A Jó Pásztor, 1961. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)
1961-06-09 / 23. szám
2. OLDAL A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday ELŐFIZETÉSI DIJAK: ügy évre________________$6.00 félfél évre- -$3.50 Second Class Postage Paid at Cleveland, Ohio PISZKOS VERSENY Az üzleti világban piszkos versenyről beszélnek, .amikor egy üzlet áron alul, veszteséggel adja el áruit azért, hogy versenytársait kiüsse a piacról. A piszkos verseny sikere attól függ, hogy melyik fél birja tovább lélekzettel és pénzzel. A hidegháborúban a piszkos verseny a szovjet egyik veszélyes fegyvere. Minthogy az állam az egyedüli termelő és kereskedő, nyugodtan veszíthet egyik árun, mert behozhatja a veszteséget más árukon. Minthogy továbbá az orosz birodalom, a veszteségeket át lehet hárítani a gyarmatokra. A szovjetnek bő feleslege van olajban. Az orosz olajat olcsón kinálja a világpiacon és a veszteséget behozza oly módon, hogy a gyarmatoknak magasabb árakat számit. így, például Magyarország drágábban kapja a szovjet anyaországtól az olajat. És a magyarországi és a többi csatlósországok helytartói nem alkudozhatnak, hiszen ők a szovjet kegyelméből élnek. És milyen jól élnek ... Az érem másik oldala nem kevésbbé rossz képet mutat. A szovjet az olcsó olajért a Nyugattól és Japántól uj gépeket, egész gyári berendezéseket kap, és ezek segitségével ipari cikkek gyártásánál is előnybe jut szabadvilági versenytársaival szemben. Köztudomású, hogy Amerika gyáraiban még régi, elavult gépek is használatban vannak. A gazdasági élet figyelőit és szakértőit mégsem nyugtalanítja túlontúl a szovjet piszkos konkurenciája. A szovjet gazdag, de gazdagságának határa van. Nem kótyavetyélhet el javakat, árukat a végtelenségig, ha nem akarja a nép életszínvonalát tartósan leszorítva tartani. És azt se higyje senki, hogy a Mikojánok mind gazdasági bűvészek. Csinálnak ők gazdasági baklövéseket is. Példáiul az uj afrikai független néger országoknak olyan hitvány minőségű árukat szállítanak, hogy már mindenütt rossz hire van az orosz áruknak. Olcsó és silány áru ellen van gazdasági orvosság: jó és mérsékelt áru portéka. SARAJEVO—DANZIG—BERLIN j Miután Kennedy és De Gaulle kijelentették, hogy Nyugat-Berlin több mint lcétmilliónyi szabad népét nem hajlandók odadobni a szovjet zsarnokságnak, Londonban atombombás világháború veszélyéről tanakodnak. Azt hiszik az angolok, hogy ha a nyugat tankokkal próbál utat törni a szovjet vörös hadsereg által elszigetelt városba, fegyveres összecsapásra kerülne sor és a világháború elkerülhetetlen lenne. Az idősebb és a fiatalabb generáció emlékezik arra, hogy az első világháborút a sarajevoi merénylet robbantotta ki, a második világháború Danzig város birtoka körül támadt konfliktusból sarjadt ki és könnyen lehetséges, hogy Berlin azt jelenti Kruscsevnek, amit Danzig jelentett Hitlernek., Nehéz előrelátni az elkövetkező hónapok kritikus fejleményeit. Valószínű, hogy a berlini válság még hónapokig elhúzódik s Kruscsev a Rákosi-féle szalámiszeletelés módszerét fogja alkalmazni: kicsiny és kicsinyes zaklatásokat, állítólagos útjavításokat, útelzárásokat, azzal az elgondolással, hogy ilyen kis és kicsinyes akciók nem tudják a szabad világ népeit rábírni atomháborus kockázat vállalására. A szabad világ viszszakozását próbálja igy kierőszakolni Kruscsev, aki, mint diktátor, nem visszakozhat, nem ismerhet be egy vereséget. A hidegháború hidegháborúba torkollik a következő hónapokban. Az utolsó percig reméljük, hogy a viíágpusztitó háború elmarad és továbbra is csak kisháborús problémáink lesznek. MESE A DRÁGASÁGRÓL Ráncosképü anyóka tologatja a kiskocsit a supermarketban. Itt is, ott is ráncbaszedett homlokkal megáll, percekig mustrálja az árukat és az árakat. Az a típus, amelyik minden garast a fogához ver. Most a kávépolcon mustrálja az árut és az árát. Háromféle kávénak háromféle ára van. Elgondolkodik, melyiket válassza. Némi habozás után a három közül a legdrágábbat választja. Ezért drága a mindennapi élelmünk. Mert ha olcsó, drágább és legdrágább élelmiszer közt válogathat, a háziasszony a legdrágábbat választja. Már csak azért is, mert a szomszéd asszonyság is ezt teszi. a Jó Pásztor Újszerű repülőgépei próbállak ki, amelynek szárnyai plasztik anyagból készültek és nylonnal vannak befedve. Az uj találmánynak nagy jövőt jósolnak. A gyönyörű kénmo nem tudta elbűvölni a tizenkét hadbírót A Brüsszel-Páris expreszszen megszólított egy ur. — Engedje meg — kezdte, — ihoigy elmondjam önnek a legérdekesebb nő történetét. Mata Karira gondolok; a legintelligensebb, legszebb -kémnőre. Ez a gyönyörű, félig jávai, félig holland nő, mielőtt megkezdte volna kémnői hivatását, bejárta egész Európát, mint táncosnő. Spanyolországban volt, amikor a diplomáciai körökben elterjedt a hire, hogy letartóztatási parancs van ellene kiadva. „ Éppen a ír adridi Palace Hotelből lépett ki és szállt be a kocsijába, mikor feltűnés nélkül hozzá lépett a holland követ és a fülébe súgta, hogy lehetőleg ne menjen mostanában Franciaországba. Mata Kari mosolyogva tette gyűrűs kezét a diplomata vállára és gyönyörű fogait villogtatva jegyezte meg: — Fiatal barátom, mi történhet ott velem ? — Madame, — felelte idegesen a követ, — agyonlövik önt, ne menjen. Mata Hari megveregette a fiatalember vállát. — Ne féltsen engem, barátom. Mit jelent tulajdonképpen az én elfogatásom és miért fognának el ? — Madame, ez önnek a halálát jelentené és semmi és senki sem mentheti meg, pedig ön olyan fiatal és szép. — Hány emberből áll ez a bíróság, amely felettem ítél kezne — kérdezte tovább Mata Hari, miközben rágyújtott egy hosszú orosz cigarettára — Tizenkét katonából, madame. Tizenkét, kemény, csak a kötelességének élő katonából. Ezek nem ismernek irgalmat. Irta: MEGYERI ISTVÁN — Hallgasson ide, barátom — folytatta Mata Hari, — nincsen az egész világon tizenkét ember, aki beleegyezne abba, hogy engem agyonlőjenek. Menjen vissza a követségre és legyen olyan nyugodt, amilyen én vagyok. Mata Hari élete nincsen veszélyben addig, ameddig férfiaktól függ. A holland diplomata nem szólt semmit. Tudta, hogy hiábavaló lenne. Leemelte kalapját és igy szólt. — Isten önnel, madame, kellemes utazást. Minél közelebb érkezett Páriához Mata Hari, annál biztosabban érezte magát. A pályaudvarról kocsin hazavitette magát. Amikor belépett, az. első volt, hogy a komorna jelentette: kél ur várja a rendőrségről. . w Felvett egy könnyű pongyolát és bement a fogadószobájába, ahol a rendőrtisztek várták. A rendőrtisztek nagy zavarban voltak és alig merték megmondani neki, hogy letartóztatják. Mata Hari jókedvűen mosolygott és utasítást adott a komornáj ának, hogy hozza a kabátját. Saját kocsiján ment a rendőrségre és úgy vitték be a cellába, mint egy királynőt a lakosztályába. Egy évig volt fogságban Mata Hari és ez meglátszott rajta, bár még mindég gyönyörű maradt. Végre elérkezett a főtárgyalás napja. A bíróság tényleg tizenkét emberből állott és a holland diplomatának igaza volt. Ezek nem ismertek mást, csak kötelességet. Most először tévedett Mata Hari a férfiakban. Ezek rá sem néztek, semmibe sem vették. Az ítélet golyó általi halál ra szólt és másnap reggel hatkor kellett végrehajtani. Mata Harinak állva kellett végighallgatnia az ítéletet. A tizenkét biró közül az egyik lejött hozzá, kezet fogott vele és a fülébe súgta: —• Én meg akartam magát menteni — nem tudtam. Mata Hari hidegen moso lyogva csak ennyit felelt; — Rendben van, kapitány, úgyis vége az életemnek abban a percben, amikor tizenkét férfi bűnösnek mond ki Ez az én igazi végem és nem a holnapi kivégzés. Elvesz tettem valamit, ami mindennél fontosabb: a férfiakra való hatásomat.. Isten vele, kapitány. — Látja, ez bizony szomó ra történet és ezért nem törődött a halállal a kémnő. — De honnan tudja ezl olyan pontosan ? — kérdeztem utitársamat. — Hát onnan — mondta, —- hogy az a fiatal kapitány én voltam. ÉLETMENTŐ CSIZMÁK A francia forradalom alatt egy Schlabrendorf nevű gróf börtönben ült, mindennap várva, hogy őt is kivégezzék. Egy napon az ő. nevét is felolvasták és felszólították, foglaljon helyet abban a talyigában, amelyben a kivégzendőket a guillotine alá szállítják. A gróf, aki csatában nem egyszer nézett farkasszemet a halállal, rettenthetetlen nyugalommal kereste csizmáit, hogy utolsó- útjára elindulhasson. (De schogysem találta őket, bár az egész börtönt töviről-hegyire átvizsgálta. Végre, miután látta, hogy őrei már komolyan, nyugtalankodnak, azt javasolta nekik, hogy jöjjenek holnap érte, hiszen “a halálraítéltnek igazán mindegy, hogy huszonnégy órával később hal-e meg?” Az őrök beleegyeztek és Schlabrendorf nélkül távoztak el a többiekkel. Másnap a gróf hiába várta poroszlóit, harmadnap szintén és a következő napokon megint csak hiába. Amikor a forradalom véget ért, kiderült, hogy a hatalmon lévők úgy könyvelték el a grófot, mint akinek feje már a fűrészporos kosárba hullott. így a gróf életét csizmája mentette meg. Ez a kis történet Bonaparte Napoleon kedvenc lapjában a “Jour”-ban jelent meg 1796-ban. ISTEN BÍRÁSKODÁSA — 82* zsoltár — Áll Isten, ott áll a hatalmasok közt, ítél a földi istenségeken: Még meddig tesztek ti törvényt csalárdul? Mért kedves nektek az istentelen? Julialjáiök-e jogához az árvát? | És kap-e igazságot a szegény? Megmentitek a gyöngét s nyomorultat, Hogy ne pusztuljon gonoszok kezén? De Ők semmit sem tudnak ím" ezekből ■ És nem akarják e szót érteni. Sötétben járnak s nem látják e földnek Mint inognak meg erősségei. Megmondtam: Bár a legmagasztosabbnak Fiai vagytok, földi istenek. Bizony meghaltok úgy, mint bármely ember. Mint minden zsarnok, úgy dőltök ti meg. Kelj tettre. Isten s e pogány világon Tégy igazságot, te erős, te nagy! Hisz örök Ura vagy minden hívednek S minden pogánynak Ura is Te vagy! A DEMOKRATA UDVARI FODRÁSZ Willy Clarkson londoni borbély az édesapjától örökölte a mesterségét s annak előkelő nívóját. Az öreg Clarkson kizárólag a parlament tagjainak volt házi fodrásza, legfeljebb még az angol ügyvédi és bírói kar legelőkelőbb tagjait fogadta kliensei közé. Willy aztán még csak fokozta apja mesterségének ezt az előkelőségét, amikor az öreg Victoria királynőnek lett udvari fodrásza. Klasszikus kora volt ez még a haj bodorítás művészetének s Clarkson e klasszikusok között is külön klasszist képviselt, nem csoda hát, ha az öreg királynő őt hívta meg udvari fodrászául. Viszont annál nagyobb csoda volt az, hogy ez az udvari fodrász egy napon odaállt azok mellé, akik ekkoriban, a század első évtizedében, forradalmi utón követelték a nők választói jogát. Mrs. Pankhurst állott az élükön s az idősebb nemzedék még jócskán emlékezhet azokra a sorozatos botrányokra, amelyeket ez a suffragette okozott a nyilvánosság előtt. (Ki gondolt volna akkoriban arra, hogy. ugyanennek a harcias hölgynek rövid pár évtized múltán szobra áll majd az angol fővárosban?!) Clarksonnak persze méltóságán alul lett volna, hogy maga is odaálljon az utcai agitátorok sorába, a Hyde Park szónokszögletébe, ahol tudvalevőleg az angol szabadelvű hagyományok szerint mindenki, még a legelvadultabb politikai vagy világnézeti eszméit és rögeszméit is szabadon előadhatja. Clerkson a művészetével állott a demokratikus törekvések szolgálatába. Tudvalevőleg akkoriban, apák szörnyű rémüldözésére, a Cambridge! diákok is odaállottak a női választójogi mozgalom mellé. Clarksonnal együtt ők főzték ki a haditerveket: Clarkson, aki pompásan értett a masz-kirozáshoz, egy csomó diákot átmaskarázott álbajuszok, álszakállak segitségével úgy, hogy azok a megtévesztésig hasonlítottak egy-egy nevesebb választójogellenes, konzervatív politikushoz. így kikészítve aztán kiállottak a népgyülésekbe és tüntetőén buta, antifeminista és antidomekratikus beszédeket mondtak, amelyeknek hallatára a tömegek hasukat fogták nevesükben. A nevetségesség öl, s igy ez a fodrászi hadjárat sokban járult hozzá a demokratikus eszméknek Angliában való népszerüsődéséhez. S ha már benne volt Clarkson ezekben a tekintélyromboló diáktréfákban, mindjárt egy lépéssel tovább is ment. Két oxfordi diák ugyanis egy napon fogadást kötött, hogy egyiküknek sikerül magát Őfelsége valamelyik hadihajójára becsempésznie, sőt azt is eléri, hogy maga az admirális fogja ünnepélyesen fogadni. Clerkson munkába lépett. A kikötőváros lapjai másnap jelentették, hogy előkelő abesszin küldöttség érkezett, egy abesszin császári herceg vezetése alatt. A herceg kifejezést adott a sajtó képviselői előtt annak az óhajának, hogy Őfelsége, az angol királynő valamelyik hajóját megtekinthesse. Egy órával később már ott volt a szállóban a parancsnokié tengernagy meghívása az abesszin küldöttség számára. Az egzotikus urak megjelentek s egymás között valamilyen furcsa nyelven beszéltek. Villásreggelire is ott tartotta az abesszin urakat az admirális. Napok múltán aztán kiderült a turpisság, amikor a fogadást vesztett diák elfecsegte barátainak az esetet. Az admirális persze mélyen hallgatott az esetről, annál is inkább, mert, mint időközben kiderült, Clarkson mestermüvét, az “abeszszin herceget”, a tengernagy saját unokaöccse játszotta meg olyan kitünően, hogy a nagybácsija nem ismert rá az öccsére. Ilyen esetek után az ember meg lehetne arról győződve, hogy Clarksont úgy röpítették ki az udvarról, hogy a lába sem érte a földet! Távolról sem! Clarkson megmaradt VII. Edward király udvari fodrászának is, akit még párisi kirándulásaira is elkísért. Clarksonnak mégsem adatott meg, hogy ágyban, párnák között haljon meg. 1934 októberében egy mind* máig kiderítetlen gyilkosság áldozatául esett, revolvergolyóval lőtték halántékon s lakását kifosztva találta a rendőrség. HOLTIG TANUL A MUNKÁS A nagyfokú munkanélküliség a technikai fejlődés viharai közepette arra tanitja a dolgozó embert, hogy tanulnia kell. Uj mesterséget, uj technikát kell tanulnia, ha már megszerzett tudása, képzettsége az uj gépek versenye folytán értéktelenné válik. A munkanélküliséget némileg enyhíteni lehetne, ha sok munkás megtanulná az uj idők kemény leckéjét. Kennedy elnök a kongresszus elé terjesztett egy javaslatot, amely állami és országos financiális támogatással előmozdítaná munkások átképzését. És a legsúlyosabban sújtott west virginiai szénvidéken Huntington város polgármestere ezt a javaslatot megtoldja azzal az ajánlással, hogy már a high schoolban kezdjék meg a szakmai kiképzést, nappal a diákok, este felnőttek kapjanak technikai oktatást. RÓMA. Az ország minden részében lefolytatott helyi választásokon a kommunisták és a szocialisták többet nyerték, mint a kerestény demokrata párt. Több szavazatot kaptak az uj-fasiszták is, viszont hanyatlást mutat a királypárt. Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztősig és kiadóhivatai — Publication Office 1738 EAST 22ad STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon? CHerry 1-5905 Ö3 SUBSCRIPTION RATES: One Year _______________$6.00 Half Year-----------------------$S.&0
