A Jó Pásztor, 1961. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1961-06-09 / 23. szám

2. OLDAL A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday ELŐFIZETÉSI DIJAK: ügy évre________________$6.00 félfél évre- -$3.50 Second Class Postage Paid at Cleveland, Ohio PISZKOS VERSENY Az üzleti világban piszkos versenyről beszélnek, .amikor egy üzlet áron alul, veszteséggel adja el áruit azért, hogy versenytársait kiüsse a piacról. A piszkos verseny sikere attól függ, hogy melyik fél birja tovább lélekzettel és pénzzel. A hidegháborúban a piszkos ver­seny a szovjet egyik veszélyes fegyvere. Minthogy az állam az egyedüli termelő és kereskedő, nyugodtan veszíthet egyik árun, mert behozhatja a veszteséget más árukon. Minthogy továbbá az orosz birodalom, a veszteségeket át lehet hárítani a gyarmatokra. A szovjetnek bő feleslege van olajban. Az orosz olajat olcsón kinálja a világpiacon és a veszteséget behozza oly módon, hogy a gyarmatoknak magasabb árakat szá­mit. így, például Magyarország drágábban kapja a szovjet anyaországtól az olajat. És a magyarországi és a többi csatlósországok helytartói nem alkudozhatnak, hiszen ők a szovjet kegyelméből élnek. És milyen jól élnek ... Az érem másik oldala nem kevésbbé rossz képet mutat. A szovjet az olcsó olajért a Nyugattól és Japán­tól uj gépeket, egész gyári berendezéseket kap, és ezek segitségével ipari cikkek gyártásánál is előnybe jut szabadvilági versenytársaival szemben. Köztudomású, hogy Amerika gyáraiban még régi, elavult gépek is használatban vannak. A gazdasági élet figyelőit és szakértőit mégsem nyugtalanítja túlontúl a szovjet piszkos konkurenciája. A szovjet gazdag, de gazdagságának határa van. Nem kótyavetyélhet el javakat, árukat a végtelenségig, ha nem akarja a nép életszínvonalát tartósan leszorítva tartani. És azt se higyje senki, hogy a Mikojánok mind gazdasági bűvészek. Csinálnak ők gazdasági baklövé­seket is. Példáiul az uj afrikai független néger orszá­goknak olyan hitvány minőségű árukat szállítanak, hogy már mindenütt rossz hire van az orosz áruknak. Olcsó és silány áru ellen van gazdasági orvosság: jó és mérsékelt áru portéka. SARAJEVO—DANZIG—BERLIN j Miután Kennedy és De Gaulle kijelentették, hogy Nyugat-Berlin több mint lcétmilliónyi szabad népét nem hajlandók odadobni a szovjet zsarnokságnak, Londonban atombombás világháború veszélyéről ta­nakodnak. Azt hiszik az angolok, hogy ha a nyugat tan­kokkal próbál utat törni a szovjet vörös hadsereg által elszigetelt városba, fegyveres összecsapásra kerülne sor és a világháború elkerülhetetlen lenne. Az idősebb és a fiatalabb generáció emlékezik arra, hogy az első világháborút a sarajevoi merénylet robbantotta ki, a második világháború Danzig város birtoka körül tá­madt konfliktusból sarjadt ki és könnyen lehetséges, hogy Berlin azt jelenti Kruscsevnek, amit Danzig je­lentett Hitlernek., Nehéz előrelátni az elkövetkező hónapok kritikus fejleményeit. Valószínű, hogy a berlini válság még hó­napokig elhúzódik s Kruscsev a Rákosi-féle szalámi­­szeletelés módszerét fogja alkalmazni: kicsiny és ki­csinyes zaklatásokat, állítólagos útjavításokat, útelzá­rásokat, azzal az elgondolással, hogy ilyen kis és kicsi­nyes akciók nem tudják a szabad világ népeit rábírni atomháborus kockázat vállalására. A szabad világ visz­­szakozását próbálja igy kierőszakolni Kruscsev, aki, mint diktátor, nem visszakozhat, nem ismerhet be egy vereséget. A hidegháború hidegháborúba torkollik a követ­kező hónapokban. Az utolsó percig reméljük, hogy a viíágpusztitó háború elmarad és továbbra is csak kis­háborús problémáink lesznek. MESE A DRÁGASÁGRÓL Ráncosképü anyóka tologatja a kiskocsit a super­­marketban. Itt is, ott is ráncbaszedett homlokkal meg­áll, percekig mustrálja az árukat és az árakat. Az