A Jó Pásztor, 1960. július-december (40. évfolyam, 27-51. szám)

1960-12-30 / 51. szám

..........■' 4. OLDAL 1ÓHAZfll HÍRADÓ Egy morfinista asszony és két zsaroló orvos BUDAPEST. — Zsaroló or- _ „ , ,, ....., vosok elten indított eljárást a rendőrség. Dr. Schmidt Lajos és dr. Saródi Ferenc külön-kü- i lön mintegy 200,000 forintot : csalt ki betegétől. Az áldozat, L. Miklósné, egy morfinista - asszony. A férj, hogy az asszony le­szokjék beteges szenvedélyé­ről, közel két éven át fizette a két orvost, akik ahelyett, hogy fokozatosan elvonták volna a morfiumot, gyógyitották vol­na az asszonyt, mindig több és több morfiumot juttattak neki. Mindketten tudták, hogy a másik is ‘kezeli’ az asszonyt, mégis külön-kíilön is adták neki a morfiumot. A férj pe­dig egyre többet fizetett. Ha éppen nem volt pénz a háznál, dr. Schmidt megelé­gedett a lakás berendezési tárgyaival és a ruhákkal is. Nem volt válogatós. Kerti lét­rától kezdve gyapjú pulóverig mindent elfogadott, illetve ki­csalt. A kihallgatás során a következőkkel “védekezett”: Úgy gondoltam, ha már sem­mije sem marad, majd csak •leszokik a morfiumról.” Dr. Saródi két év alatt több ezer ampulla morfiumot jut­tatott L-nének. Hogy honnan szerzett Saródi ennyi morfiu­mot? — a saját betegeinek por alakú gyógyszert oldott fel és ezt a “limonádét” adta be. Dr. Schmidt orvosi táskája részére váltotta ki rendszere­sen a morfiumot, vagy hamis nevekre állított ki recepteket. A vizsgálat során kiderült, hogy miután orvosi körökben már ismert volt L. Miklósné szenvedélye, a két orvos szán­dékosan vette fel vele a kap­csolatot, hogy megzsarolhas­sa. Egy-egy doboz morfium­ért — attól függően, mennyi­re kívánta az asszony — két­­háromszáz forintot kértek. (Receptre 13,30). Az orvos­szakértők véleménye szerint dr. Schmidt Lajos és Saródi Ferenc minden jogszabályt és az orvosi etikát felrúgva, pénz éhesen, a beteggel nem törőd­ve, zsarolta L. Miklósnét. Ügyüket vádemelési javaslat­tal a kerületi ügyészségnek adta át a Vili. kerületi rend­őrkapitányság. KÁDÁB-MÜNNICH DELEGÁTUSAI \ NÉPET Az Egyesült Nemzetek szer­vezetének mandátumvizsgáló bizottsága 1957 óta minden évben tanácskozik, hogy a Kádár-Münnich kormánynak a UN-hez kiküldött delegátu­sait elismeri-e vagy sem. A helyzet kezdettől fogva az, hogy a kádárista delegátuso­kat sem el nem utasítják, sem el nem ismerik, egyszerűen megtűrik a szervezetben és meghallgatják moszkvai dik­tátumra megszerkesztett szó­noklataikat. Az Amerikai Magyar Sza­bad Jogászok Szövetsége ne­vében Dr. Varga László me­morandummal fordult a man­dátumvizsgáló bizottságához, emlékeztetve a bizottságot és azon át az egész világszerve­­zetet és a világ népeit, hogy a magyarországi szovjetkor­mány nem képviseli jogosan a magyar népet, miértis köve­telik, hogy a U.N. a Kádár- Münnich delegátusok mandá­tumát ne ismerje el. A memo­randumban a Jogász Szövet­ség hivatkozik arra, hogy a UN közgyűlése a magyar sza­badságharc óta már négy esetben nem fogadta el a ma­gyar delegáció mandátumát, rámutatva arra, hogy, mint a UlN közgyűlés 1957 szeptem­ber 14-i határozatában ki­mondta : ló A Szovjetunió az Egye­sült Nemzetek Alapokmányát megszegve, Magyarországot megfosztotta szabadságától ,és függetlenségétől, a magyar népet pedig attól, hogy alap­vető emberi jogait gyakorol­hassa. . 2. A jelenlegi magyarorszá­gi rendszer a szovjet fegyve­res erejétől kapta hatalmát. 