A Jó Pásztor, 1961. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)
1961-06-09 / 23. szám
\MERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA EGYES SZÁM ÄRA 15 CINT No. 23. SZÁM The largest Hungarian Weekly ín America THE GOOD SHEPHERD Beolvadt lapok: Kereszt, Egyetértés, Városi Élet, Amerikai Magyarság, Buffalo! Híradó, Philadelphiai Függetlenség, Newark! Hírlap VOL. 41. ÉVFOLYAM Cleveland, New York, Buffalo, Ne wark, Philadelphia, South Bend péntek, 1961 junius 9 VASÁRNAP - PIHENÉS NAPJA A Legfelsőbb Biróság döntése három állam vasárnapi munkatilalmi törvénye dolgában országszerte meglepetést keltett és komoly vitákat váltott ki. Meglepő volt az indokolás, amelyet Warren főbiró fogalmazott meg s mely úgy szólt, hogy a vasárnap hagyományosan azért munkaszüneti nap, hogy az emberek egyszer egy héten kipihenhessék magukat. Eszerint a főbiróság nem a vallás tanítására alapította döntését. Vitára pedig az ad okot, hogy ez az általános vasárnapi munkatilalom károsítaná azokat, elsősorban zsidókat és adventistákat, kisebb számban mohamedánokat stb., akiknek nem vasárnap a vallási munkaszüneti napjuk. Zsidó és adventista üzletemberek súlyosan károsodnának, ha hetenkint két napon zárva kellene tartaniok üzletüket: szombaton vallási okból, vasárnap törvényi okból. Több állam “Blue Law” törvényei kivételezést rendelnek el azok számára, akik szombaton minden munkától és üzlettől tartózkodnak. Az országos Legfelsőbb Biróság döntése kétségessé teszi ezeknek az állami törvényeknek érvényességét. ELSŐ ÁLLOMÁS: A HOLD! A vonatnak, hogy messzire tudjon robogni, nagyerejű lokomotivra van szüksége. Az űrhajónak, hogy a holdra repüljön, nagy feszitőerejü kirobbantó rakétára van szüksége. Dr. Wernher von Braun, az amerikai elsőszámú rakétatechnikus azt mondja, hogy a mi mostani kirobbantóink még távolról sem elegendők, a most készülő Saturnus rakéták sem lesznek elég erősek, de munkába vettek az alabamai kisérleti állomáson egy újfajta kirobbantót, amely a mostani Saturnus erejét meduplázza. C-3 a neve a jövő kirobbantó rakétájának, amely lehetővé fogja tenni a repülést a holdra. Ezzel az elifj*«:püli 'kísérleteket már 1963 elején megkezdik és remélhetőleg már két évvel azután ki lehet röpiteni egy űrhajót három utassal a hold felé. Ez az űrhajó elérné a holdat, körülrepülné és aztán viszszarepülne a földre. Ha ez sikerül, már 1965-ban ott fogunk tartani, ahol az eddigi számitások szerint csak 1967-ben tartanánk. Szóval a C-3 csak arra képesítene, hogy a három utas a hold körül keringjen és aztán visszajöjjön. A leszállás a holdon ennél sokkal nagyobb feladat. Kirobbantó rakéták egész sorára lesz szükség: Egyik kiröpiti a másodikat, a második kiröpiti a harmadikat, és igy tovább, és ezeknek a kiröpitő rakétáknak összes kilövő ereje 12 millió font nyomást fog képviselni. Ezen a ponton az információ már szakszerű, meghaladja az újságíró és az újságolvasó technikai felfogó képességét. Elégedjünk meg tehát Dr. Braunnak azzal a megállapításával, hogy ha sikerül a 12 millió font feszítőerő kombinációja, megoldottnak tekinthető a holdutazás problémája s először a világ teremtése óta ember megvetheti a lábát a sápadt csillagon, amelyre évmilliók óta álmodozva tekintettek fel éjnek idején reményteljes és reménytelen szerelmesek. Nincs megállás. Ha sikerül eljutni a holdra, az ember még messzibb messzeségbe tör. Azt mondja Dr. Braun, hogy ha a rakétacsokor éldarabját, csúcsát atomenergiával hajtjuk, lehetséges lesz a három utast felküldeni a messzibb mindenségbe, a Mars körülkeringésére. Képzelőerőnk alig tudja követni ezeket a kombinációkat és tervezgetéseket. Utazás a holdba . . . Milyen messze van a hold? Hol messzebb, hol közelebb van, az átlagos távolság a föld és a hold közt körülbelül 239,000 mérföld. És a Mars? Időnkint változik a távolság a föld és a Mars közt, 35 millió mérföld és 63 millió mérföld közt változik. Ezer mérföld meglehetősen nagy távolság. És itt az ember, az évmilliók óta a földhöz kötött ember száz meg százezer, millió meg millió mérföld távolságokról beszél, álmodozik és tervezget. És amit megálmodott, az idővel valóság lesz. Alabama államban a nemzeti gárdát vezényelték kia közrend fenntartására .miután zavargásokra került sora a "szabadság-utasok" integrálást sürgető akciója nyomán. Támadás a legjobb védelem HALMZRPOR Megint egy uj szó: haiálzápor. A technika egyre halad előre, folyton uj fogalmakat kell megtanulnunk és tanulni fogunk holtunk napjáig. Hogy mikor lesz holtunk napja? Ha halálzápor ér bennünket, hamarabb lesz. Hogy mi a halálzápor? Nem atombomba, nem hidrogénbomba. Nem gyújt fel, nem rombol le mindent, ami útjába akad. Csak neutron esővel árasztja el a területet, amelyre ledobják. Mi a neturon eső? Nem kell tudni azt a laikusnak. Elég, ha annyit tud a laikus, A laosi vereség és a kubai kudarc után türelmetlenebbül mint valaha, ezt kérdi a nép: Miért folytatunk mi csak védekező háborúkat, miért hagyjuk a kezdés előnyét mindig h szovjetnek? A szovjet valósággal ostrom alá fogja az egész világot, mindenütt belső ellenségeket szervez meg, a határok mentén aztán, amikor a helyzet hódításra megérett,, támad — de, hogy atomháborút elkerüljön, a helyi kommunistákat küldi harcba. Koreától Laosig igy volt ez. Mindig és mindenütt a szovjet támad és hol itt, hol ott sikerül egy darabot, fél országot, kihasítani a szabad világ földbirtokából. Miért nem gyakoroljuk mi is ezt a taktikát? Miért nem nyugta-, lanitjuk a szovjet birodalom szélein sorakozó csatlós országokat? A szabad Dél-Vietnam délkeletázsiai országban egész nagy területeket hatalmukban tartanak kommunista gerillák (lesipuskások). Miért nem visszük mi be a harcot, a nyugtalanitást a kommunista uralom alatt álló Észak-Vietnamba ? Miért nincsenek nekünk is gerilla lesipuskásaink ? Nem lehet azt mondani, hogy nincsenek. Vannak, de kevesen. Kennedy elnök plrendelte, hogy több önkéntest képezzenek ki lesipuskás hadműveletekre, szabotázsra, az ellenséget nyugtalanító rajtaütésekre. Kruscsev nyíltan megmondta Stevensonnak: “Mi még sok bajt fogunk csinálni maguknak.” Kennedy elrendelte a meglevő baj csináló különítmények növelését. Amerikai, európai és délamerikai földön Írífár kiképzés alatt vannak gerilla osztagok. Ezeknek feladata lesz kommunista földön ugyanolyan bajcsinálás, amilyent a kommunisták végeznek a szabad világ végein, az orosz-kinai tömb határán. A bajcsinálás stratégiája egyenes következménye annak, hogy az atomkorszakba léptünk és más, mint kisháboru, elképzelhetetlen — ámbár semmiképpen sem elkerülhetetlen. És ha nem akarunk örökkön-örökké csak kommunista támadásra várni és azután védekezni, nincs is más használható fegyverünk, mint az ellenség gyengítése rajtaütésekkel, az elnyomott népek fellazításával, belső elégületlenség szitásával, belső ellenségek segítésével. Régimódu felszabadító háború a kommunista tömb országai ellen világpusztulásra vezetne; igy hát a gerillaháboru, a kisháboru az egyetlen mód arra, hogy az örökös védekezés után támadásba menjünk át — támadásba, amely a legjobb védekezés már csak azért is, mert leköti az ellenséges erőket. hogy a neutronok halálthozó kisugárzással telitik meg a levegőt s ezek a sugarak megölnek minden emberi, állati és növényi életet, de — érintetlenül hagyják a köveket és téglákat: a házakat és gyárakat és üzleteket. És a hóditó (ha ugyan életben marad) bevonulhat a kihalt városokba és érintetlenül birtokba veheti mindazt, amit ott az emberek felépítettek. Ijesztő jóslás ez, mégsincs ok ma még ijedelemre. Ez még csak a jövő zenéje. De nem is fantasztikus elképzelés. Ha fantasztikus elképzelés lenne, Genfben az atomrobbantási kísérletek betiltásáról folyó, immár több mint 300 ülésen folyó vitában nem esnék oly sok szó világüri robbantási kísérletek betiltásáról. Azért van ilyesmiről is szó Genfben, mert a halált záporozó bombákat a földön vagy a föld légkörében nem lehet veszély nélkül kipróbálni. Csak a magasságos magasságokban lehet kipróbálni, ott, ahol az orosz Gagarin és az amerikai Shepard járt. Ne felejtsük el: Amiről beszélünk, az van. Vagy lesz. Mindez nem katonai elmélet, hanem folyamatban levő felkészülés. A gerillaháboru taktikájáról szóló memorandum kézről-kézre jár az amerikai hadvezetöség főhadiszállásán, a Pentagonban, az Arthur G. Trudeau tábornok vezetése alatt álló katonai ^kutatási csoportban. A memorandum szerzője — névtelen. De a Trudeau irodában mindenki tudja a nevét . . . Az amerikai hadvezetöség Bad Tölz németországi városban, Okinawa szigetén és Fort Bragg, N. C.-ban kiképez önkénteseket, akiknek feladata lesz repülőgépekről ejtőernyővel ellenséges területen leszállni és az ottani ellenséges elemeket megszervezni az őket elnyomó kommunista rendőrállam gyengítésére. Az ő feladatuk lesz szabotálás és mindenféle károkozás is. Döntő csapást ily eszközökkel nem lehet mérni az ellenségre, de — más, mint efféle fegyver nincsen a hidegháború fegyvertárában. Ilyen gerilla tevékenység lehetséges Ázsiában az őserdőkben. De nem lehetséges a középeurópai csatlósországokban. Ott másféle módszerekhez kell folyamodni. Ott az amerikai politika célj a csak az lehet, hogy a csatlós sorban élő népeket legalább gazdaságilag függetleníteni kell a szovjettől. Ezt .a politikát követ j ük Lengyelországgal szemben, tudva azt, hogy a politikai célból küldött segítség kétélű fegyver, nemcsak a lengyel népet segíti, hanem a lengyel kommunista kormányt is. Veszélyes lenne a gerillatámadások, beszivárgások és gazdasági segítségek túlbecsülése. Mindössze annyit várhatunk, sikerek esetén, ezektől az akcióktól, hogy megfordítjuk az irányzatot, a szovjetet védekezésre szorítjuk. Igazi sikernek azonban csak a szovjet hódítások leállítását tekinthetjük. Laos után most Dél-Vietnamban operál a szovjet gerillákkal. Ha a kommunista gerillafészkeket ott sikerül kiirtani, Kruscsev elkönyvelheti első döntő vereségét. , . Hírek a világ minden részéből MOSZKVA. — Az itteni angol ipari kiállításon a Vickers-gyár közölte, hogy eladott a szovjet kormánynak egy nylon gyárüzemet 11 millió dollárért. A gyár évente több mint 6000 tonna nylon fonalat fog készíteni ipari célokra, főleg autógumiban való felhasználásra. NEW DELHI. — India miniszterelnöke, Nehru, körlevelet intézett Amerika, Kanada, Anglia, Németország és Japán kormányfőihez az Indiának szánt financiális és technikai segítség dolgában. Nehru tisztában akar lenni azzal, hogy milyen méretű segítségre számíthat a most megindult uj ötéves terv megvalósítása érdekében. India csak úgy tervezhet, ha tudja, mit várhat egyik és másik kormánytól. Az ötéves terv sikere megkíván legalább 5500 millió dollár külföldi segítséget. PARIS. — Nincs többé Keleti Expressz. 78 éven át ez a gyorsvonat Párisból Konstantinápolyba — néhány év óta csak Bukarestig — vitte utasait s a közbenső állomások voltak: Basel, Zürich, Innsbruck, Salzburg, Bécs, Budapest, Belgrád. Az idő eljárt a hires nemzetközi expressz vonat felett, az utasok elmaradtak, egyrészt a repülés térhódítása folytán, másrészt a vasfüggöny miatt. KOPENHÁGA, Dánia. — Dr. Finn Larsson fogorvos a televíziós képekben azt látta, hogy Kruscsev zápfogai olyan kicsinyek, mint bébi fogak. Ezért felajánlott neki egy jó müfogsort. Moszkvából nem jött visszhang, de Dániában a lapok korholták a fogorvost az orvosi etikával ellenkező eljárás miatt. COLOMBO, Ceylon. — Dahanayake volt miniszterelnök, parlamenti képviselő a községtanácsok megszervezéséről szóló törvényjavaslat vitája során órákhosszat szónokolt s mert az elnök felszólításának, hogy hagyja már abba a szószaporitást, nem tett eleget,' a teremőr kitessékelte az ülésteremből. ASCHERSLEBEN, keletnémet szovjetzóna. —Öregdiákok találkozóján nem vehetett részt egy fiatal kőműves segéd, nem engedték be az iskolaterembe, mert kapitalista szakálla volt. Méltatlankodva levelet irt a közeli nagyváros, Halle, újságjainak s hivatkozott arra, hogy a marxizmus-leninizmus nem ir elő bizonyos szakállviseletet. Elég rámutatni Marx és Lenin szakállára, amelyek nagyonis különbözők. A sajtó a kőműves oldalára állt. Az egyik lap azt irta, hogy amint Castro körszakálla nem jelképe a kommunizmusnak, úgy a beatnik szakáll még nem bizonyitéka a kapitalista életfelfogásnak ELSINORE, Dánia. — Az újságszerkesztők nemzetközi szövetsége Ahmet Emin Yalman 73 éves török szerkesztőnek ítélte oda az első “szabadság aranytollat”. Ezt a kitüntetést ezután minden évben egy újságíró vagy intézmény kapja, aki, illetőleg, amely a legtöbb áldozatot hozta a sajtószabadságért. Yalman kétszer börtönben ült hazájában, kétszer külföldre volt kénytelen menekülni. 1960 márciusában megint bebörtönözték, mert a Menderes kormánynak nem tetsző cikkeket vett át amerikai lapokból. De oly általános felzúdulás támadt a kormány ellen, hogy a bűnvádi eljárást be kellett szüntetni. MEXICO CITY. — Jósé Garibi Rivera bíboros érsek a havanai érsekhez és az egész kubai papsághoz intézett levelében, az egyház elnyomását fájlalva, többek közt ezt irta: “Reméljük, hogy a kubai fejlemények hasznos leckét fognak nyújtani, úgy hogy országaink a jövőben nem lesznek kitéve hasonló ártalmaknak, amelyek pusztulással fenyegetik a keresztény civilizációt és az emberi méltóságot”. LONDON. — Alexander Romanov herceg, az utolsó orosz cárnak másodfokon unokaöccse, egy angol csoporttal kétheti látogatásra repülőgépen Oroszországba utazott. A 31 éves herceg a repülőgépen mosolyogva jelentette ki, hogy menettérti jegye van. Ez a bolsevik forradalom óta az első eset, hogy a Romanov család egyik sarja orosz földre lépett. Elutazása előtt megkérdezték a herceget, vájjon igaznak tartja-e azt, hogy Anna Anderson, az idős hölgy, aki remeteéletet él a németországi Fekete-erdőben, csakugyan II. Miklós cár leánya. Igen, mondta a fiatal Romanov; a család erről meg van győződve. (De nincs erről meggyőződve a német biróság, amely Ítéletben mondta ki, hogy a hölgy cári származása nincsen bizonyítva.) PYONGYANG, Észak-Korea. — Újabb 1027 koreai tért vissza Japánból a kommunista Észak-Koreába. Orosz hajó vitte őket. A Japánban élő koreaiak ezrei úgyszólván kivétel nélkül az északi, kommunista országrészbe mennek, mert a déli szabad orszárészben nem kínálkozik nekik munkaalkalom.
