A Jó Pásztor, 1961. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)
1961-11-24 / 47. szám
í. OLDAL A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD) Founder: B. T. TÁRKÁNY alapított» Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztéséé és kiadóhivatal — Publication Office 1738 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1>S905 ELŐFIZETÉSI 5gy évre ________ vei évre________ PUAK: ..$6.00 -------------$3.50 SUBSCRIPTION RATES: One Year _________________$6.00 Half Year_______________$3.50 Second Class Postage Paid at Cleveland, Ohio I KRUSCSEV ÉS KENNEDY Egy amerikai unió vezér nyilatkozott Kruscsevről és Kennedyről, mint alkudozókról. Amit a unió vezér erről mond, az mindenesetre figyelemreméltó, mert ő sok kormány kollektiv alkudozásban gyakorlottságot és tapasztaltságot szerzett. Nos, mit mondott az unió vezér? Attól tart, hogy Kennedy nem tud elbánni Kruscsevvel. Kennedy gazdag családban, biztonságban, védettségben nőtt fel, Kruscsev ellenben brutális környezetben élte le fiatalságát, nem ismer sem félelmet, sem kiméletet, eltapos mindenkit, aki útjában áll, holttesteken át menetel a cél felé. Kruscsev már több mint százszor fenyegetőzött atombombás rakétákkal, vagyis a harmadik világháború elindításával, Kennedy ezt egyszer sem tette. Hasonlóképpen nyilatkozott Rickenbacker kapitány is. Szerinte Kennedy puha egyénisége a magyarázata a kubai katasztrófának. Kennedy vonakodott bevetni a harcba amerikai repülőket, mert attól tartott, hogy egész Latin-Amerikában feljajongna a régi frázis: yankee imperializmus. Ezzel nem kellett volna törődni, ahogyan Kruscsev sem törődik a világ közvéleményével. Kennedynek több erkölcsi jogosultsága lett volna a kubai kommunista fészek kitisztítására, mint volt Kruscsevnek a magyar szabadság vérbefojtására. A keménykezü és a simakezü politika örökös vita tárgya Washingtonban. Általában azt lehetne mondani, hogy Kennedy politikai tanácsadói, Rusk külügyminiszterrel az élükön, a simakezü politika mellett foglalnak állást, mig a Pentagon és több magasállásu diplomata keménykezü taktikát ajánl az elnöknek. A keményke^üek Jiglyesnek tartották volna a berlini cementfal ledöntését, a simakezüek ellenben úgy vélik, hogy az éppen úgy kirobbantotta volna a világháborút, mint Budapest védelmének megkísérlése. A kezstyüs kéz külpolitikáját sokan Anglia befolyására vezetik vissza. Bizonyos, hogy Anglia mindig az alkudozás és próbálkozás taktikáját követi, amig csak lehetséges. De nem lehet mondani, hogy az angolok puhák vagy félősek. Lord Hume külügyminiszter kijelentette, hogy Angliának van elég atombombája, amelyekkel porrá és hamuvá tudja rombolni Oroszország legtöbb nagyvárosát. Az angol légierő minisztere pedig úgy nyilatkozott, hogy orosz támadás esetén az angol bombavető repülők a szovjettel olyan árat fizettetnének a támadásért, amely “nem fizetődnék ki.” Kruscsev tudja nagyon jól, hogy az atombomba kesztyűs kézben éppen olyan pusztitóerejü, mint kemény ökölben. VÖRÖS CSILLAGOK HULLÁSA Az istentelen kommunisták megerősítették az ősi igazmondást, hogy Isten malmai lassan őrölnek, de biztosan őrölnek. A dicsőségesen tragikus magyar szabadságharc hősei, akik ledöntötték a tömeggyilkos Sztálin szobrát, nem haltak meg hiába; azt a szobrot az orosz gyilkosok magyar porkolábjai ugyan újra felállították, de most már csak idő kérdése, hogy mikor fogják mégegyszer és utoljára lerombolni. A jeladás már megjött Moszkvából, a keletnémet csatlósok már ledöntötték az ő éktelenül hatalmas berlini Sztalinszobrukat és a moszkvai parancsot, a Sztalin-képrombolást, idővel végrehajtják mindenütt, ahol nem szeretik a hóhér kötelének emlegetését. Igen, a hóhér kötelének emlegetéséről van itt szó. Nikita Kruscsev, a véreskezü ukrajnai és budapesti hóhér az undorító Sztalin-gyalázási komédiát