3. A jelenlegi magyar té­nyezők meggátolják, hogy a hiagyar nép gyakorolhassa emberi jogait. Ugyanez a határozat felhiv­­. ta a magyarországi vezetőket, hogy tartózkodjanak minden olyan intézkedéstől, amely sérti a magyar nép érdekeit és hogy a magyar nép alapve­tő jogait tartsák tiszteletben. A Közgyűlés által megbí­zott Sir Leslie Munro 1959 november 25-én beterjesztett riportjában megállapította, hogy “nincs olyan adat, mely­ből arra lehetne következtet­ni, hogy a magyarországi helyzetben lényeges változás történt volna és amely lehető­séget adna az Egyesült Nem­zeteknek, hogy a magyar helyzet megfigyelésében eny­hítse magatartását.” Sir Leslie Munro dokumen­tált jelentését a Közgyűlés 1959 december 9-én több mint kétharmados szótöbbséggel elfogadta. A magyar ügyben a Közgyű­lés eddig 22 határozatot ho­zott, melyeknek fő követelé­sei a következők: 1. A szovjet kormány Ma­gyarországról vonja ki csa­patait. 2. Magyarországon a kép­viselőház és a kormány a ma­gyar nép szabad választása ré­vén alakuljon meg. A jelenle­gi rendszer vezetői hatalmu­kat nem a nép szabadon kife­jezett akaratától, hanem a megszálló szovjet fegyveres erőtől kapják. 3. A magyarországi rend­szer tartsa tiszteletben a ma­gyar nép alapvető emberi jo­gait. E három kérdésben Ma­gyarországon 1960-ban sem történt lényeges változás. A szovjet továbbra is — immár 15 éve — megszállva tartja Magyarországot, a magyar nép a háború után csak 1945 és 1947-ben jutott szabad vá­lasztáshoz, azóta Magyaror­szágon szabad választás nem volt. A magyarországi rendszer semmibeveszi az Egyesült Nemzeteknek kétharmad többséggel meghozott határo­zatait és nem mutatja jelét, hogy a magyar népnek a leg­elemibb jogokat is biztosíta­ná. Ellenkezőleg, a személyes szabadságot és biztonságot a rendszer olyan vasgyürüvel | vonja körül, amely nem ad-le­hetőséget e jog gyakorlására. VIAGYAR VÍZKUTATÓK UTAZTAK GUINEÁBA BUDAPEST. — A magyar­­guineai gazdasági egyezmény alapján öttagú magyar hid­rogeológiai expedíció utazott a Guinea-i köztársaságba. A szakemberek magyar műsze­rek segítségével vizlelő helye­ket kutatnak Guinea öt váro­sának környékén és a munká­latok során tudományos mű­szaki irányítást nyújtanak a vizlelő helyek felkutatásában résztvevő guineai szakembe­reknek. Az expedíció előrelát­hatólag hét hónapot tölt Gui­neában. a .m pásztor A hó betemette. — Ez a rövidlábu kiskutya csak nagy nehézségek árán tudott kimászni az egy láb magas hóból North Dakota állam­ban. SOCIAL SECURITY SEGÉLYT KAPNAK 50 ÉVEN ALULI MUNKAKÉPTELENEK A MUNKAKÉPTELENEK FIGYELMÉBE! Negyedszer történt meg az utolsó hat év folyamán, hogy a kongresszus a munkaképte­lenek biztosítását jelentéke­nyen kibővítette. A legújabb módosítás kö­rülbelül 250,000 ötven éven aluli rokkantnak és eltartot­­tainak segélyt biztosit. Eddig csak az ötven éven felüliek és azok hozzátartozói részesül­tek havi illetményekben. A fiatalabb rokkant munká­soknak valószínűleg gyakrab- j ban van eltartásra szoruló hozzátartozója, mint az ötven éven felülinek. A jelen tör­vény-módosítás előtt sokan ezek között “reliefre” szorul­tak, amit az általános köz­adókból fedeznek. Huszon­nyolc millió dolárra becsülik azt az összeget, amelyet relief csekkekben a jövő év folya­mán meg fogunk takarítani. A rokkantak korábbi kereseté­ből levont összegek segítségé­vel gyűjtött Social Security alapból fognak támogatást kapni e személyek — relief helyett. Az elkövetkezendő években a megtakarítás ennél is nagyobbarányu lesz, ami­kor még kevesebb rokkantnak lesz reliefre szüksége. Az ötven éven aluli munkás, akinek Social Security szám­láját már megrögzitették, le­velet fog kapni a közeljövő­ben, amely megmagyarázza, mit kell tennie, hogy illetmé­nyeket kaphasson, esetleges eltartottaival együtt. Ezek ne keressék fel a hivatalt most. Ez csak késleltetné azt, hogy ők és mások, akik hason­ló helyzetben vannak, nyug-Hindu zarándokok az andaui hídnál BÉiCS. — A 33 éves gan­­dhista hindu vegyészmérnök, Tapesvar Nath Zucsi, az eu­rópai elnyomott népek szó­szólója. Pár hónappal ezelőtt a berlini Brandenburgi Ka­pu mellett egy sátrat állított fel. A sátor falára egy Ulb­­richthoz intézett levelet füg­gesztett ki, amelyben felszólí­totta a kelet-német kommu­nista vezetőt, hogy biztosítsa Kelet-Németország szabadsá­gát. Most Zucsi egy 600 kilo­méteres zarándoklatot szer­vezett Münchenből Andauba, hogy felhívja a világ figyel­­! mét a magyar nép elnyomatá­­| sára. A zarándoklaton részt vett egy angol és több berlini asszony is. A zarándokok okt. 23-án érkeztek a magyar ha­tár melletti Andauba és októ­ber 23-tól november 4-ig bőj­­töltek. Zucsi a következő nyilatko­zatot adta elindulása előtt a sajtónak: “Nem azért zarándoklók, hogy szomorkodjam az elmúl­tak felett, hanem hogy uj harcok indítsak a vasfüggöny mögötti népek szabadsága ér­dekében. Ez az igazságtalan­ság, embertelenség és rabszol­gaság ellen folytatott harc Mahatma Gandhi békés eszkö­zeivel célhoz fog érni. díjhoz jussanak, amely az uj törvény értelmében jogosan jár nekik. Az ötven éven aluli munka­­képtelenek azonban, akik rok­kantságukat eddig még nem jelentették be, keressék most fel a Social Security hivatalt, hogy jogosultságukat megál­lapítsák. Csak az olyan mun­kaképtelenek jogosultak nyugdíjra, akik “képtelenek bármiféle tevékenységet rendszeresen folytatni.” E mellett ki kell mutatnia a je­lentkezőnek, hogy a rokkant­ságot megelőző tiz évből öt éven át Social Securityvel fe­dezett munkát végzett. Az ötven éven aluli rokkan­tak és ezek hozzátartozóinak járulékait már 1960 október­től kezdve visszamenőleg fo­lyósítják. Amikor a rokkant munkás nyugdíjért folyamodik, a ke­rületi hivatal adatokat fog kérni tőle korára, tanulmá­nyaira, képesítésére és szak­tudására vonatkozólag. Át­adnak neki egy orvosi kérdő­ívet is, hogy azt kezeiő orvo­sával, kórházával vagy intéze­tével — ahol kezelték — kitöl­tesse. Ez adatokból megálla­pítják a munkás sérülésének vagy betegségének mibenlé­tét, különös tekintettel arra, hogy ez mennyiben befolyá­solja munkaképességét. A ki­töltött űrlapot a munkás ösz­­szes adataival együtt a State Vocational Agency-hez kül­dik át, amely hivatalt a leg­több államban a törvény azzal bízza meg hogy megállapitsa­­vajjon az ilyen jelentkező munkás munkaképtelen-e a Social Security szabályainak értelmében. A kerületi Social Security hivatal szívesen ad részletes felvilágosítást bár­kinek a rokkantak jogai és tennivalói ügyében. MENNYIT KERESHET A NYUGDÍJAS? Még mindig dolgozó idősebb polgáraink közül 450,000-el többen fognak Social Securi­ty csekket kapni, 1961-től kez­­dődőleg. Legújabban megváltoztat­ták a szabályokat amelyek meghatározták, hogy a kere­set összege hogyan befolyá­solja a havi nyugdíj nagysá­gát. A következő szabályok azonban változatlanul fenn­­állanak:' 1. ) Aki egy év alatt 1200 dollárnál kevesebbet keres, Social Security illetményeit teljes összegükben megkapja. 2. ) Aki 72-ik születésnap­ját elérte, szintén a teljes ösz­­szegre jogosult, tekintet nél­kül arra, mennyit dolgozik vagy keres. 3. ) Olyan hónapok után já­ró illetményekből, amelyek folyamán legfeljebb 100 dol­lárt kerestünk, mint alkalma­zottak, vagy ha mint önállóak lényeges munkát nem végez­tünk, nincsen levonásnak he­lye.­A módosításokban foglalt újítás az olyan egyént érinti, aki, mialatt Social Security il­letményt húz, 1200 dollárnál Kanadában üzletei kezdeni., (Canadian Scene). — Kana­dában, annak ellenére, hogy az általános irányzat az üz­leti életben a nagyobb vállal­kozások irányába halad, még ma is nagyszerű lehetőségek kínálkoznak kis üzleti vállal­kozások számára. Viszont eh­hez nagy belső hajtóerőre van szükség, vállalkozó szel­emre és bátorságra, kezde­ményezésre. Viszont e tulaj­donságok, bár kétségtelenül minden egyéni üzlet .alapfel­tételei, egymagukban véve nem elegendők arra, hogy a vállalkozás sikeres vitelét hosszabb időre biztosítsák. Mik hát azok a tulajdonsá­gok és követelmények, ame­lyek valakit alkalmassá tesz­nek arra, hogy sikeresen ve­zessen valamely kis vállalko­zást? Az üzletvezetéshez te­többet keres egy évben. Ha az évi kereset 1200 és 1500 dollár között van, minden 2 dollár után, amely az 1200 dollárt meghaladja, 1 dollárt levon­nak az illetményekből. Az 1500 dollárnál felüli kereset min­den egyes dollárja után 1 dol­lárt vonnak le. A régi szabá­lyok szerint, amelyek még 1960 végéig érvényben ma­radnak, az 1200 dollárnál töb­bet kereső munkás minden megkezdett havi 80 dollár többkereset után egy-egy tel­jes vahi illetményt veszített 1 nyugdijából. Az újítás meg­szünteti azt a lehetőséget, hogy valaki lényegesen töb­bet veszíthessen nyugdijából, mint amennyit munkájával megkeres, amire azelőtt sok példa akadt. 11.1 millió hatvanöt éven felüli ember van, aki havonta illetményeket kap vagy kapna a hivataltól, ha ő vagy a csa­lád fenntartója nem dolgoz­nék. Ezek közül kétmillió em­bert érint a dolgozó embernek is kijáró nyugdíjról szóló mó­dosítás. Egymillió négyszáz­­ezer munkás az országban nem is folyamodott járulékok­­árt, mert évi 2,080-nál is töb­bet keres, ami a régi törvény értelmében rendszerint a leg­magasabb összeg volt, amit levonás veszélye nélkül keres­ni lehetett. Ajánlatos, hogy az, akinek nyugdíj vagy más illetmény járna, de eddig nem folyamo­dott érte, mert ma is pénzt keres, krdezze most meg a Social Security hivataltól, hogy a törvény módosítása nem hozott-e reá nézve elő­nyös változást. hetség és ügyesség kell, ami nincs meg mindenkiben; hisz e tulajdonság a jellem és ter­mészet függvényei. Ennek el­lenére van az üzletvezetésnek sok olyan tulajdonsága és ol­dala, amit gyakorlat és tanu­lás által el lehet sajátítani. Az üzletvezető majdnem kötelező tulajdonságai közé tartoznak a türelem és az ap­ró, sokszor bosszantó részle­tekkel való törődés; ez azért fontos, mert induláskor a vál­lalkozónak rendesen nincs ar­ra pénze, hogy alkalmazottat tartson. Az apró részletekkel való foglalkozáson kívül is­merni kell az üzletek szerve­zésével és ellenőrzésével együttjáró állandó napi mun­ka ütemét is. Ezek közé tar-, tozik a napi kasszacsinálás és a könyvek pontos vezetése. Ez utóbbi keretébe tartozik a raktárkészlet állandó számon­tartása és a napi eladások fel­jegyzése, továbbá e kettő ösz­­szehasonlitása, összevetése a napi áruforgalommal. Nem kell bonyolult üzleti könyve­ket vezetni, a fontos az, hogy rendszeresen és pontosan le­gyenek vezetve. Kinek nincs elég pénze ahhoz, hogy állan­dó könyvelőt tartson, legjob­ban teszi, ha fölfogad valami­lyen hozzáértő személyt, aki hetenkint egyszer, vagy két­szer rendbeszedi könyvelését. Valamely kis üzlet tulajdo­nosának sokszor sokoldalúnak is kell lennie, mert legtöbb­ször egyszemélyben üzletveze­tő, eladó és könyvelő is. A legtöbb üzleti vállalkozás azon bukik el, hogy vezetőjé­nek nincsenek meg bizonyos képességei, amelyek nélkülöz­hetetlenek. Dun & Bradstreet of Canada Ltd. azt jelentette 1958-ban, hogy 1,380 bukott üzleti vállalkozásból 1,321 az alábbi négy okból ment tönk­re: az illető üzletágban való tapasztalat hiánya, üzletveze­tési gyakorlat hiánya, ki­egyensúlyozatlan gyakorlat s hozzánemértés. Ha valaki el akarja kerülni az üzleti csapdákat, minde­nekelőtt tapasztalatra van szüksége. Megszerzésének a legbiztosabb útja, ha valaki előzőleg mások alkalmazásá­ban dolgozik ugyanazon üz­leti vonalon. Biztosra vehető, hogy valaki, akinek a semmi­ből kell kitanulnia valamely üzletágat, nagyobb kockáza­tot vállal, mint akinek már van benne gyakorlata. Az üzletág kiválasztása, amibe valaki bele akar vágni, kellő előtanulmányt is meg­kíván, Vájjon .olyan helyen nyitja-e meg üzletét as illető, ahol tényleg van piac és ke­reslet? Igen sok kisebb üzleti vállalkozás azon bukott el, hogy vagy rossz helyen volt, vagy környékén sok volt a hasonló üzlet. A vállalkozás sikere szem­pontjából fontos szem előtt tartani az üzlet távolabbi ki­látásait. A piac ugyanis nem állandó. Az igények és köve­telmények és az emberek is, akikkel dolga van, változnak. Gondoljunk csak például a Kanadába évenkint jövő mint­egy 100,000 ujkanadásra. Számos üzleti vállalkozást az ujbevándorlók maguk alapí­tottak, akik előre látták és is­merték az újak igényeit és igy ki tudták elégíteni azokat, EUMBLÓ HATÁRŐRÖK ■BÉiCS. — Magyar határ­őrök behatoltak osztrák terü­letre és erőszakkal elhurcol­tak egy magyar menekültet. Hárman voltak a menekül­tek, akik még mindig üldözés­nek voltak kitéve a szabad­ságharcban való részvételük miatt s ezért elhatározták, hogy a szabad világban keres­nek biztonságot. Kőszeg felől vették útjukat a határzár felé. Kettő sértetlenül átjutott az akadályokon, a harmadik ak­nára lépett és súlyosan megsé­rült. Épségben maradt tár­sai minden erejük megfeszí­tésével áthurcolták őt auszt­riai területre, az akna felrob­banása elárulta jelenlétüket, magyar határőrkatonák utá­nuk vetették magukat és a tehetetlenül egy bokor aljá­ban meghúzódott sérültet át­cipelték magyar területre. Ä másik két menekültnek sike­rült eljutnia a közeli osztrák határállomásra és onnan f Bécsbe. Ez nem első eset volt, hogy 1 magyar határőrök osztrák te­rületről elhurcoltak magyar menekültet. Az osztrák kor­mány ismételten tiltakozott ily határsértések ellen, de ■eredménytelenül; a magyar­­országi szovjetkormány szo­kásos felelete ily tiltakozások­ra az, hogy a panaszolt esetről nincsen tudomása. TÁRGYALÁS RÓMA. — Heinrich von Brentano nyugatnémet kül-j ügyminiszter Rómába uta­zott. Az olasz fővárosban tár­gyalásokat folytat Antonio Segni külügyminiszterrel. Az amerikai magyarság álfa! 1892-ben alapiioti legmodernebb oszágos biztositó intézmény. “BRIDGEPORTI SZÖVETSÉG” az ünnepek alkalmával meleg szeretettel köszönti ez újság olvasóit és kéri őket az Amerikai Magyar Szö­vetség és az összes érdemes magyar ügyek hathatós támogatására, valamint újságjaik, egyleteik és egy­házaik felkarolására és további pártolására. The American Liíe Insurance Association Bridgeport Connecticut Szegedy L István, elnök aÉaAtÉaAMUkMaAAiA1ÉftfeM

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom