A Jó Pásztor, 1960. július-december (40. évfolyam, 27-51. szám)

1960-12-30 / 51. szám

A Jó PÁSZTOR OLDAL ÜJ hazahívó szózat KÁDÁRÉK bünbqcsánatot ígérnek minden­kinek. - KIVÉVE BŰNÖSÖKNEK ... Kádár János Münnich-kor­­mánya újra hazahivogató ak­ciót indított, azt Ígéri a sza­badságharc menekültjeinek hogy bátran visszatérhetne!« a szögesdrótkerités mögé büntetéstől nem kell tarta niok, kivéve ha bűncselekmé­nyeket követtek el. Hogy m bűncselekmény és mi nem, az1 a magyarországi független bíróságok döntik el, amelyek tudvalevőleg csak a kommu­nista párttól és a kommunis­ta kormánytól függnek, senki mástól, semmi mástól. A kádáristák legújabb ha­­zacsalogatási akciójának ér­demleges megítélését előmoz­dítja Sir Leslie Munro nagy­követnek az . Egyesült Nem­zetek elé terjesztett jelentésé­ből az amnesztiára vonatkozó rész. íme ezt jelentette az uj­­zélandi diplomata a U.N.-nek: — A felkelést követték a börtönitéletek és kivégzések azok ellen, akik részt vettek a kormány önkényuralma ellen irányult cselekményekben. Közismert tény, hogy mivel a hatóságok a szokásos közigaz­gatás és bíróság keretein be­lül nem tudtak volna elnyo­mással fellépni, külön bírás­kodási eljárást vezettek be 1956-57-ben. Először is a for­radalom vezetőinek perében katonai bíróságok ítélkeztek és később az úgynevezett népi bíráskodást vezették be á Leg­felsőbb Bíróságon, a Budapes­ti Központi Bíróságon, a Pest­megyei Biróság és négy más kijelölt megyei bíróságon be­lül. Ezeknél a népi bíróságok­nál két, a Legfelsőbb Bíróság­nál négy népi biró Ítélkezik. Felettük egy hivatásos biró áll. A népi bírákat a Magyar •'Népköztársaság Tanácsa ne­vezi ki politikai érdemeik, nem pedig jogi tudásuk sze­rint. A szovjet által fenntar­tott magyar hatóságok ilyen- | fajta jogi eljárásai 1958-57 folyamán elősegítették, hogy a megvádolt a lehető legkisebb jogi védelmet sem kapta meg. { Ennek az eljárásnak követ- j kezményei voltak: halálos Íté­letek hosszú sora a különbö-! ző homályosan megjelölt cse­lekményekért, a Népi Bírósá­gok lehetetlen összeállítása, mely nem biztosított jog­­egyenlőséget, bírósági eljárá­sok vádirat nélkül és anélkül, hogy a vádlottnak tudomása ett volna a vádról, a vádlott megfelelő védelméről való gondoskodásnak megtagadá­sa, a halálos ítélet két órán óelüli végrehajtása és vé­­jül.az összes felsorolt intézke­­lések alkalmazása visszame­nőleg arra az időre, mikor az ily vonatkozású törvény még sem kihirdetve, sem érvény­ben nem volt. A magyar hatóságok szó­csövei valóban többször elis­merték egymás között, hogy milyen határtalan szigorral tudtak eljárni a felkelésben résztvevők ellen. Természetesen, az idők fo­lyamán az elnyomó intézkedé­sek szigora alábbhagyott. A politikai perek befejezése az 1956-os felkeléssel kapcsolat­ban összeesett az egyes vidé­ki bíróságoknál a Népi Bíró­ságok megszűnt etésével, azonban még fenntartották a Legfelső Bíróságot, a Buda­pesti Bíróságot és a Pestme­gyei Bíróságot. Az internálási intézmény 1960 április 1-ével eltörölték és törvényes intéz­kedést hoztak az internálótá­borok megszüntetésére is. De ennek ellenére 16 évnél idő­sebb magyar állampolgárok még ma is egy politikai fel­kelés elnyomása érdekében ho­zott intézkedés árnyékában élnek. Ezeket az intézkedése­ket egy erősen központosított bíráskodás egyszerűsített el­járása alapján hozzák, mely a rádió ügyész és a politikai bí­rók kényét szolgálja. Valóban a rendkívül kis tér- j jedelmü amnesztiák, melyet a magyar hatóságok meghirdet­tek, csak azt bizonyítják, hogy mily kevéssé érzik ma­gukat biztonságban, és nem mernek szabadságot adni azoknak, akik 1956-ban bírál­ni merték az 1958-os önkény­­uralmu kormányt. Az 1959 április 2-i amnesztia rendelet csak részleges volt és csak azokra vonatkozott, kiknek ítélete rövidebb, mint négy évi börtönre szólt, de nem vo­natkozott azokra, akiket úgy­nevezett javitó-nevelő munká­ra ítéltek. Az amnesztia-ren­delet kivételei olyan ravaszul voltak megfogalmazva, hogy nagyobb része azoknak, akik résztvettek a felkelésben, nem esett a közkegyelem alá. Az I960 március 31-én kiadót! amnesztia rendelet sem mu­tatja <i magyar hatóságok nagylelkű.« egét. Ez az idei rendelet is Csak nagyon kevés forradalomban részt vettnek nyújtott módot a szabadulás­ra. Teljes amnesztiát adtak azoknak, akiket háborús bű­nök és népellenes cselekmé­nyek miatt 1952 december 31 előtt elitélték és kik már több mint 10 évet kitöltöttek a bün­tetésükből. Nyilvánvaló, hogy ez az intézkedés nem érinti azokat, akik a forradalomban résztvettek. Ezek csak az am­nesztia rendelet első paragra­fusa alapján remélhetnek ke­gyelmet: mely azokra az ál­lamellenes cselekményekre vonatkozik, melyeket 1957 május 1 előtt követtek el, és akkor sem vonatkozik min­denkire, csak olyanokra, akik­nek büntetése nem több 6 év­nél és csak akkor, ha az Ítéle­tet államellenes cselekmény miatt szabták ki. Azonkívül ezek sem részesülnek teljes amnesztiában, csak bünteté­sük felfüggesztésében. Csak négy egyénről tudunk, akiket a fenti szűkmarkú rendelet , alapján szabadon bocsátottak: ! Déry Tibor, iró. Nagy Imre ! két társa, kiket 1958 juniusá-1 ben ítéltek el: Donáth Ferenc j és Jánosi Ferenc, továbbá Vá- ; radi Gyula, a magyar hadse-\ i reg volt tábornoka. Meg kell említenünk, hogy j azokat, akiknek ügyét a for­radalomban való résztvételük miatt titkos tárgyaláson foly­­! tatták le, leginkább halálra,; i életfogytiglani börtönre vagy ! 10 évi börtönre Ítélték. Az i ítéletek kizárják, hogy az am-: ! nesztia rendelet alá essenek. A szabadon bocsátottak sora valóban rövid azokéhoz viszo- í nyitva, akiket több mint hat j: évre ítéltek, és igy feltehető-' . en még mindig fogva vannak. ! Azok, akik még mindig a ma­gyarországi rendszer megtör­­'ása alatt szenvednek, a leg­­külömbözőbb társadalmi osz­tályokhoz tartoznak; ipari munkások, parasztok, diákok, tanárok, mérnökök, irók, új­ságírók, egyetemi tanárok, ka- 1 tonák, bírák és ügyvédek. A 1 magyar kormányzat dühe fő- £ leg az Írókat sújtotta, és kö- £ zöttük azokat, akiknek kom- 1 munista beállítottságánál fon- i tosabb volt a nemzet szabad­sága. Emlékezhetünk arra, r hogy ezeknek a tárgyalása , nagyrészt titokban folyt le és j olyan bíróságok előtt, ame- v lyek előre garantálták elitéi- „ tetősüket. Minden egyes jelen­­tés, melyet az Egyesült Nem- ^ zeteknek adtam be, felhívta a r figyelmet az igazság kigúnyo­lására, amelyet a magyar ha­tóságok gyakoroltak és azok- t nak a sorsára, akik ez alatt fc szenvedtek. é 22 év ulán ismét találkozott két fivér, akik nem tudták, hogy test vérek. Az egyik Philip H. McCoy törzsőrmester a tengerészeknél, a másik Lowell C. Heimbach őrmester, ugyancsak a Marine-oknal szolgált. Kiderült, hogy mikor szüleik elváltak, mindkettőt más csa­lád vette pártfogásába Californiában, még csecsemő korukban. SOCIAL SECURITY NYUGDÍJ KEVESEBB BEFIZETETT ÉV UTÁN A Social Security törvény leguj abb módosítása körülbe­lül egyharmaddal rövidíti meg a munkában töltött éveket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a munkás és családja nyugdijat húzhasson. Körülbelül 490,000 azok­nak a száma, akik ez újítás alapján nyugdíjhoz jutnak, beleértve házastársakat, öz­vegy nőket és férfiakat is, ha a nyugalomba vonulás korát elérték. Az első csekkek októ­berre fognak szólni, visszame­nőleg. Férfiaktól, akik 65 ik nők­től, akik 62-ik évüket 1960- ban töltötték be, csak három évi, Social Secürity-vel fede­zett , korábbi munkát követel meg az uj törvény, az eddigi 4 és fél vagy 5 év helyett. Ha 1961-ben érjük el ezt a kort, csak 3 és egynegyed évi fede­zett munkát kell kimutat­nunk, a régi törvényben meg­szabott 5 vagy 5 és egyne­gyed év helyett. Másfél évi munka mindenesetre a mini­mum, amely nélkül nyugdijat senkisem igényelhet. Az egyik Social Security hivatal vezetője mondja. Egy nő tavaly, 62-ik szüle­tésnapja előtt két hónappal, felkeresett bennünket. Férje hosszú betegség után 1957- ben elhunyt. A nő magával hozta férje Social Security kártyáját és kiderült, hogy Mr. R. életében csak 2 és fél évig végzett Social Security­­val fedezett munkát. A régi törvény szerint azonban Mr. R. három évi munkájára lett volna szükség, hogy özvegye nyugdíjban részesüljön. El kellett tehát utasítani kérvényét, sajnálatunkra. Az uj törvény értelmében űzőn­két évi munkára van szükség. Ha Mrs. R. újra meglátogat bennünket, kitöltheti itt kér­vényét és nyugdijat kaphat. Ajánlatos tehát, hogy olyan özvegyek, mint Mrs. R. és olyan munkások, akik nyuga­lomba szeretnének vonulni vagy már visszavonultak, de korábban a Social Security hi­vatalban azt a felvilágosítást kapták, hogy tulkevés ideig dolgoztak — kérdezzék most újból, mihez van joguk. Már 1960 októberre is csekk illeti meg azokat, akik újonnan jut­nak nyugdíjhoz. A megKövetelt munkaidő leszállítása azt hozza magá­val, hogy a jövőben sokkal több munkást és özvegyet fog nyugdíj megilletni. Ezek a szabályok azonban nem vonatkoznak a gyerme­kes özvegyekre. Az özvegy­nek, aki 18 éven aluli gyerme­két gondozza, csak azt kell ki­mutatnia, hogy férje, közvet­lenül halála előtt, másfél éven keresztül végzett Social Sec­­urityvel fedezett munkát. Ne feledjük azonban el azt, hogy feltétlenül kérvényt kell benyújtani a Social Security Hivatal legközelebbi fiókjá­nál, hogy illetményeinket megállapítsák és kiutalják. Csupán a 7 Crown tud annyit mondani, olyan szépen BECS. — Az osztrák kormány tiltakozó jegyzéket küldött Budapestre, mert magyar határőrök rálőttek egy osztrák vámőrre. A magyar szovjetkormány a til­takozásra azt felelte, hogy ilyen esetről nincsen tudo­mása . . . BERLIN. — Walter Ulbricht, a keletnémet szov­jetzóna elnöke, amikor Pieck halála után az elnöki székbe ült, amnesztiát hirdetett mindazoknak, akik büntetésüknek egyharmadát leülték. Az amnesztia alapján mégsem szabadult ki Gerhard Ulbricht ,aki az államellenes bűncselekmények cimén rárótt 11 évi börtönbüntetésnek már kétharmadát leülte. Sőt, mi több, mint megrögzött belső ellenséget, egyes cellában őrzik. Ki ez a javíthatatlan bűnös? Az államelnök uno­kaöccse . . . BONN. — Keletnémet kommunista forrásból szár­mazik ez a bizalmas jelentés: Nem igaz, hogy Kruscsev influenza miatt az ágyat őrizte. Betegsége politikai tér-Hírek a világ minden részéből mészetü volt. Nem akart résztvenni az orosz-kinai ba­rátság-utazáson. A kinai elnököt nem Kruscsev, a tény­leges államfő kisérte, hanem Brezsnev, a cimzetes ál­lamfő, aki csak kirakatfigura. PARIS. — Franciaországban rövidesen üzembe helyeznek egy postarakétát, amely távirányitással 400 kilogram súlyt 500 kilométer távolságra továbbit. A rakéta ejtőernyővel lassan leereszkedik a rendeltetési helyére. RIO DE JANEIRO. — A nagy kávétermés Brazí­liában az idén is nagy gondot okoz. A felesleges kávét most már nem a tengerbe öntik, hanem azt propagál­ják, hogy vágják ki a kávécserjéket. Ezenkivül kávé­­kereskedő körökben tervbe vették, hogy leszoktatják az angolokat és az oroszokat a tea-ivásról, s rászoktat­ják a kávéra. _ ____ i _ . , Egy klasszikus szépségű italüveg ... egy whiskey, felülmúlhatatlan zamattal... csi­nosan csomagolt kifejezése a legjobb ünnepi kívánságoknak ... Seagram's 7 Crown. ADJON SEAGRAM’S 7 CROWN-t és LEGYEN BIZTOS BLENDED YfHISKCw.86 PBQOF.65% GRAIN NEU! KAL SPIRITS. SEAGRAM-DISIllLERS COMPANY, NEB YORK CITY,

Next

/
Oldalképek
Tartalom