azért rendezi, hogy a bünrészesség jelét leradirozhassa durva ábrázatáról. Isten a tanunk, a legcsekélyebb rokon-szenvet sem érezzük a tömeggyilkos Sztálin iránt, mégis az aljassáőg netovábbjának mondjuk ezt a Sztalingyalázást. Mert ami hatalma Van Kruscsevnek, azt Sztálinnak köszönheti. Sztálin a világháború végeztével nem szerelt le, hanem állandó harci készültségben tartotta az orosz vörös hadsereget és mivel ugyanakkor a szabad világ, Amerika és Nyugat-Európa úgyszólván meztelenre vetkőzött, Sztálin a vörös hadseregre támaszkodva megteremthette a középeurópai csatlós gyarmatbirodalmat. Ezért az örökségért Kruscsevnek, ha tisztességet ismerne, hálásnak kellene lennie. Semmi kétség, hogy igy gondolkoznak milliók Oroszországban és a közép-európai rabországokban. A Jó PÁSZTOR Egy Houston, Tex.-i tűzoltóhajó vizet öntöz az égő nemzeti kínai teherhajóra. amely kigyulladt egy norvégiai olajszállító hajóval való összeütközésekor. Tizenegy személy eltűnt, 25 megsebesült, köztük három életveszélyesen. Jeruzsálemi legenda Irta: LUDWIG AUGUST FRANKL Kalonimos rabbi Jeruzsálemben élt, mint az askenház hitközség főrabbija, az 1600-as években. Egy szombati napon, virradat előtt a Templom Nyugati Falához ment, hogy gondolatai bensőséges imában felemelkedhessenek a Teremtőhöz. Alig tette le azonban saruit s hajtotta le fejét álmodozva a Fal egyik kövére, mikor a templomszolga halálsápadtan szaladt feléje és jelentette, hogy az egész hitközség halálveszedelemben forog. A mohamedánok körülvették a zsidó negyedet, már a zsinagóga kapuja felé közelednek és lemészárlással fenyegetnek min d e n k i t, amennyiben nem szolgáltatják ki a főrabbit. — Miért éppen engem? — kérdezte Kalonimos rabbi. — Uram, nem s merem a szörnyűséget elismételni. De a rabbi felelt helyette; — Egy meggyilkolt fiatal fiút találtak a zsinagóga előtt és azt állítják, hogy én öltem meg. — Igen, uram — szólott most á templomszolga döbbenten és nem tudta felfogni, miképpen jutott ez a rabbi tudomására. Ezalatt a felbőszült tömeg elért a Nyugati Falig, megragadták a rabbit és magukkal hurcolták a Kádi elé. “Hozzuk a gyilkost!” — kiáltották. A Kádi hivatali szobájában egy szőnyegen feküdt a meggyilkolt fiú holtteste, szemei nyitva voltak és melléből patakzott a vér. — Miért ölted meg a fiút? — kérdezte szigorúan a Kádi. — Én nem öltem meg — felelte a rabbi. törtek fel, egyesek a rabbira akarták vetni magukat, de a Kádi nyugalmat parancsolt. — Mivel akarod a gyilkosság gyanújától tisztára mosni magad? — Hozass tintát, papirt és tollat és a halott majd maga nevezi meg gyilkosát, — mondta a rabbi. Mikor a tintát, papirt és tollat előhozták, a rabbi rejtélyes betűket irt a papirszeletre és a meggyilkolt fiú ajkára helyezte. Ebben a pillanatban iszonyú volt látni, mint emelkedett fel a holttest, a nyitott szemek rámeredtek a tömegre, majd hirtelen felugrott, rárohant egy mohamedánra és borzalmas hangon kiáltotta: “Ö gyilkolt meg engem!” A gyilkos rémületében bevallotta tettét és a Kádi parancsára a szolgák nyomban felkoncolták. A meggyilkolt fiú szülei a rabbi lábai elé vetették magukat és könyörögtek, hogy titokzatos hatalmával tartsa a fiút életben. De a rabbi igy felelt: — Nem telhetem, nekem csak az adatott meg, hogy az Örökkévaló hitközségét megmentsem. A rabbi ezentúl böjttel és bűnbánatial töltötte napjait, mert hiszen az Írással megszegte a szombatot. Halála óráján megparancsolta, hogy száz éven át, mindenki, aki elmegy a sírja előtt, egy követ dobjon a sir hantra. Az Olajfák hegyének délnyugati lejtőjén, imég most is látható egy kőhalom, amely alatt a csodatevő Kalonimos rabbi akassza álmát. Játék a revolverrel New Yorkban, a Bowery tájékán Paul Barich 15 éves fiú talált egy ócska revolvert. Megmutatta barátjának, a 18 éves Efriam Santonak és a nagyobbik fiú talált