bevételből és a nettó bevételből. A nyulaknak tetszik a kolhoz BUDAPEST. — A lapokban évek óta olvasunk arról, hogy a kolhozokba bepofozott pa­rasztok kelletlenül dolgoznak, nem erőltetik meg magukat, hiszen a munkájuk gyümöl­cséből csak keveset élveznek. Nem lusták, nem dologkerü­lők a magyar földművesek és ha munkájuk nem kielégítő, a baj okát a kommunisták saját házukban keressék! Sokhelyütt a mezőn marad a learatatlan termés, ott szárad vagy rothad el. Ez súlyos pro­bléma és egy pesti tréfacsiná­ló meséje szerint erről beszél­getett a mezőn két nyúl: Az egyik a régi jó idők el­múltán siránkozik: — Azok voltak a szép idők! Grófok nagybirtokosok, hu­szártisztek vadásztak ránk. És milyen rosszul céloztak! Nem­zetségünk javarésze megma­radt és vidáman élte világát... Ezt mondja a maik: — Nekem jobban tetszik a mai rendszer. Vadásztársasá­gok tagjai, parasztok, munká­sok és értelmiségek fogják ránk a puskát . . . Az első nyúl csak legyint. — egy Ciprián nevű Laikus, aki a Barátoknak Seborvosa volt, — tett legelőször próbát a Kárpáthegyeken, mestersé­ges szárnyakkal a levegőbe re­pülni. Sokkal messzebbre is ment ezen a próbáján, mint Deegen Ur; mert ő nem szorí­totta magát egy lóiskolába, mint ez, és nem vett segedel­mére egy kis levegő golyóbist, hanem a szabad levegőben, a veres Kiás tagomtól egy jó tá­vol levő Korona nevű hegynek bércéig repült, jó magasan. Ezen nevezetes tselekedet nem tsak a Szepességnek em­lékezetében máig is fenn ma­radt, hanem Bredetzky is el­beszéli az ő Topograph’ájá­­ban.” Megemlékezik err öl, mint kortárs, Generisch Keresztély késmárki tanár is a Kárpátok­ról szóló utleirásában.A cikk­ben emiltett Ciprián barát minden bizonnyal vitorlázó repülést hajtott végre, sok másokat megelőzve. Ama bi­zonyos “Bétsi Órás Deegen Ur” bécsi mechanikus volt, aki a 19-ik szazad elején a Lo­vaglóiskola tágas helyiségé­ben végzett repülési kísérlete­ket. NE BÁNTSD A RÉSZEG EMBERT! Gábor Zsazsa New Yorkban kapta a hirt, hogy 275,000 dolláros otthona elpusztult a los angelesi tűz­vész alkalmával. Azonnal odautazott és amikor megpillantotta háza romjait, könnyekben tört ki. (baloldalt). A jobboldali fénykép Burt Lancastert, a kiváló filmszínészt és 10 éves kislányát ábrá­zolja, amint reménytelenül szemlélik félmillió dollárt érő otthonuk megszenesedett maradványait. New York Special Sessions bíróságának elnöké, a szigorú­ságáról hires John M. Murtagh külümbséget tesz szigor és ke­gyetlenség közt. Részegek le­­csukása Murtagh szerint ke­gyetlenség. A részegség problémája az i gazs ágszolgál t áfás hatósá­gain kívül érdekli és foglalkoz­tatja az alkohol ipart is. A califomiai Wine Advisory Board, az ipar által támoga­tott állami hivatal, szakértői értekezletet hivott egybe an­nak a kérdésnek megvitatásá­ra, hogy mi-tevő legyen a tár­sadalom s az állam a részegek dolgában: üldözze vagy gyó­gyítsa őket? Ezen az értekez­leten (Murtagh bíró hibáztat­ta az amerikai — és egyben az angol — törvényt és gyakor­latot, mely a részegséget bűn­cselekménynek tekinti, -a nyil­vános helyen talált ittas em­bert csak azért, mert leitta magát, dutyiba küldi. A ré­szegek büntetőjogi felelősisiég­­revonása nem használ semmit, hiábavaló erőlködés és ráadá­sul még kegyetlenség is, mon­dotta. Minden éjjel a rendőrök összeszednek az utcákon ré­szeg férfiakat és nőket, ron­gyos, züllött, beteg embere­ket. A fogház cellájában kijó­zanodnak, aztán vagy mind­járt futni engedik vagy rövid időre bebörtönzik őket. És nemsokára megint felszedik őket az utcán — igy megy ez örökös körforgásban. A ré­szeg ember beteg ember, ko­moly társadalmi problémát je-Őt nem lehet ilyen érvekkel meggyőzni. Mire ezt mondja lelkesen a másik nyúl: — No és neked az semmi, hogy decemberben imáig cu­korrépát ehetünk a földeken? lent és ezt a problémát bünte­­téssel nem lehet megoldani. New York városban már 1940-ben megszüntették a ré­szegek letartóztatását, kivéve ha nyilvános helyen botrányt okoztak. Évente körülbelül 15,000 ezeknek száma. De más városokban sokszorta több, például Los Angelesben 100,- 000. A megyei fogházak lakói­nak több mint a fele nyilvános részegség miatt van ott. így beszélt a részegekről Murtagh bíró és ugyanakkor hasonló értelemben beszélt a részegeken kiivül a kábítósze­rek habjairól is Anna M. Kross, New York város bör­­tönüigyi igazgatója. Azt mon­dotta, hogy New York foghá­zaiban és börtöneiben a múlt évben 43 férfi és nő halt meg, akiknek nem fogházban, ha­nem kórházban lett volna a helyük. Fairmont, W. Va. 400 VIRGINIA AVENUE FAIRMONT, W. VA. Telefon: Diai 366-2250 • DESZKA • MÁS FAANYAGOK • ÉPÍTKEZÉSI ANYAGOK • FESTÉK ÉS VASÁRU Üzleti órák hétfőtől péntekig: Iroda: reggel 7:30-tól délután 5-ig. Telep: reggel 7:30-tól d. u. 4:30-ig. Szombaton: Iroda és telep reggei 7:30-tól déli 12-ig. Aluminium ablakok, fából készí­teti behajtható aiiók. Aluminium siding, vihar ajtók és ablakok. Sok magyar család van megelégedett vevőkörünkben! 1935 óla szolgáljuk Fairmont és környékéi! Bármily biztosításra van szüksége, nálunk megvásárolhatja. Csupa elis­mert, régi társaságot képviselünk.. HENRY & HARDESTY, Inc. INSURANCE and BONDING 316 Monroe Si., Fairmont, W. Va. Diai 363-7000 . ÜDVÖZÖLJÜK A KÖRNYÉK MAGYARSÁGÁT. Bonn's Prescription Shop 118 Adams St.. Fairmont. V/. V?.. — Dial 366-4400 Annan Pharmacy 322 Adams St.. Fairmont. W. Va. — Dial 363-6200 City National Bank of Fairmont FAIRMONT. W. VA. Gondoljon jövőjére, takarítson meg jövedelméből és helyezze el nálunk kamatozásra. — A bank üzlet minden ágával foglalkozunk, figyelmes kiszolgálásban részesítjük üzletfeleinket. Uj au torrí obil vásárlásra kölcsönt nyújtunk 5% ka­mat melleit. — Pénzt küldünk törvényes utón az óhazába. Intézetünk a Federal Reserve System tagja, beté­tek $10,000-ig biztosítva. BÉRELJEN NÁLUNK SAFETY DEPOSIT BOXOT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom