A Jó Pásztor, 1961. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)
1961-10-27 / 43. szám
Pünkösd után 23. vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté 9. fej., 18—26. szakasz. Az időben egy elöljáró jött Jézushoz, imádá őt, mondván: Uram, leányom most halt meg, de jer, tedd rá kezedet és élni fog. Erre fölkelvén Jézus, követé őt tanítványaival együtt. És ime egy asszony, ki vérfolyásban szenved 12 év óta, hozzája járulván, hátulról megilleté köntöse szegélyét, mert mondá magában: Ha csak ruháját illetem is, meggyógyulok. Jézus pedig megfordulván, s meglátván őt, szóla: Bizzál, lányom, a hited meggyógyított téged. És meggyógyult az asszony abban az órában. Amint pedig Jézus az elöljáró házába ért és látta a fuvolásokat és a zajongó sereget, mondá: Távozzatok, mert nem halt meg a leány, hanem alszik. És kinevették őt. — Miután pedig eltávolították a sereget, beméne, megfogá a kezét és a leányzó felkelt. ^ZENTBESZÉD A mai szent evangéliumot a halál gondolata lengi át . . . Úgy a fejedelmet, mint a vérfolyásban szenvedő asszonyt a halál viszi Krisztushoz, ahhoz a Krisztushoz, aki hatalmas a szavakban és tettekben egyaránt és ahhoz a Krisztushoz, akitől mindketten menekülést, szabadulást kérnek és várnak a halál elől. “Uram, leányom most halt meg, de jer, tedd rá kezedet és élni fog,’’ — így könyörög a fejedelem Krisztushoz, “hacsak ruháját illetem is, meggyógyulok,— igy sóhajt fel magában a szenvedő asszony, ugyancsak Krisztushoz. “Uram, halódunk, de jer, tedd reánk kezedet, adj hitet szivünkbe és mi élni fogunk,” igy kellene közülünk is mindenkinek felkiáltani Krisztushoz, a mai szent evangélium nyomán. De nemcsak az evangélium, hanem az élet, a tapasztalat nyomán is. Közeledünk a halottak hónapjához, novemberhez, alig pár nap választ el már csak bennünket halottak napjától, — haldoklik körülöttünk minden, illő és méltányos tehát, hogy legalább ezekben a napokban gondoljunk mi is a halálra, gondoljunk elsősorban a mi halálunkra! Meghalunk! Ezt hirdeti a nagy természet, ezt hirdeti nekünk a temető. “Mindennap halunk, haidoklunk, mindennap eltávozunk és mégis örökké""alknak képzeljük a földön magunkat,” — igy kj.ál+ : ‘el Szent Jeromos. — Az élet semmi más, mint tallózás és foltozás; toldozzuk-foltozzuk életünk fonalát, mig egyszer mégis csak elszakad. És ki tudja, mikor halunk meg; ki tudja, hogyan halunk meg? Az evangéliumban azt olvasom: “Nem tudjátok, mikor jön el a háznak ura, este-e vagy éjfélkor, vagy kakasszóláskor, vagy reggel.’’ Saul, a zsidók királya, Gelboe hegyén szövögeti győzelmi ábrándjait és ahonnan a dicsőségbe akart bevonulni, onnan vonult be a halál országába. Hány gazdag csinál magának nagyszerű terveket a jövőre nézve; hány tudós, hány művész akarja még egy-két nagy hirü müvei gyarapítani hírnevét, de hát ide is, oda is belenyúl az élet Ura s azt mondja: “esztelen, az éjjel számon kérik tőled lelkedet!” Hány szegény szeretne még egykét évvel tovább élni, hogy még valamit szerezzen a családjának, hogy felnevelje kicsinyeit; de hiába minden, a halált nem lehet megvesztegetni . . . Hányán mondhatják el Ezekiás királlyal: “Az én napjaim közepén megyek az alvilág kapuihoz, keresve ssztendeim maradványát.” Gondoljunk mi is gyakran, legalább ilyenkor, ősszel, a halálra, a mi halálunkra és iparkodjunk úgy élni mindennap, hogy a haláltól félni és rettegni sohase legyen okunk. A Jó PÁSZTOR West Hartfordban (Conn.) történt: Raymond Shea gáztöltő állomásán kigyulladt egy gázpumpa. Shea megpróbálta a rendelkezésére álló kézifeeskendo vei eloltani a tüzet — azonban erőfeszítése sikertelen maradt. A helyszínre érkezett tűzoltók azután eloltották a tüzet. HETVEN EVES A VATIKÁNI MODERN CSILEAGVIZSGÁLÖ A pápáik nyári palotája, a Rómától nem messze fekvő Castel Gandolfó felett két kupola emelkedik. 1933 óta itt van a Pápai Csillag-vizsgáló Intézet központja. Azért 'költöztették át ide a nyugodtabb ós csendesebb környezetbe, hogy biztosítsák számára a jobb megfigyelési és munkalehetőségeket. A modern obszervatóriumot XIII. Leó pápa idejében szervezte meg s szerelte fel Francesco Denza atya a Vatikánban, az un. Széltoronyiban, ugyanott ahol a római csillagvizsgáló alapjait XIII. Gergely pápa idején lerakták. A torony tetején akikor építették fel a kupolát, és szerezték be az akkori legmodernebb felszereléseiket. A nagy pápa 1891-ben nyitotta meg ünnepélyesen az uj obszervatóriumot. Az uj csillagvizsgáló első nagyszabású munkája volt annak a hatalmas csillagtérképnek 'és katalógusnak az elkészítése, amelyet az obszervatórium megfigyelési körzetébe fogható csillagokról vettek fel. A katalógus on és a tél képen harminc esztendeig dolgozott Lais atya, az obszervatórium helyettes igazgatója. Utóda, Hagen atya alatt egészen el is készült a katalógus. Méreteire jellemző, hogy 481,215 felvétel van benne. Könyv formájában is kiadták. Hagen másik 'ugyancsak nagy jelentőségű munkája volt az “Atlas Stellarum Variabilium” — a változó csillagok atlasza. Életében hét, halála után még négy kötet látott inapviláigot belőle. Hagen 1930-ban halt meg. Utódául XL Plug pápa I. W. Stein amszterdami matematika és fizika professzort hívta meg. Stein a kettős csillagok atlaszának kidolgozásával irta be nevét az obszervatórium 'történetébe. Ebben az időben vált egyre sürgetőbbé a kérdés- hogy Rómából ikihelyezzék a csillagvizsgálót és felszereljék a legmodernebb eszközökkel, nehogy lemaradjon a világ csillagdáinak nagy tudományos versenyében. XI. Pius vállalta az áldozatot, és átépítet be e célból a Castel Gandolfó-i pápai PÁRIS — “Az Egyesült Államok a berlini válság kérdésében védekező álláspontot képvisel” — mondotta Nagy Ferenc az Európai Rabnemzetek Szövetségének elnöke, a szövetség háromnapos ülése előtt. “Amerika és szövetségesei a berlini kérdést nem választhatják el a kelet- és délkeleteurópai csatlósállamokban tartandó szabad választások problémájától — mondotta Magyarország egykori miniszterelnöke. Különben semmitsem nyerhetnek és mindent elveszthetnek. A legkevesebb, amit Nyugat kérhet: tárgyaljanak a keletnémet szabad választásokról, amelynek során ez az országrész szabadon dönthetne sorsa további alakulásáról.” nyaralót. Az ép: Evezés hárem évet vett igénybe. A vatikáni obszervatórium fő munkaprogramja: a világegyetem szerkezetét, főképp a Tej utat tanulmányozni. A hatalmas, uj, 96 cm-es átmérőjű teleszkópjával a3 14-es nagyságrendű csillagokat is meg tudják figyelni. Az obszervatórium személyzete ez idő szerint tizennégy főt tesz ki. Közülük nyolc a tudományos kutató — mindnyájan papok. Az egyik kupola falán ez a felírás olvasahtó: “Deum, Creatorem, V enite, Adoramuf — Jöjjetek, imádjuk a teremtő Istent. szövetségének most tartandó konferenciájára 120 küldött érkezett; valamennyien a szovjet megszállás alatt sínylődő országok képviselői. Köztük vannak Albánia- Bulgária, Észtország, Magyarország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Csehszlovákia és Lettország delegátusai. “A szovjet nem hajlandó szabad választásokat engedélyezni Keletnémetországban — mondotta Nagy Ferenc. — De ha ezt a kérdést egyszerűen félreteszi a Nyugat, ezt Moszkva a gyengeség jelének tekinti. Nagy Fere.iC a továbbiakban azt mondotta: a többi delegátusok is megdöbbenéssel látják, milyen gyenge, védekező pozíciót foglal el a U. S. az Egyesült Nemzetek szervezetében. “A Szovjetunió napirendre tűzette a nyugati “gyarmatosítás” kérdését. Vájjon a nyugati világnak miért nincs meg a kellő bátorsága ahhoz, hogy követelje: tűzzék napirendre a keletnémet szabad-választások kérdését is a U. N.-iben? Nyugat közömbösen tűri, hogy Kruiscsev, a huszadik század legnagyobb gyarmatosítója, eljátsza a nagy “antiimperialista” szerepét. A keletnémet választások tárgyalása felnyitná az afrikai nemzetek vezetőinek : szemét. Amíg ez a probléma nem kerül napirendre- az afrikaiak nem hiszik el, hogy a vasfüggöny mögött élő rabnemzeteik valóban a szovjet gyarmatai. Nagy Ferenc végül ezt mondotta: Magyarország talán sohasem került volna a vasfüggöny mögé, ha az Egyesült Államok kiállt volna jogaiért a szövetséges ellenőrző bizottságban. Moszkva — hangsúlyozta — miniszterelnöksége idején arra kényszeritette őt, hogy kommunistákat vegyen be kormányába. Ez a yaltai egyezmény súlyos Az Európai Rabnemzetek vannak táplálva. így jellemzi a nagyfejü elvtársakat a nép: Kövér disznók. A vezérek és a vezetők reszketnek. Azon a napon, amikor Mao és Csu meglátogatták a gyáramat, civilruhában öltöztetett rendőrök őrködtek minden ajtónál, a munkások nagy részét arra a napra szabadságolták, csak a feltétlenül megbízható munkások voltak ott és azok lelkesen ünnepelték a két fő kommunistát. Az orosz technikusok nagyon népszerűtlenek. A nép körében elterjedt a nézet, hogy az élelmiszerhiánynak az egyik oka az, hogy sokat falnak az oroszok. Pekingben szemtanúja voltam egy jelenetnek, amikor az emberek ujjal mutattak egy kövér orosz nőre, aki üzletről üzletre járt és bevásárolt. Utána szóltak: “Orosz disznó, felfalja az ennivalónkat.” A katonák jól vannak táplálva, jól kiképezve, jól felszerelve. Csakis erős, egészséges, politikailag megbízhatókat soroznak be. A kiképzés után más tartományba vezénylik őket, hogy ne hallják családjaik és barátaik zúgolódását. Kérdik, hogy én miért hagytam ott a hazámat, hiszen sokkal jobb dolgom volt, mint az átlagnak, külföldi barátaimtól is kaptam ajándékcsomagokat. Azért mentem el, mert rosszak a fiatalság erkölcsei. A gyermekek tiszteletlenek szüleikkel szemben, az iskolákban rossz a tanitás. A gyermekeim érdekében emigráltam. "A berlini kérdés összefügg a rabnemzetek sorsával... Pünkösd után 23-ik vasárnap EVANGÉLIUM Azon időben: Jőve Jézus a gadarenusok tartományába, mely Galileának átellenében vagyon. És amint kiszállott a szárazra, egy férfiú jőve eléje a városból, kiben ördögök valának már sok idő óta, és nem öltözött ruhába, sem házban nem lakott, hanem a sírboltokban. Ez a mint meglátta Jézust, leborula előtte, és fölkiáltvan nagy szóval, mondá: Mi közöm veled? Jézus, a magasságbeli Istennek Fia! Kérlek téged, ne gyötörj engem. (Mert parancsolt a tisztátlan léleknek, hogy menjen ki az emberből) ; mivel már sok idő óta gyötörte őt, és meg vala kötözve láncokkal, és bilincsekben őrizteték, de elszaggatván a köteleket, a pusztákba üzeték az ördögöktől. Kérdé pedig őt Jézus, mondván: mi a neved? Az pedig mondá: Sereg; mert sok ördög ment vala beléje. És kerék őt, ne parancsolja neldk, hogy a mélységbe menjenek. Vala pedig ott nagy sertésnyáj, legelvén a hegyen; és kérék őt, engedje meg nekik, hogy azokba menjenek. És megengedő nekik. Az ördögök tehát kimenvén az emberből, a sertésekbe ménének, és a nyáj, a tóba rohana, és megfullada. Mely dolgot látván a legeltetők, elfutának, és megjelenték a városban és majorokban. Kimenének tehát látni mi történt, és Jézushoz jövének, és ülve találák az embert, akiből az ördögök kimentek vala, felöltözötten és ép ésszel az ő lábainál, és megfélemlének. És elbeszélők nekik, a kik látták vala, mint szabadult meg az ördögtől megszállott. És kéré őt a gadarenusok tartományának egész népsége, hogy távozzék el tőlük; mert nagy félelemben valának. Ő pedig a hajóba menvén, visszatére. És kéré őt ama férfiú, kiből kimentek vala az ördögök, hogy vele lehessen. De Jézus elbocsátá őt, mondván: Térj vissza házadba