a típus, amelyik minden garast a fogához ver. Most a kávépolcon mustrálja az árut és az árát. Háromféle kávénak háromféle ára van. Elgondolko­dik, melyiket válassza. Némi habozás után a három közül a legdrágábbat választja. Ezért drága a mindennapi élelmünk. Mert ha ol­csó, drágább és legdrágább élelmiszer közt válogathat, a háziasszony a legdrágábbat választja. Már csak azért is, mert a szomszéd asszonyság is ezt teszi. a Jó Pásztor Újszerű repülőgépei próbállak ki, amelynek szárnyai plasztik anyagból készültek és nylonnal van­nak befedve. Az uj találmánynak nagy jövőt jósolnak. A gyönyörű kénmo nem tudta elbűvölni a tizenkét hadbírót A Brüsszel-Páris expresz­­szen megszólított egy ur. — Engedje meg — kezdte, — ihoigy elmondjam önnek a legérdekesebb nő történetét. Mata Karira gondolok; a leg­intelligensebb, legszebb -kém­­nőre. Ez a gyönyörű, félig jávai, félig holland nő, mielőtt meg­kezdte volna kémnői hivatá­sát, bejárta egész Európát, mint táncosnő. Spanyolor­szágban volt, amikor a diplo­máciai körökben elterjedt a hire, hogy letartóztatási pa­rancs van ellene kiadva. „ Éppen a ír adridi Palace Ho­telből lépett ki és szállt be a kocsijába, mikor feltűnés nél­kül hozzá lépett a holland kö­vet és a fülébe súgta, hogy le­hetőleg ne menjen mostanában Franciaországba. Mata Kari mosolyogva tet­te gyűrűs kezét a diplomata vállára és gyönyörű fogait villogtatva jegyezte meg: — Fiatal barátom, mi tör­ténhet ott velem ? — Madame, — felelte ide­gesen a követ, — agyonlövik önt, ne menjen. Mata Hari megveregette a fiatalember vállát. — Ne féltsen engem, bará­tom. Mit jelent tulajdonkép­pen az én elfogatásom és mi­ért fognának el ? — Madame, ez önnek a ha­lálát jelentené és semmi és senki sem mentheti meg, pe­dig ön olyan fiatal és szép. — Hány emberből áll ez a bíróság, amely felettem ítél kezne — kérdezte tovább Ma­ta Hari, miközben rágyújtott egy hosszú orosz cigarettára — Tizenkét katonából, ma­dame. Tizenkét, kemény, csak a kötelességének élő katoná­ból. Ezek nem ismernek irgal­mat. Irta: MEGYERI ISTVÁN — Hallgasson ide, barátom — folytatta Mata Hari, — nincsen az egész világon ti­zenkét ember, aki beleegyez­ne abba, hogy engem agyon­lőjenek. Menjen vissza a kö­vetségre és legyen olyan nyu­godt, amilyen én vagyok. Ma­ta Hari élete nincsen veszély­ben addig, ameddig férfiaktól függ. A holland diplomata nem szólt semmit. Tudta, hogy hiá­bavaló lenne. Leemelte ka­lapját és igy szólt. — Isten önnel, madame, kel­lemes utazást. Minél közelebb érkezett Pá­riához Mata Hari, annál biz­tosabban érezte magát. A pá­lyaudvarról kocsin hazavitette magát. Amikor belépett, az. első volt, hogy a komorna jelen­tette: kél ur várja a rendőr­ségről. . w Felvett egy könnyű pongyo­lát és bement a fogadószobá­jába, ahol a rendőrtisztek vár­ták. A rendőrtisztek nagy za­varban voltak és alig merték megmondani neki, hogy le­tartóztatják. Mata Hari jókedvűen mo­solygott és utasítást adott a komornáj ának, hogy hozza a kabátját. Saját kocsiján ment a rend­őrségre és úgy vitték be a cellába, mint egy királynőt a lakosztályába. Egy évig volt fogságban Mata Hari és ez meglátszott rajta, bár még mindég gyö­nyörű maradt. Végre elérke­zett a főtárgyalás napja. A bíróság tényleg tizenkét emberből állott és a holland diplomatának igaza volt. Ezek nem ismertek mást, csak kö­telességet. Most először téve­dett Mata Hari a férfiakban. Ezek rá sem néztek, semmibe sem vették. Az ítélet golyó általi halál ra szólt és másnap reggel hat­kor kellett végrehajtani. Ma­ta Harinak állva kellett végig­hallgatnia az ítéletet. A tizenkét biró közül az egyik lejött hozzá, kezet fo­gott vele és a fülébe súgta: —• Én meg akartam magát menteni — nem tudtam. Mata Hari hidegen moso lyogva csak ennyit felelt; — Rendben van, kapitány, úgyis vége az életemnek ab­ban a percben, amikor tizen­­két férfi bűnösnek mond ki Ez az én igazi végem és nem a holnapi kivégzés. Elvesz tettem valamit, ami minden­nél fontosabb: a férfiakra va­ló hatásomat.. Isten vele, ka­pitány. — Látja, ez bizony szomó ra történet és ezért nem törő­dött a halállal a kémnő. — De honnan tudja ezl olyan pontosan ? — kérdez­tem utitársamat. — Hát onnan — mondta, —- hogy az a fiatal kapitány én voltam. ÉLETMENTŐ CSIZMÁK A francia forradalom alatt egy Schlabrendorf nevű gróf börtönben ült, minden­nap várva, hogy őt is kivé­gezzék. Egy napon az ő. nevét is felolvasták és felszólították, foglaljon helyet abban a ta­­lyigában, amelyben a kivég­zendőket a guillotine alá szál­lítják. A gróf, aki csatában nem egyszer nézett farkasszemet a halállal, rettenthetetlen nyugalommal kereste csiz­máit, hogy utolsó- útjára el­indulhasson. (De schogysem találta őket, bár az egész bör­tönt töviről-hegyire átvizs­gálta. Végre, miután látta, hogy őrei már komolyan, nyugtalankodnak, azt java­solta nekik, hogy jöjjenek holnap érte, hiszen “a halál­raítéltnek igazán mindegy, hogy huszonnégy órával ké­sőbb hal-e meg?” Az őrök beleegyeztek és Schlabrendorf nélkül távoz­tak el a többiekkel. Másnap a gróf hiába várta poroszlóit, harmadnap szin­tén és a következő napokon megint csak hiába. Amikor a forradalom vé­get ért, kiderült, hogy a ha­talmon lévők úgy könyvelték el a grófot, mint akinek feje már a fűrészporos kosárba hullott. így a gróf életét csizmája mentette meg. Ez a kis történet Bonapar­te Napoleon kedvenc lapjá­ban a “Jour”-ban jelent meg 1796-ban. ISTEN BÍRÁSKODÁSA — 82* zsoltár — Áll Isten, ott áll a hatalmasok közt, ítél a földi istenségeken: Még meddig tesztek ti törvényt csalárdul? Mért kedves nektek az istentelen? Julialjáiök-e jogához az árvát? | És kap-e igazságot a szegény? Megmentitek a gyöngét s nyomorultat, Hogy ne pusztuljon gonoszok kezén? De Ők semmit sem tudnak ím" ezekből ■ És nem akarják e szót érteni. Sötétben járnak s nem látják e földnek Mint inognak meg erősségei. Megmondtam: Bár a legmagasztosabbnak Fiai vagytok, földi istenek. Bizony meghaltok úgy, mint bármely ember. Mint minden zsarnok, úgy dőltök ti meg. Kelj tettre. Isten s e pogány világon Tégy igazságot, te erős, te nagy! Hisz örök Ura vagy minden hívednek S minden pogánynak Ura is Te vagy! A DEMOKRATA UDVARI FODRÁSZ Willy Clarkson londoni borbély az édesapjától örökölte a mesterségét s annak előkelő nívóját. Az öreg Clarkson kizárólag a parlament tagjainak volt házi fodrásza, legfeljebb még az angol ügyvédi és bírói kar legelőkelőbb tagjait fogadta kliensei közé. Willy aztán még csak fokozta apja mesterségének ezt az előkelő­ségét, amikor az öreg Victoria királynőnek lett udvari fodrásza. Klasszikus kora volt ez még a haj bodorítás mű­vészetének s Clarkson e klasszikusok között is külön klasszist képviselt, nem csoda hát, ha az öreg királynő őt hívta meg udvari fodrászául. Viszont annál nagyobb csoda volt az, hogy ez az udvari fodrász egy napon oda­­állt azok mellé, akik ekkoriban, a század első évtizedé­ben, forradalmi utón követelték a nők választói jogát. Mrs. Pankhurst állott az élükön s az idősebb nemze­dék még jócskán emlékezhet azokra a sorozatos botrá­nyokra, amelyeket ez a suffragette okozott a nyilvá­nosság előtt. (Ki gondolt volna akkoriban arra, hogy. ugyanennek a harcias hölgynek rövid pár évtized múl­tán szobra áll majd az angol fővárosban?!) Clarksonnak persze méltóságán alul lett volna, hogy maga is odaálljon az utcai agitátorok sorába, a Hyde Park szónokszögletébe, ahol tudvalevőleg az an­gol szabadelvű hagyományok szerint mindenki, még a legelvadultabb politikai vagy világnézeti eszméit és rögeszméit is szabadon előadhatja. Clerkson a művé­szetével állott a demokratikus törekvések szolgálatá­ba. Tudvalevőleg akkoriban, apák szörnyű rémüldözé­sére, a Cambridge! diákok is odaállottak a női választó­­jogi mozgalom mellé. Clarksonnal együtt ők főzték ki a haditerveket: Clarkson, aki pompásan értett a masz-­­kirozáshoz, egy csomó diákot átmaskarázott álbaju­szok, álszakállak segitségével úgy, hogy azok a meg­tévesztésig hasonlítottak egy-egy nevesebb választó­jogellenes, konzervatív politikushoz. így kikészítve az­tán kiállottak a népgyülésekbe és tüntetőén buta, anti­­feminista és antidomekratikus beszédeket mondtak, amelyeknek hallatára a tömegek hasukat fogták ne­vesükben. A nevetségesség öl, s igy ez a fodrászi had­járat sokban járult hozzá a demokratikus eszméknek Angliában való népszerüsődéséhez. S ha már benne volt Clarkson ezekben a tekintély­romboló diáktréfákban, mindjárt egy lépéssel tovább is ment. Két oxfordi diák ugyanis egy napon fogadást kötött, hogy egyiküknek sikerül magát Őfelsége vala­melyik hadihajójára becsempésznie, sőt azt is eléri, hogy maga az admirális fogja ünnepélyesen fogadni. Clerkson munkába lépett. A kikötőváros lapjai más­nap jelentették, hogy előkelő abesszin küldöttség ér­kezett, egy abesszin császári herceg vezetése alatt. A herceg kifejezést adott a sajtó képviselői előtt annak az óhajának, hogy Őfelsége, az angol királynő valame­lyik hajóját megtekinthesse. Egy órával később már ott volt a szállóban a parancsnokié tengernagy meg­hívása az abesszin küldöttség számára. Az egzotikus urak megjelentek s egymás között valamilyen furcsa nyelven beszéltek. Villásreggelire is ott tartotta az abesszin urakat az admirális. Napok múltán aztán ki­derült a turpisság, amikor a fogadást vesztett diák el­­fecsegte barátainak az esetet. Az admirális persze mé­lyen hallgatott az esetről, annál is inkább, mert, mint időközben kiderült, Clarkson mestermüvét, az “abesz­­szin herceget”, a tengernagy saját unokaöccse játszot­ta meg olyan kitünően, hogy a nagybácsija nem ismert rá az öccsére. Ilyen esetek után az ember meg lehetne arról győ­ződve, hogy Clarksont úgy röpítették ki az udvarról, hogy a lába sem érte a földet! Távolról sem! Clarkson megmaradt VII. Edward király udvari fodrászának is, akit még párisi kirándulásaira is elkísért. Clarksonnak mégsem adatott meg, hogy ágyban, párnák között haljon meg. 1934 októberében egy mind* máig kiderítetlen gyilkosság áldozatául esett, revol­­vergolyóval lőtték halántékon s lakását kifosztva ta­lálta a rendőrség. HOLTIG TANUL A MUNKÁS A nagyfokú munkanélküliség a technikai fejlődés viharai közepette arra tanitja a dolgozó embert, hogy tanulnia kell. Uj mesterséget, uj technikát kell tanul­nia, ha már megszerzett tudása, képzettsége az uj gé­pek versenye folytán értéktelenné válik. A munkanél­küliséget némileg enyhíteni lehetne, ha sok munkás megtanulná az uj idők kemény leckéjét. Kennedy el­nök a kongresszus elé terjesztett egy javaslatot, amely állami és országos financiális támogatással előmozdí­taná munkások átképzését. És a legsúlyosabban sújtott west virginiai szénvidéken Huntington város polgár­­mestere ezt a javaslatot megtoldja azzal az ajánlással, hogy már a high schoolban kezdjék meg a szakmai ki­képzést, nappal a diákok, este felnőttek kapjanak tech­nikai oktatást. RÓMA. Az ország minden részében lefolytatott helyi választásokon a kommunisták és a szocialisták többet nyerték, mint a kerestény demokrata párt. Több szavazatot kaptak az uj-fasiszták is, viszont ha­nyatlást mutat a királypárt. Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztősig és kiadóhivatai — Publication Office 1738 EAST 22ad STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon? CHerry 1-5905 Ö3 SUBSCRIPTION RATES: One Year _______________$6.00 Half Year-----------------------$S.&0

Next

/
Oldalképek
Tartalom