töltényeket. Miután a revolvert megtöltötték, elkezdhettek játszani vele. Santo, az idősebb, de nem okosabb, ráemelte a revolvert a barátjára. “Most lelőlek”, — mondta nevetve. És meghúzta a ravaszt. Elsült a revolver és a golyó a kis pajtás homlokát fúrta át, a szemei közt. Santo taxiért rohant. “Gyorsan a Bellevue kórházba!” A taxiban Barich elhaló hangon sirdogált: “Én most meg fogok halni.” Santo kétségbeesetten felkiáltott: “Mit csináljak? Mit akarsz, mit csináljak? Öljem /meg magamat?” Haldokló barátjának feleletét be sem várva, Santo a revolvert a halántékához emelte és elsütötte. Most mindketten a Belevue ben vannak, élet és halál közt. 64 FILLÉRES KÉRDÉS Miután Kruscsev szemétdombra dobatta Sztálint, mi lesz a dunapentelei Sztalinváros uj neve? Krusesévváros vagy Kádárváros? A tömegből szitkok, átkok ATOM FELHŐ Irta: SZEGEDY LÁSZLÓ FENYEGET A NAGY UR: a muszka diktátor, atom a kezében, azért olyan bátor. Bátor-e valóban vagy csak úgy megjáisza, hisz ő a legnagyobb főmuszka pojáca. Tudjuk, Kruscsev nem hisz és nem vet keresztet: de, ki tudja, titkon horgas ina reszket? . . . Mostmár atomtól függ minden népek harca, ha gyilkol az atom, milyen lesz az arca? Hogyan mérhetjük fel a nagy távolokat, merre rohan vélünk majd az aiomvonai? Bár csillagos zászlónk még magasan lobog, titkon már remegnek, kik ma még boldogok. NEM EGYSZER, DE SOKSZOR nedves lesz a pillám: mi lesz, ha ránk zuhan majd az atomvillám? Mi lesz, ha maid atom záporoz a földre s minden ember-remény gyenge ágként tör le? Buvunk barlangokba, buvunk shelterekbe s atomszárnyán repül lelkünk az egekbe. Mi lesz, ha megszólal Isten csipkebokra: "Nem vagytok érettek még atomtitokra." Jaj és gyermekeink, lelkünk szép reménye: kialszik majd szemük kéklő csillagmenye. Az atomot Isten rejtette, titkolta, de rabló embervágy Istentől ellopta. EIBORUL AZ ÉGBOLT, vagy most kezd virradni, hogy az atom talán nem fog ránk szakadni? Mertha felfoghatjuk a borzalmak súlyát: megleljük talán még a menekvés útját. í Vésse be sziyünkbe a szent égi véső: fogjon össze minden nép, amíg nem késő. Nemcsak gyilok lehet az atom, de áldás: vérözön helyett hát jöjjön a megváltás. Ránk szitál az áldás, hogyha jövőt védünk s nem lészen az atom gyilkos ellenségünk. Szent rúna betűktől ragyogjon az égbolt: Száműzzük örökre a rut atomtébelyt. De ezekben az országokban csak a gondolat szabad, a gcndolatnyilvánitás életveszélyes. És mégis, mégis, úgy hisszük, Kruscsev meghallja a ki nem mondott gondolatokat. Hogy mit gondolnak az emberek a szovjet hatalom régióiban, azt már ki is mondták a kommunisták is ott, ahová nem ér el Kruscsev véres keze: Albániában. Ott a kommunisták olyan viharos Kruscsevképrombolást hajtottak végre, amely a hitleri könyvégetésekre emlékeztetett. Látja az albán falon az Írást, hogy a zsarnok ném kerülheti el végzetét? Biztosan látja. De hiába látja, zsarnokok ámokfutása feltartóztathatatlan. Ä NEVEK BESZÉLNEK Az afrikai földrajzi nevek tükrözik á hódítás és a gyaj-matositás történetét. Az “africa” szó római eredetű. Azt tartják, hogy az ókori Karthágó területén élt afer nomád törzs nevéből ered: Karthágó meghódítása után a rómaiak itt'szervezték meg az Africa tartományt. Ezt a nevet csakhamar az egész kontinensre alkalmazták. (Az afer törzs nevében viszont a sémi ofirarany szót ismerhetjük fel.) Alexandriát, e nagy kikötővárost, Makedónjai Sándorról nevezték el, aki számos hódító hadjáratot vezetett Afrikában is. A 15-16-ik században Portugália volt a legerősebb gyarmati hatalom. Nyugat felől a portugál elnevezések láncolata fogta körül az afrikai kontinenst. Ilyen a Rio de Oro, azaz Aranyfolyó-öböl, amelyet egy portugál tengerész nevezett el igy. A portugáloktól származik Afrika nyugati csücskének neve: Zöldfok, ahol a sivatagos partok mentén végzett hosszú hajózás után váratlanul buja trópusi növényzetet pillantottak meg. Az ugyancsak portugál Pedro de Sintra, az atlanti-óceáni hegyes partvidék egy részét Sierra Leonénak, Oroszlánhegy-nek nevezte el: a hegyek körvonala ugyanis hasonlít az oroszlánéra, a gyakori mennydörgések pedig a félelmetes ragadozó bőgé$ére emlékeztették a felfedezőket. Különösen kifejezőek azok a nevek, amelyeket a Guineai-öböl egyes partszakaszainak adtak a portugálok: Borspart, Elefántcsontpart, Aranypart, Rabszolgapart. A holland Keletindiai Társaság megalakulása után holland, majd pedig búr nevek tömege lepte el Afrika térképét. A Németalföldön uralkodó Oraniai uraikodóházról nevezték el az Orange folyót, Oraniai Móric nevét pedig a Mauritius-sziget kapta, amelyet a hollandok még korábban foglaltak el. Az Orange nagy mellékfolyója, a Vaal nevet viseli; jelentése zavaros. A múlt században a burok e folyón túl alapították meg Transvaal nevű köztársaságukat. A Délafrikai Unió legnagyobb városa, Johannesburg egy transvaali hivatalnok nevét viseli, az ország fővárosát, Pretoriát pedig arról a Pretorius nevű hirhedt búr politikusról nevezték el, aki különösen kitűnt az őslakosság irtásában. A 19-ik század második felében Anglia, Franciaország, Németország és Belgium vetették rá magugat Afrikára. Ennek következtében százszámra jelentek meg az újabb idegen eredetű nevek e kontinens térképén. Az angol királynőről, Victoriáról nevezték el a. Zambezi folyó hires vízesését. Livingstone tudósítása szerint az őslakosság Moszioatunjának nevezte, ami annyit jelent: a pára itt zajt csap. Victoria királynő férjéről kapta nevét az Albert-tó. A Délafrikai Unió legnagyobb gyémántlelőhelye az angol gyarmatügyi miniszter, Kimberley nevét viseli. Afrika térképére került Rudolf osztrák trónörökös (Rudolf-tó), a délnyugat-afrikai partokon földeket vásárolt Lüderitz brémiai kereskedő (Lüderitz város és öböl Délnyugat-Afrikában), de Brazza francia tengerésztiszt (Brazzaville) neve. És mi a jelentése azoknak a gúnyneveknek, amelyekkel az európai gyarmatosítok számos afrikai népet illettek? Hottentotta — hollandul dadogó, hushman — hollandul bozóti ember, a kaffer pedig az arab kafir — hitetlen — szóból származik. A függetlenségért vivott harcban az afrikai népeknek sok ősi földrajzi nevet sikerült megtartaniuk. Ilyen például: Szahara (Sivatag), Szudán (Feketék országa), Agadir (Megerősített kastély), Nairobi (Hideg viz), Csád, Tanganyika (mindkettő Nagy Víztömeget jelent), Futa-Dzsalon (Folyók atyja). Addis Abeba amhara nyelven “Uj virágszálat” jelent. így nevezte el II. Menelik négus a múlt század végén uj fővárosát. Napjainkban Afrika felszabadult népei számos idegen eredetű nevet távolítanak el a kontinens térképéről, és ismét az ősi földrajzi neveket használják. BONN — Nyugat-Németországban országos vizsgálódás után megállapították, hogy minél fiatalabbak a házaspárok, annál gyakoribb a válás. Leggyakoribb a válás 25 éven alul, legjobb házasságok azok, amelyeket 25 és 30 év közt kötnek. Legtöbbször a harmadik és a negyedik évben történnek a válások. NEW DELHI, India — A Dalai Láma információs irodája jelenti, hogy a kínai kommunista repülők Tibet délnyugati részében bombákat dobtak le tibeti felkelők táborára és ezer tibeti halálát okozták. Ilyen brutális megtorló hadjárat ellenére a szabadságharc még egyre folyik Tibetben. LENINGRAD — Halálbüntetéssel sújtották egy tolvajbanda vezérét és a banda tagjai sok évi börtönbüntetést kaptak. A nagy bünpernek érdekessége az a megállapítás volt, hogy a banda vezér tizenöt állami vállalat vezetőit megvesztegette, hogy a banda szabadon lopkodhasson a vállalati vagyonból. CANBERRA, Ausztrália — A munkanélküliek száma októberben 12,000-el csökkent és 96,500-t tett ki. Ez a szám rendelkezésre álló munkaerőknek két és egyharmad százaléka. 58