és beszéld el, mely nagy dolgot cselekedett veled az Isten. És az egész várost eljárja, hirdetvén, mely nagy dolgot cselekedett vele Jézus. Krisztus Urunk a galileai tengertől nem messze fekvő gedarenusok tartományába ment, hol két ördöngősök a sírboltokból jöttek ki és oly dühösek voltak, hogy senki sem mehetett el azon az utón mellettük. SZENTBESZÉD Amint az ördöngősök Krisztushoz értek, kiáltottak: Mi közünk veled? Jézus, Istennek Fia! — Mintha mondták volna az ördöngősök: Hagyjál békét nekünk, Jézus! E szavak: Jézus, Istennek Fia, világosan mutatják, hogy ezen emberekből másnemű lélek szólt, mert az ördöngősök sem azt nem tudhatták, hog ya patrraszállottak között Jézus ott van, sem azt, hogy ő Isten Fia; legkevésbbé lehetett pedig ördöngősöktől várni ily vallomást . . . Idő előtt jöttél ide minden gyötörni? — kérdék az ördöngősök Jézustól. Azt hitték az ördöngősök, hogy Jézus az utolsó Ítéletet idő előtt már most akarja megtartani és azért intézték Jézushoz eme kérdést: Már most idő előtt hol Krisztus kiűzte az ördöngősökből az ördögöt, jöttél ide minket gyötörni? Közel pedig a helyhez, nagy sertésnyáj legelt: Az ördögök tehát kérék Jézust ,mondván: íía kiüzesz bennünket, hagyj minket a sertésnyájba szállani. Ne zárj el a pokoi mélv* ségébe, hagyj élnünk a földön. A sertéseket azért választhatták a gonosz szellemek, hogy a gerazenusoknak: azáltal kárt okozzanak és őket Jézus ellen fellázítsák. Az Ur erre mondá az ördögöknek: Eredjetek tudniillik a sertésekbe. Az ördöngősök pedig kimenvén, s ime az egész nyáj a tengerbe rohana és a vízbe vészének mind a sertések. Buzgón esedezzünk az Ur Jézushoz, hogy távoztassa tőlünk a sátán cselszövévenyeit, a rendetlen testi kívánságokat, a rossz indulatokat és gonosz szenvedélyeket, e világ örömeihez s a földi javakhoz való ragaszkodás vágyát. Mert ha ezek erőt vesznek az emberen, akkor az eredmény nem lesz más, mint aggodalom és nyugtalanság, ellenségeskedés, lelki furdalás, balsors a családban, egészség elvesztése, Isten haragja és —örök kárhozat. Törekedjünk tehát az örök mennyei javak után, nemkülönben Isten bírása és élvezése után. Aki Istent szereti, már e világon boldogul s egykor élvezni fogja a tulvilági örök boldogságot, melyet Isten azoknak készített, kik szeretik. megsértése volt. Az Egyesült Államok azonban annakidején nem tiltakozott a kommunisták eljárása ellen. Mint ismeretes, Nagy Ferenc 1947-ben Svájcban töltötte szabadságát, miközben a magyar kommunisták — a megszálló szovjet vörös hadsereg segítségével — magukhoz ragadták a hatalmat. Nagy Ferenc kezdetben nem mondott le, de a kommunistáik azzal fenyegették, hogy ellenkezése esetén megölik ötéves fiát, ak:i Magyarországon tartózkodott. A miniszterelnök ekkor ,— hogy fia életét megmentse — hivatalosan is bejelentette lemondását és a svájci határon visszakapta gyermekét. HALLOTTA MÁR . . .? . . . hogy Amerikában a múlt évben 1200-an haltak meg otthonukban véletlen mérgezés folytán, és 200,000 volt a megbetegedések száma. ' 8. OlPÁE 1 VILLÁMRIPORT AZ ÉHSÉG BIRODALMÁRÓL TOKIO — Egy Kínából kiszökött mérnök a következő helyzetképet festette elhagyott hazája állapotáról: A városokban a családok a lakásuk ajtajait becsukják, tolvajoktól félnek. Élethalálharc folyik élelmiszerjegyekért, gyilkosságok is előfordultak. A cementgyárat, amelyben dolgoztam, malommá alakították át. Szénát, füvet, gyökereket, fakérget őrölnek lisztté. A rabmunkatáborok nagyon népszerűek lettek, mert a nehezen dolgozó rabok többet kapnak enni, mint a szabad munkások. Sok fogoly vonakodik büntetésének lejárata után otthagyni a tábort. A városokban feltűnik, hogy nagyon kevés nő van teherben. Valószinüleg az elégtelen táplálkozással függ ez össze. Általános a zúgolódás a párttagok ellen, akik jól
